Szerintetek van e különbség a házalás, és a házról házra járás között?

http://www.youtube.com/watch?v=hISbLIr_2Sw

A Csel5:42 és Csel20:20,21 hamisan van fordítva az Őrtorony fordításában, ugyanis ott nem "házról házra" szerepel, hanem házanként.

A "házanként tanít" egyébként kizárja, hogy idegen emberekre tört volna rá Pál a saját házukban. Itt valószínűleg házi gyülekezetekben való tanításról, intésről beszél, nem holmi Jézussal házaló ügynökmunkáról.

Semmiképpen nem úgy lesz az ember keresztény, hogy berontanak a házába és ott támadják le. Ilyet csak Saul csinált, mikor még a keresztényeket üldözte:

ACTS-08-03 saulos de elumaineto thn ekklhsian kata tous oikous

eisporeuomenos, surwn te andras kai gunaikas paredidou eis fulakhn.

Itt kendtek valamiért mégsem a kedvenc "házról házra" szövegükkel fordítanak, hanem így: "Sorra betört a házakba."

De van itt más is annak jeléül, hogy kendteknek csak saját ideológiájuk adta a szájukba az Apcsel két felhozott helyén a "házról házra" szavakat.

ACTS-02-46 kaq' hmeran te proskarterountes omoqumadon en tw ierw,

klwntes te kat' oikon arton, metelambanon trofhs en agalliasei kai

afelothti kardias

Lám, az ÚV-"fordítás" tudja, hogy kell ezt a kifejezést helyesen fordítani, ha éppen nincs az útjában saját ideológiája: "magánotthonokban étkeztek." Pedig a maguk illogikája szerint bátran fordíthatták volna úgy: "Házról házra járva étkeztek."

(Ide nem tartozó, de lényeges kifogás a fordítók ellen, hogy itt szó szerint "a kenyér megtöréséről" beszélt Pál, amit a kendtek fordítói egyszerű étkezéssé silányítanak, holott a fordításban is fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy úrvacsoráról és vele egybekötött szeretetvendégségről van szó.)

Az meg, hogy kend tartózkodna a Jézussal házaló ügynökmunkától, éppen nem festi kendet valami őszinte vitázónak. Hiszen éppen a napokban vetette mások szemére, hogy nem hirdetik Jézust házról házra, mert az apostolok is azt tették. De aki házról házra jár valamivel, amit rá akar sózni másokra, az házal. És ha nem porszívóval házal, hanem Jézussal, akkor nem porszívóügynök, hanem Jézussal házaló ügynök.

A házalásban az az elítélendő, hogy olyan helyen támadja le az embert, ahonnan az nem tud semleges gesztussal, udvariasan továbbmenni. A türelmetlenebbje udvariatlanul becsapja az ajtót, a türelmesebbje végigállja a fél órát.

ApCsel 5:42:

SZIT: "Továbbra is mindennap tanítottak a templomban és a házakban, hirdették, hogy Jézus a Krisztus."

Házanként, azaz minden házban, ahol a hívek összejöveteleiket tartották.

ApCsel 20:20-21:

"Nem tagadtam meg tőletek semmit, ami javatokra szolgálhatott: prédikáltam nektek és tanítottalak benneteket, nyilvánosan és magánházaknál. Zsidóknak és görögöknek egyaránt hirdettem, hogy térjenek meg az Istenhez, és higgyenek Urunkban, Jézusban."

Az apostol Efezusban tanított nyilvánosan a zsinagógákban, és házanként, Tirannusnak az iskolájában, valamint azokban a házakban, melyekben a hívek összejöveteleiket tartották.

Tehát, amíg a kereszténység tiltott vallás volt, addig a keresztények nem építhettek erre a célra rendelt épületeket, templomokat, amelyeknek első nyomai a 3. századból valók; addig a liturgiát magánházaknál végezték (ApCsel 2,46), maga a közösség számított Isten templomának (vö. 1Kor 3,16; 2Kor 6,16; Ef 2,21). 230 körül az ún. tituláris templom a benne őrzött vértanú-ereklyék alapján a magánház tulajdonosának nevét őrzi. - Dura Europoszban maradt meg egy 230 körül kultikus célra átalakított lakóház.

[link] Are Jehovah's Witnesses the only ones that Preach?

Bónusz:

[link]

[link]

[link]

Tegyünk jót, vagy elég, ha nem teszünk rosszat?

„AMIT nem akarsz magadnak, azt ne tedd soha mással.” Ezt az erkölcsi bölcsességet állítólag a híres kínai tanító és filozófus, Konfucius mondta. Ma, mintegy 2500 évvel később sokan még mindig úgy tartják, hogy az ember erkölcsi kötelessége kimerül abban, hogy ne okozzon kárt másoknak.

Ennek a konfuciánus alapelvnek kétségkívül van némi erkölcsi értéke. A Biblia azonban egy másik oldalról közelíti meg az emberi viselkedést és kapcsolatokat. Nemcsak azt nevezi bűnnek, ha valaki rosszat tesz embertársával, hanem azt is, ha valaki elmulaszt valamit megtenni. Jakab keresztény tanítvány ezt írta: „Ha . . . valaki tudja, hogyan kell helyesen cselekedni, és mégsem teszi, bűne az annak” (Jakab 4:17). Jézus Krisztus nem egyszerűen arra utasította a keresztényeket, hogy ne tegyenek rosszat, hanem ezt a tanácsot adta: „Mindazt . . . , amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük” (Máté 7:12).

Isten eredeti szándéka az volt, hogy minden ember úgy bánjon a másikkal, amilyen bánásmódban ő maga is részesülni szeretne. Azzal, ahogyan megalkotta az embereket, ő mutatta a legkiválóbb példát a mások jólétével való törődésben: „Isten megteremtette az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette; férfinak és nőnek teremtette őket” (1Mózes 1:27). Ez azt jelenti, hogy Isten szerető módon lelkiismerettel ruházta fel az embereket, és ez — ha kellően ki van képezve — arra indítja őket, hogy úgy bánjanak másokkal, amilyen bánásmódban ők maguk is részesülni szeretnének.

Ma sokan reménytelenül és tehetetlenül szenvednek tapintatlan és önző emberek tetteitől. Világos, hogy nem csupán arra van szükség, hogy az ember ne tegyen rosszat másokkal, és ne ártson senkinek, hanem arra, hogy jót tegyen velük, és segítő kezet nyújtson nekik. Jehova Tanúi éppen ezért saját akaratukból határozott lépéseket tesznek, hogy segítsenek másoknak megismerni azt a csodálatos reményt, mely Isten Szavában található. Amikor felkeresik embertársaikat a bibliai jó hírrel, ezáltal a szeretet szellemében azt teszik másokkal, amit szeretnének, hogy velük is tegyenek.

Misszió házról-házra:az igazi kereszténység bizonyítéka?

Biztosan találkozott már minden Olvasó Jehova Tanúival,akik utcákon,tereken,vagy házról-házra járva megszólítják az embereket,beszélgetnek Isten Királyságáról. Jehova Tanúi arról vannak meggyőződve,hogy az “igaz vallás” (a hiteles kereszténység) elmaradhatatlan ismertetőjele ez a missziós tevékenység: “Melyik vallás hirdeti ténylegesen az emberiség egyetlen reménységeként Isten Királyságát,ahelyett,hogy emberi kormányzatoktól várná a felhalmozódott problémák megoldását? Vajon előkészített-e vallásunk arra,hogy részt vegyünk ebben a tevékenységben,és megtegyük ezt házról házra,ahogy Jézus és az apostolok is megtették? (Máté 10:7,11-13;Csel 5:42;20:20).” (Érveljünk az Írásokból,401-402. oldal) Meg kell vizsgálni: Valóban minden kereszténynek menni kellett/menni kell “házról-házra” prédikálni? A missziós módszerről: Emlékezni kell arra,hogy J.F.Rutherford elnöksége alatt indult be az a missziós tevékenység,amelyben minden Jehova tanújának el kell menni “prédikálni”. Előtte nem volt ilyen-sem a Bibliakutatók (Jehova Tanúi hitelődei) történelmében,sem a kereszténység történelmében,-a mindenki által kötelező házról-házra végzett missziós szolgálat. Ha elfogadjuk Jézus Krisztus állítását,hogy az ő Egyházát kősziklára építette,és azon az “alvilág kapui sem vesznek rajta erőt” (Máté 16:18-Szent István Társulat fordítás),tehát nem szűnik meg (pláne nem 1800 évre!),akkor azt is be kell látni: a missziós munka nem feltétlenül azonos a “házról-házra” végzett szolgálattal. Ha a “házról-házra” végzett missziós munka nélkül nincs hiteles kereszténység,akkor J.F. Rutherford előtt sem voltak élő hitű keresztények. Tehát vagy Jézus Krisztus mondott igazat, vagy az Őrtorony Társulat. Mivel érvel az Őrtorony Társulat a fentebb idézett “Érveljünk az Írásokból” című könyvben? Nézzük meg azokat a Bibliaverseket,-és azoknak szöveg-környezetét! Máté 10:7-13:”Menjetek,és hirdessétek:>>elközelített a mennyek királysága!<>béke legyen veletek!< házanként megtörték a kenyeret a keresztények) Ezekben a házakban hitem,és ismeretem szerint gyülekezetek voltak. Lukács evangéliuma 10:7: “Maradjatok ugyanabban a házban,és azt egyétek,igyátok amit adnak,mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra.” (Új Protestáns fordítás) Határozottan feltételezem:a háznál -ahol vendégek voltak-étkeztek,és aludtak,és napközben pedig ahol sok ember volt,és meg lehetett szólítani őket ott hirdették Krisztust-akár embereket megszólítva,akár tömegnek szónokolva. 1.Timótheushoz írt levél 5:13: “Azonkívül rászoknak arra,( az özvegyasszonyok- Zs.) hogy tétlenül házról-házra járjanak,s nemcsak tétlenkednek,hanem pletykálkodnak,haszontalanságot művelnek, s olyasmit beszélnek,amire semmi szükség nincs” (Szent István Társulat fordítás) Mire biztatja őket Pál apostol? Járjanak házról-házra-de missziózzanak? Nem! “Azt akarom ezért,hogy a fiatalabbak menjenek csak férjhez,adjanak gyermekeknek életet,viseljék gondját családjuknak, s ne szolgáltassanak alkalmat az ellenfélnek a becsmérlésre.” Ha a keresztény élet legfontosabb területe a házról-házra,és az utcai missziós szolgálat,nem furcsa,hogy a Szentírás nem ad általános , mindenkinek szóló tanácsokat? Az apostoli levelekben sincs arról szó,hogy Pl.: a korinthusbeli hívők hogyan “munkálják be” városukat,kettesével menjenek-e,férfi férfival induljon prédikálni,vagy lehet-e “vegyes-páros”,hogyan töltsék ki a “munkajelentést”,stb. …. pedig bőven foglalkoznak az apostoli levelek a gyülekezeti élet gyakorlati dolgaival-anélkül,hogy bármelyik apostol minden keresztényt kiküldene missziózni házról-házra,és utcai szolgálatra. Ha pedig az “igaz vallás” ismertetőjele a házról-házra/utcai misszió-munka,akkor vagy a Bibliában van a hiba,vagy az Őrtorony Társulat nem tanít jól. Ismert tény,hogy a Római Birodalomban sok rabszolga lett keresztény. Ha az “igaz imádat” része a házról-házra végzett missziós szolgálat, akkor a rabszolgák miért lettek keresztények? Kimenőt kaptak volna gazdáiktól? Ha a rabszolgák ugyanazt csinálták volna,mint Jehova Tanúi,akkor mikor “értek rá” foglalkozni a munkájukkal? Elgondolkodnak -e Jehova Tanúi -mernek rádöbbenni? Nem az a baj,szerintem hogy vannak,aki házról-házra mennek evangélizálni (persze:akkor az Evangéliumot hirdessék-”tisztán,natúrban”),hanem azt tartom tévedésnek,amikor egy felekezet alkalmaz egy missziós módszert,majd kitalálja: akik nem így dolgoznak,azok automatikusan nem is keresztények. Miközben az általuk preferált módszer nem is volt általános-de a Vezérkar érdekei a dominánsak,nem a Biblia! Visszaemlékezem,egy bátor Vén mondta nekem,amikor még bent voltam a Szervezetben: “Jónéhány testvérnek meg kellene tiltani,hogy prédikáljanak-de nem lehet…-pedig több kárt okoznak,mint hasznot!” Ami nagyon fontos még: A keresztények Jézus Krisztust hirdették, az Evangéliumot. Ő a főszereplő! Nem valami “Paradicsomi Föld” ígéretét tanították,amit azok kapnak meg,akik egy speciális teológiai ismeretet megtanulnak, azt terjesztik házról-házra/utcai misszióban,és reménykednek: talán Isten elfogadja őket. Az egy más “evangélium” (Galata 1:6-8) Mi a tiszta Istentisztelet-Isten előtt-a Biblia szerint? “Az Istennél és az Atyánál tiszta,és szeplőtlen istentiszteletnek ez számít: Látogasd meg nyomorúságukban az árvákat,és az özvegyeket,őrizd meg magadat,hogy a világ be ne mocskoljon” (Jakab 1:27-Csia fordítás)