Miért kell vitáznunk Isten létéről?

Én nem szoktam vitázni erről, régen még igen amikor ateista lettem és kíváncsi voltam hogy bírják a hívők a 'strapát'. De rájöttem arra is hogy felesleges, mindenki maga belátása szerint vélekedik erről és egy másik ember hiába "győzi le érvekkel" csak 'csatát' nyerünk 'háborút' nem.

Azonban előfordul hogy ezen az oldalon vallásos kommentre 'ellenzék' vagyok, de ez nem amiatt van hogy meggyőzzem, hanem hogy szerepeljen egy másik nézőpont is.

Érvelni? Igen.

De itt nem azt teszik. Itt megy az anyázás, hogy hülye ateista, a pokolra jutsz vs. hülye hívő elvakult vagy és fizeted a hazug papokat.

Ennek így tényleg semmi értelme

Pontosan. Sok ateista elfelejti, hogy a tudomány képtelen általános, az egész létezésre vonatkozó igazságokat tenni. Ennek egyik megnyilvánulása Gödel tétele (ami természetesen matematikai, nem filozófiai tétel, de analóg a tudományfilozófiai megközelítéssel).

"A tétel megfogalmazható úgy is, hogy

Minden elég erős, ellentmondásmentes elméletben van olyan mondat, mely eldönthetetlen, miközben igaz .

Itt az igaz minősítést abban az értelemben használják, ahogy Arisztotelész, azaz úgy gondolják, minden kijelentés vagy igaz, vagy hamis. Ha elfogadjuk, hogy a mondatok igazságértéke felderítésének lényegében egyedüli útja az, hogy találunk-e hozzájuk levezetést, akkor súlyos episztemológiai állítással kerülünk szembe. Eszerint minden elég erős elméletben lesz olyan mondat, melynek igazságáról nem fogunk tudni meggyőződni, vagyis egyik (elég erős) formális-axiomatikus rendszer sem lesz képes arra, hogy maradéktalanul minden eldöntendő kérdésre válaszoljon. Sőt, nem arról van szó, hogy most még nincsenek meg a válaszaink, de ha elég sokat várunk, akkor valamelyik tudós csak megtalálja a helyes eredményt, hanem hogy elvileg kizárt, hogy bármikor is minden mondat igazságát levezetéssel megállapítsuk. A formális rendszerek tehát inkompetensek az összes kijelentés igazságának eldöntése dolgában."

"Aki nem tud angolul, annak mondom, hogy Dan Barker pl., aki Amerikában ismert evangelista volt, közel 20 évig volt keresztény, ma már "hithű" ateista."

bebizonyítottál mindent, a kérdés mostantól felesleges:D:D:D

Szerintem az emberek közötti vita Isten létéről abban rejlik, hogy semmit nem tudunk a körülöttünk lévő világról. Nyílván ez senkinek nem tetszik ezért vagy saját tételeket, a világra érvényes szabályokat állít fel, vagy kiválaszt egy vallást, ami hasonló a világnézetéhez és besorolja magát ahhoz. Szerintem innen következik az is, hogy meg akarunk győzni másokat. Azzal, hogy másokat meggyőzöl a saját hitedet erősíted meg, abban amit elképzelsz a világról. Tehát mások meggyőzése csupán önigazolás, a bizonytalanságodat akarod felemészteni.

Miért nem nyílvánul meg Isten ha mindenható? Nyílván azért, mert nem egy személyről van szó. Biztos hallottad már a mondást: "Isten Benned van."

Jézus is azt tanította, hogy mi mind Isten gyermekei vagyunk, ő soha nem emelte magát senki fölé. Ő egy ember volt, aki mára vallások reklámarca. Istent magadban kell keresned, és mindegy, hogy hogy hívod szerencse, sors, vagy véletlen, a lényeg az, hogy számodra az Isten aminek elképzeled. Azt kapod amit kérsz. Ez a szubjektív véleményem

"Gödel tételének felismerésével a tudomány rájött, hogy akármilyen kereteket, axiómarendszereket alakít ki magának, mindig lesznek olyan igazságok, amelyek az adott kereteken belül nem bizonyíthatók be."

A matematikában nem is. A természettudományokban van olyan is, hogy mérés. Minden állítás igazságát végeredményben mérés kell, hogy eldöntse. A matematikusok "minden római hazudik" típusú játékai, amik az állításokra magukra tesznek állításokat, majd bemutatják az ellentétet, nem egészen tartoznak ide.

"Pontosan. Sok ateista elfelejti, hogy a tudomány képtelen általános, az egész létezésre vonatkozó igazságokat tenni."

A hívők pedig azt felejtik el, hogy leginkább ők azok, akik ilyen igazságokat akarnak mondani, saját állításaik érvényességi körét elfelejtve. Számon kérik a tudománytól azt, amit nem tud, de nem is akar megtenni, miközben azt, amit számon kérnek, még el is ítélik. Kivéve, ha róluk van szó...

De akárhogyan is. Állandóan ezzel jönnek a hívők, hogy a tudomány itt és itt nem tud választ adni. Az a baj, hogy ezt levonhatjuk az egyenlet mindkét oldaláról, mert egzaktul a hívők sem tudnak semmit bizonyítani és állítani. Tehát az ilyen érvek nem érnek semmit. A tudomány legalább kijelöli az ismereteinek határait és őszintén megmondja az ismeretlenre, hogy "nem tudom". Ha az a feladat, hogy minden kérdő mondatra jöjjön egy kijelentő mondat, ami mondattanilag és a szavak szintjén megválaszolja a kérdést, akkor igen, a vallások mind jobban állnak ezen a téren. De mihelyst a mélyére ásol a válaszok értelmének, annál kevésbé állják meg a helyüket, vagyis valójában nem válaszok, csak válasz formájú mondatok.

Az igazság (tény) az, amit nem kell bizonygatni. Következésképp, ha létezik is isten, felesleges lenne bizonygatni létezését, főleg, hogy ezt a részt úgy zárják ki a biblia szerzői, hogy olyan csúnya villámlással meg szénné égéssel járna, hogy szinte előny, hogy nem néz be hozzánk.. :)

Azután ott vannak a hívők, akik valami fogódzót kerestek, de legalábbis valamit, ami miatt többnek látják az életet munkánál, szaporodásnál mások és a tudatlanság talpa alatt.

Azután ott vannak, akik e világ istenei, nekik szükségük van egy répás botra, amit a szamaraik elé lógatnak, hogy az menjen előre, dolgozzon és szaporodjon és ne lásson az orránál tovább, a sérelmeit pedig, ha nem is azonnal, de orvosoltnak lássa.