Keresztények! Akkor is ugyan így imádnátok az Isteneteket, ha nem lenne beígérve az örök élet reménysége?
Tehát halál után nincs mérlegelés jó voltál e vagy rossz, csak simán semmivé foszlik a tudatod. Vajon akkor is aszerint cselekednél, ahogy az Istened megköveteli tőled? Az érvelésetek, hogy hálából teszitek mindazt amit, mert megadatott nektek az élet lehetősége nyilvánvalóvá teszi, hogy akkor is követnetek kell az utasításait, ha nincs semmiféle menyország vagy pokol. Én, személy szerint ha
vallásos lennék, bizony ezen kijelentés után elgondolkodnék, hogy így van e értelme az egész vallási filozófiának/életvitelnek. Erkölcsös életet vallási kötöttségek nélkül is lehet élni, viszont ezen kitétel felveti a kérdést, hogy vajon érdemes e még több korlátot állítani magunk elé az életben?
"Ha az emberek nem fogadnak szót önmaguktól, és csak azt csinálják, ami nekik jó, önző módon, senkire sem figyelve, akkor már nem emberek, hanem állatok. Ezt nem csak a keresztények vallják, hanem még a tudósok is."
Az hogy nem fogadok szót Istennek, abból még nem következik az, hogy megtagadom az emberségemet és önző állat leszek. Kétlem, hogy ezzel a tudósok egyetértenének, mert a konklúziót is hibás, vagy rosszul fogalmaztál.
És most komolyan, ha semmi sem fűz téged/titeket ebben a felállásban Istenhez, akkor mi értelme szeretni/imádni? Ebben a felállásban nem több, csak egy idegen, akiről tudomásunk van + tudjuk, hogy hatalmasabb nálunk, és? Ugyanezen az alapon, akkor minden idegent, akik felettünk állnak a hierarchikus létrán imádnunk és szeretnünk kellene.
Kezdjük azzal, hogy Isten nem szól bele olyanba, ami nem az erkölccsel függ össze. (a hagyományok, mások ízlése nem ide tartozik). Ami nem okoz a másiknak szándékosan kárt, az nem bűn, max felelőtlenség. Az önzés is vezethet rosszra.
Ha nem lenne örök élet, ami nekem mindegy is meg nem is, akkor még jobban felmerül a kérdés, hogy miért halunk meg, miért szenvedünk, és mire lettünk teremtve?
"és mire lettünk teremtve?"
És ebből pedig már automatikusan következik az a kérdés is, hogy "egyáltalán valóban teremtve lettünk-e?".
Szia, engem eleinte pont az örök élet zavart az egészből és a mai napig nem nagyon tudom elfogadni. Nem érdekel. A hitemnek semmi köze az örök élethez, én ezt inkább spirituális módon értelmezem. Azért lettem hívő, mert a jelenlegi, földi életemben akarok közelebb kerülni Istenhez.
Az erkölcs az emberek szívébe van írva, minden ember szívébe, mert miden ember ott hordja az isteni szikrát, akár hisz benne akár nem. A vallás csak segíthet ezt realizálni, de nem egyeduralkodó ebben.
Köszönöm sörpocak a kiigazítást!
3-nak:
"Ha nem lenne örök élet, ami nekem mindegy is meg nem is, akkor még jobban felmerül a kérdés, hogy miért halunk meg, miért szenvedünk, és mire lettünk teremtve?"
- Tehát ezek szerint azért lettünk teremtve, hogy csak úgy ellegyünk a halálunkig, aztán létezzünk a végtelenségig a menny vagy a pokol árnyékéban. Erre nem is gondoltam, pedig mennyire kézenfekvő és logikus. Ha a rövid, halálig tartó élet nem is ad magyarázatot a létezés értelmére, a hosszabb örökké tartó mennyben vagy pokolban való létezés már értelmet hoz. Ugye ezt próbáltad elmagyarázni?
5-nek:
"Szia, engem eleinte pont az örök élet zavart az egészből és a mai napig nem nagyon tudom elfogadni."
- Értem.
"Az erkölcs az emberek szívébe van írva, minden ember szívébe, mert miden ember ott hordja az isteni szikrát, akár hisz benne akár nem. "
- Tehát véleményed szerint csakis az isteni szikra miatt vagyunk erkölcsösek? Mert én ezt vettem ki a szavaidból.
"legyen valami reményem, ha már más nem..:D"
De ez a remény, miért van? Mi iránt érzed a reményt? Ha nem a mennyért, hanem azért, hogy közelebb kerülj Istenhez, akkor meg erre kérdezem azt, hogy "miért?".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!