Isten / Jézus miért használ a tudatlan, elmaradott ember világfelfogására jellemző meghatározásokat és metaforákat? Ez nem ellenkezik mindentudó, mindenható voltával?

József Attila válasza:

"Hallottam sírni a vasat,

hallottam az esőt nevetni.

Láttam, hogy a mult meghasadt

s csak képzetet lehet feledni;

s hogy nem tudok mást, mint szeretni,

görnyedve terheim alatt -

minek is kell fegyvert veretni

belőled, arany öntudat!"

Azt gondolom, a csillagok fenségességétől ez is messze van, de ez már valóban jó kis vers, számos hangulat, érzelem. gondolat tükröződik benne. Kétségtelenül első hallásra is szépen zeng, valóban, egy versnek ilyennek kell lennie, meghökkentőnek, elgondolkodtatónak és néhány sorban sok mindent érzékeltetni.

Kicsit nekem sok is a gyönyörűségből, világos előttem immár, hogy ifjúi hevületem elmúltával miért szeretem jobban a prózát, vagy legalább is a kevésbé elszállt lírai műveket.

Kezdjük az elején.

"Hallottam sírni a vasat, "

Szokatlan szófordulat, de nem szakszerű, hiszen vas a kémiaórán van, a szakemberek acélról beszélnek, különböző ötvözetekben, esetleg öntöttvas is szóba jöhet, de ott is másképp nevezik, szakszerűbben. Ipari munkás nem valószínű, hogy volt a költő, mert a fémmegmunkálás zajai inkább vidámak, még a forgács is szinte örömmel tekeredik le az esztergályos serénykedése közben, én mindig szerettem nézni, csodálom a hallatlan pontosságot, ügyességet. Na jó, mondjuk a karambolnál sírhat a "vas", rendben, vagy ha ágyúcső a munkadarab.

"hallottam az esőt nevetni."

Hát ez megint kissé ellentétes, hiszen sokkal inkább az eső sír, a vízcseppek inkább a könnyekre asszociálnak, de az őszi esős hangulat is elég bánatos, van aki a házsártos asszonyt egy hosszú esős naphoz hasonlítja. Mondjuk egy rövid nyári zápor esetleg, a nagy hőség és szárazság után talán jobb kedvet tud csinálni, két egymással ellentétes szókép összekombinálva, rendben, bár a vers többi részéhez nem túlságosan passzol, de legalább kezd érthető lenni, miért sír a vas, már ugye kontrasztként kell a nevetéshez.

"Láttam, hogy a mult meghasadt

s csak képzetet lehet feledni;"

Hát ez érdekes megfogalmazás, de szerintem elveti a múlt gondolkodásmódját és elfelejti a régi beidegződéseket, elképzeléseket, vagyis valamilyen modern felfogás, eszme, gondolat mellett száll síkra.

"s hogy nem tudok mást, mint szeretni,

görnyedve terheim alatt - "

Az első sor arra utal, hogy valójában ez a vers egy háborúellenes pacifista költemény, a második pedig egyszerű nyomatékosítás.

"minek is kell fegyvert veretni

belőled, arany öntudat!""

Az első sor a lényeg, itt kimondja a költemény lényegét, de a második sorban talán megrettenve a háborús gépezet retorziójától, talán más okból kiterjeszti a gondolatot más területekre is, esetleg a háborús propaganda ellen értendő, de ez egészen az egyszerű ellenségeskedés, szembenállás ellen is szólhat, amire utalhat e kezdeti játékosság, a legelső, már tárgyalt sorok összecsengése.

Ez egy humanista töltetű vers és én inkább a múlttal szemben álló, modern humánumot érzek benne kicsengeni, ezért inkább vallásellenesnek érzem, mint keresztény propagandának, főleg amikor a képzelgés felejtéséről ejt szót, de számomra amúgy is kissé hatásvadász ezeknek az eszközöknek ilyen mértékű alkalmazása, amely sugallatok formájában egymás hegyén, hátán tobzódnak.

Van aki szereti az ilyesmit, én a tiszta, nyílt beszéd híve vagyok és nem értem igazán, hogy a legelső két sor szokatlan ellentétes ábrázolása nem e valamilyen gondolatcsavarást rejt, vagy csak ez jutott a költő eszébe és leírta a rím kedvéért.

Ha megérted, én alapvetően azt kifogásolom, hogy a költő tárgyi tudása esetenként nem elégséges és akármennyire szépen szövi a szavakat, az asszociációi hibásak helyenként és a rejtelmes sugallatokban ez számomra erősebben hat.

Ez már valóban egy szép vers és a költőnek talán megengedhető, hogy számára a vas sírjon és az eső nevessen, nekem inkább és más átlagembernek is ez fordítva van, de a további gondolatokkal egyetértek, inkább szeressük egymást, mint ellenségeskedjünk, főleg, ha semmi okunk nincs rá, ezért elfogadom a lobogtatott békezászlót és nem követelem rajtad tovább a csillagok valóságát, rendben, felőlem legyenek szelídek és gyűljenek a semmi ágán üldögélő szívhez, aminek kis teste csendesen vacog.

üdv

JHVH (Jehova) valójában egy szuperintelligens földönkívüli, akinek akkora ereje van, hogy képes volt minket is megteremteni.

Tegyük fel évezredekkel előbb fejlődhetett ki és akkora hatalomra tett szert, annyira fejlett a technikájuk, hogy létrehozzon az emberhez hasonló fajt és járja az univerzumot, a galaxisokat és mindenhol elhinti az élet magvait.

És ha mindez véletlenül igaz és mink szart sem tudunk róla, már bocs a kifejezésért, akkor az egész világon minden vallás nem ér semmit, még a Katolikus egyház tanitásai sem, mert minden tévhit akkor és az egész emberiség évezredek óta abban él, hogy van Isten, közben meg csak egy másik faj hozott létre minket és nincs is túlvilág...

Akkor pedig nincs sok értelme az életnek, megszületünk, dolgozunk, gyereket nevelünk, megöregszünk és meghalunk... és ennyi volt nincs tovább...