Jézusnak volt e felesége?

Sok szempontból megkérdőjelezik Jézus valóságos létezését.

Egyáltalán nem történelmi személy, bár természetesen valakinek, vagy valakiknek a keresztény vallást ki kellett találni, de a források szerint egy emberhez aligha köthető, huzamosabb idő alatt formálódott, vannak előfutárai és nagyjából egyes elemei időben is behatárolhatók, sőt, részben még helyileg is. Itt kiemelném az alexandriai zsidó közösséget, ahol igazából elnyerte arculatát, hiszen a keresztény eszmevilág több fontos eleme itt alakult ki.

Már Jézus halála is kétséges, a keresztrefeszítés egyáltalán nem volt mindenre alkalmazott halálbüntetés, mert a római jog erőteljesen szankcionált, mindenre megvolt a szokás. Ha szentségtöréssel vádolták, a zsidó vallás megsértése miatt, akkor élve befalazták, vagy eltemették volna a rómaiak. A beszédei alapján, amik nem egyeztek a zsidó vallással, erre lett volna mód, de a rómaiak nem hinném, hogy ezt túl nagy bűnnek tarthatták volna. A tettleges rendzavarás, amikor a Biblia szerint megzavarta a templom rendjét, botrányt okozva a szokásos hetivásáron, legfeljebb garázdaság lehetett, esetleg ha valaki komolyan megsérült, akkor súlyosabb, de ezért sem feszítettek keresztre senkit. A felségsértés büntetése általában lefejezés volt, így nem indokolt az ítélet, amelynek a halálát köszönheti. Egyetlen magyarázat lehetséges, akik a Bibliát írták, nem ismerték pontosan a római jogot. A rabszolga és egyéb lázadások esetén viszont alkalmazták elrettentésül, közszemlére téve a kínhalálra ítéltet, de ezeket sem vették le sokáig a keresztről, hogy meglegyen a kellő hatás.

Valószínűleg a zsidó felkelés után íródott a történet, amikor számos lázadónak minősített foglyot végeztek ki ilyen módon.

Történészek szerint Jézus személye több elemből lett összegyútva, bár természetesen a vele kapcsolatos történetek jó része az irodalom kategóriában jobban megfelelne, például a csodák, de esetleg egyéb történetek is, amelyeket szándékosan szerkesztettek a hitvilág illusztrálására.

A szokásokat figyelembe kell venni, hiszen ha nem volt felesége, akkor nem lett volna lehetősége a szónoklásra a zsinagógában, ez szinte elképzelhetetlen.

Ma már elég nehéz feleleveníteni azokat a szempontokat, amik az akkori idők mindennapjait megszabták, sokat nem is ismerünk, legfeljebb a zsidók, akikben elevenen élnek a régi hagyományok, vagy aki kifejezetten érdeklődik ezeknek a koroknak a sajátos életviteléről és alaposan utána jár.

Ha valóban létezett egy hozzá hasonló személy, akkor harminc éves korára minden bizonnyal már volt felesége.

Tacitus: I. sz. római író, politikus

Iosephus Flavius: I. sz. zsidó származású katona és történetíró

Lucián (Lucianos): II. sz. görög származású író

Suetonius: I. sz. római életrajzíró

A Tacitus biztosan hamisítvány, kb a 11. sz.-ban szerkesztette egy másoló. Előtte ugyanis semmilyen egyházatya nem idézi ezeket a sorokat, későbbi betoldás és egyébként is pusztán egy mondat, ami úgy szól, hogy a zsidók babonája szerint Néro kivégeztette a keresztény gyújtogatókat, akik valamilyen Krisztus követői.

Suetonius is pár sort ír és abból annyi derül ki, hogy az Ő életében sem sokat tudtak a keresztényekről, mert azt írja, hogy Claudius császár azért űzi ki Rómából a zsidókat, mert egy Kresztosz zavargásokra uszítja őket. Semmi mást, de ez biztosan téves, mert már Tiberius idejében keresztre lett feszítve Jézus, vagyis Claudius korában már rég halott volt.

Flavius sem sokat ír, csupán valamit megemlít és alapos a gyanú, az is későbbi betoldás, csalás, hamisítás.

Luciusról nem tudok, semmit sem hallottam róla.

Jézus nem volt rabbi!

A rabbikat gyermekkoruktól ennek tanították, ez volt a "szakmájuk". Jézus ács volt. Emelett a rabbik kb. 20-30 évesen kezdhettek dolgozni (addig CSAK tanultak), de még nem taníthattak. A zsinagógákban és a "teljes jogú" rabbiknál voltak segédek (és persze emellett is tanultak még). Magát a tanítást csak 50 éves koruk után kezdhették el, tehát Jézus márcsak emiatt sem rabbiként tanított. Jézus (durván fogalmazva) jogellenesen tanított a zsinagógákban. A zsidó rabbik nem véletlen nem látták szívesen, csak hát túl nagy tömeg követte, ezért féltek ellene fellépni.