Mi a véleményetek a Jehova tanúi nevű szektáról?

Sajnálom őket, mert olyan emberek vezetése alatt állnak, akik azt hazudtál nekik, hogy ők Isten egyedüli közvetítő csatornája, holott erre nemhogy bizonyíték nincs, hisz a Biblia nem ír ilyesmiről, hanem ennek ellenkezőjét mutatja a rengeteg hamis prófécia.

Azért sajnálom őket, mert annyira féltik az üdvösségüket, hogy nem merik megkérdőjelezni ezt a hazugság halmazt, amit tanítanak nekik, így bár közel vannak az IGAZSÁGHOZ mégsem fognak rátalálni.

Szia!

Bár sok mindenben nem értek egyet a Tanúkkal, úgy gondolom, hogy a szekta kifejezés az esetükben nem helyénvaló, tekintettel arra, hogy egy államilag elismert felekezetről van szó!

Az életmódjukkal kapcsolatosan alapvetően nagyon pozitívak a tapasztalataim, egy-két apróság van ami számomra visszás: a véradás, vérelfogadás kérdése, és hogy pl. ugyanezt a táplálkozásban egyáltalán nem jelenik meg dominánsan. Aztán ez a házról házra járogatás nekem azért visszás, mert idegenekkel nagyon kedvesek, de pl. a volt kolléganőm itt házon belül nem igazán tudott evangelizálni...

Aztán nekem gondjaim vannak azzal is, hogy mindent anélkül fogadnak el, hogy a valóságban utánanéznének azok valóságalapjának.

Mindamellett azért társadalmilag értékes életet élnek, jó szándékú rendes emberek.

Üdv. Péter

Ateista vagyok, de én nem utálom őket.

Kissé kényelmetlen a velül való gyakori találkozás, de akceptálom a jóindulatukat, amikor annak érdekében, amit mélységesen hisznek, megpróbálnak az általuk elfogadott útra téríteni.

Azt hallottam, hogy rendkívül szigorú életet élnek és a családtagjaikkal nem toleránsak. A fanatikusoknál ez előfordul, én ismertem egy vallásos apát, aki vasalózsinórral verte a bakfis lányát, pedig rendes volt, jól is tanult, csak esetleg kicsit késett, vagy más apró hibát vétett az szigorú, mondhatnám esztelen házirendben. Arra nem emlékszem, milyen felekezet volt, de biztosan nem JT, így hát nem csak közöttük vannak szélsőségesek.

Nem kívánok velük szorosabb kapcsolatot, de nem is kerülöm őket, nem érdekel túlzottan, ahogy maga a vallás sem, de ha nekik jó, felőlem azt csinálnak, amihez kedvük van, engem nem zavar, ha gondolatban kínhalálra ítéltek.

Illetve azt képzelik, hogy ez lesz a sorsom, mert nem hiszek az Istenükben.

Annyi baj legyen, bár ez lenne a legfőbb gondom...