Vallásos és ateista emberek! Örömöt okoz nektek az, amikor kritizálhatjátok más világnézetét?

Egyet értek a 7-es hozzászólóval.

Kérdező! Nagyon jó a kérdés! Ez engem is érdekelne. Fel nem foghatom, hogy amikor vallási vagy ezoterikus témában feltesznek egy kérdést, akkor miért erőlködik oda a sok kötekedő ateista, akik durván beszólogatva, sértegetve a másikat nem is a kérdésre válaszol?

A minap egyik hozzászólásom után durva reakciót kaptam. Felvettem a kesztyűt, és visszadobtam. Erre a válasz az volt, hogy szó szerint az anyámat szidta. Ő éppenséggel ateista volt.

Vallásos embereket még nem láttam itt durván beszólni.

Én személy szerint mindkét oldallal szeretek vitatkozni. És hogy élvezem e? Nagyon :)

Szerintem elég kevés olyan ember van aki el tud menni valami bődületes nagy hülyeség, vagy hazugság mellett. Ez mind a két részről tapasztalható:

- a vallásos oldalról: az egymást követő logikátlan elméletek és kijelentéseket(isten a megtestesült szeretet, de ha nem úgy éled az életed ahogy neki tetszik akkor meglakolsz)

- az ateisták részéről pedig inkább a tiszteletlenséget és a valótlan állításokat emelném ki. (hülyének titulálják a hívőt a nézetei miatt, a másik peidg pont tegnap vetődött fel, had idézzem pontosan:"A kereszténység ... 1000 év alatt embermillárdokat mészárolt és nyomorított meg. ")

Bár azt meg kell jegyeznem, hogy míg a vallásosak a logika hiányától szenvedve mondanak furcsa állításokat, addig az állítólagos tudománypárti ateisták a fent említett példát szemlélve vagy műveletlenebb, mint azt állítja, vagy önigazolásképp még a hazugságok terjesztésétől sem riad vissza, hogy meggyőzze a másikat, ezzel pedig eléggé ellentmond önmagának. Ha csak tényekre alapozza kijelentését, hogy Isten nem kétezik, hogy eshet abba a hibába, hogy kész tényekkel nincs tisztában, vagy kiszínezi azokat? Ez a részükről nem objektív hozzáállás amit a vallásosaktól ugye elvárnak...

Végtére is mindenki a saját igazát próbálja bizonygatni kisebb nagyobb sikerrel, de azt szerintem túlzás állítani, hogy az ateisták bármiért is nyeregben érezhetnék magukat. A tudomány nem áll semelyik oldalra sem, inkább az ateisták szeretnék kisajátítani azt. A tudomány vívmányai éppen annyira az ateistáké, mint a vallásosaké, a kérdés csak az, hogy ki mennyire használja fel azok eredményeit és milyen következtetéseket von le belőlük. A tudománynak nem célja az istenhit eltörlése, mint ahogy azt sokan hiszik.

Nyilván mind a két oldalnak megvannak a vaskalapos hívei akik körmük szakadtáig ragaszkodnak a saját véleményükhöz még akkor is ha az a józan paraszti ésszel szembe is megy. Őket jobb ha kihagyjuk ebből a beszélgetésből, mert valójában nem ők képviselik a valódi hardcore-t(Magot).

Míg a vallásosak azzal jönnek, hogy csak szimplán el kell hinni Isten létezését és amíg az ateisták a vallásosak különös megtapasztalásait hallucinációknak vélik addig mindig is lesz létjogosultsága mindkét tábornak, hisz egyik oldal sem rendelkezik megfelelő bizonyítékkal a másik ellen.

Nekem ez a véleményem.

Azt hiszem kérdező, rosszul osztottad fel a világot. Egy csomó vallásos és ateista embernek egyáltalán nem okoz örömet, ha másokat szidhat (a kritizálást ebben az értelemben használva). Következésképp nem ez a választóvonal.

Az emberek ismeretei, ezzel empatikus képességei különbözők. Minél kisebb, annál több kudarc éri. Nemcsak vallási kérdésekben, mindenben. De ők is emberek, nekik is elemi szükséglet a siker. Ők mások káromlásában próbálják ezt elérni (többnyire nem sikerül, de ennyi telik). Minél több ismerettel rendelkezik valaki (ha most a neveltetésből származó, és gyakran sokkal erősebb érzelmet nem számítom), annál jobban megérti, hogy a másiknak oka van másnak lenni. És rájön, hogy ez jó, mert ismeretei bővülésének forrása lehet. És kritizál (most viszont a jó értelemben, a megismerés kifejezett igényével). Helyesebb vitának nevezni. A vita egyben megismerés, ha kulturáltan teszik. A vita lényege a másik gondolatainak megismerése, és távol áll tőle a másik megsértése (hiszen ezzel éppen a vita lehetőségét gyengítené).

A világnézet érzékeny és személyes tulajdonság. Nagyobb tudású emberek nagyobb toleranciával viseltetnek, és aki még nem fertőződött a gyűlölettel, könnyedén és szívesen átveszi ezt a módszert, még ha kisebb tudású is. Mert megérzi, hogy így lesz könnyebb az élete. A gyűlölettel fertőzött embert rendbe rakni viszont nehezebb, mint a pestist gyógyítani.