Ezen az oldalon miért csak a kereszténységet/keresztényeket támadják? A többi vallás miért lenne sokkal jobb?

"keresztények Istenétől fél a legnagyobb mértékben."

Pedig zeuzstól kéne, ő villámokat is szór! :DD :D :D :D:

Bocsi, nem hagyhattam mi.

Bocsi, kérdezhetek pár dolgot? De tényleg, pusztán kíváncsiságból.

"Isten léte minden kétséget kizáróan bizonyítható, több oldalról is. ( asztrofizika, filozófia, történelem...stb)"

Kifejtenéd?

"Az ateizmus elmélete már a múlt század elején megdőlt"

Mi az az ateizmus elmélete?

20-as.Nem is félek Istentől.A legjobb spanom.:)Együtt röhögünk a sok hülye emberen,hogy milyen marhaságokban tudnak hinni.

Üdv!Belze Bubu

"Isten léte minden kétséget kizáróan bizonyítható"

Persze, megtette - többek között - már René Descartes.

Le is ..szta érte az Egyház. Joggal.

Mert ha bizonyítassz valamit, azzal azt is ÁLLÍTOD, hogy BIZONYÍTÁSRA SZORUL, azt is, hogy lehet, hogy nem is igaz. Márpedig I-ten létezése a hívõ számára nem szorul bizonyításra, - természetesen - az Egyház számára sem.

Aki bizonyítja I-ten létezését, egyúttal saját hitetlenségét is bizonyítja.

( Eszedbe jutna bizonyítani, bebizonyítani, hogy Te létezel? )

Már nagyon sokszor szó esett a hit és a tudomány közötti különbség lényegéről.

Most sem tudok másra hivatkozni. Aki vallásos, az hisz valamiben. Teljesen természetes, hogy aki istenben hisz, tagadja mondjuk Zeusz létezését, hiszen Zeusz egy másik isten, ő pedig a sajátjában hisz, nem a másikban. Ezzel nem azt vizsgáljuk, vajon Zeusszal mi a helyzet, hanem az a konkrét személy, aki istenben hisz, ő konkréten nem hisz Zeuszban. Eközben egy másik konkrét személy Allahban hisz és tagadja istent, a harmadik Zeuszban hisz és tagadja istent és Allahot is. Eközben fel sem vetődik, hogy úgy általában (nem a szóban forgó személyek számára) léteznek-e az említett istenek.

A hit egyéni. A tudomány a természet jelenségeinek leírása abból a célból, hogy az ember képes legyen számára kedvezően reagálni a környezetére. Olyan, hogy van, de lehet, hogy nincs, nem létezik. A hívő számára azért nem, mert ő hisz valamiben (és ezért az számára van), másban meg nem hisz (és ezért az számára nincs). A tudomány számára meg azért nem létezik, mert a tudomány azt mondja „nem bizonyított”. Azaz, ha fontosnak tartja valaki, majd a tudomány eszközeivel és módszereivel megpróbálja bizonyítani. Amíg nem sikerül, nem létezőnek tartja, mert az a kézenfekvő. Ha pedig nem tartja fontosnak, nem foglalkozik vele.

Kedves #26! Azt hiszem, nem világos a bizonyítás fogalma. A „bizonyításra szorul” nem állítható. A tudomány úgy épít fel modellt a világ jelenségeiről, hogy vesz néhány dolgot, amiről azt lehet gondolni, mindenki számára evidens. Ezt nevezi a priori állításnak, azaz olyannak, ami mindenki számára evidens, nem szorul magyarázatra. Majd ebből levezet minden mást. Amikor „bizonyítunk”, akkor azt levezetjük a korábbiakból. Isten létét nem lehet levezetni semmiből, amit eddig levezettünk és ismerünk. De a nemlétét se. A hívő nem vezet le semmit, ő hisz és kész. Időnként előfordul, hogy nagy koponyák egy a priori állítást elvetnek, és más eredményre jutnak. Ilyen volt Bolyai János a párhuzamossági axiómával. De nem ez a jellemző. A te létezésed bizonyítása egyszerű. Hatsz a világra, ez érzékelhető. Hatni csak létező képes.