Hol jelenti ki a Biblia? .

Pont ilyenre, hogy ezt kzvetlenül mondaná, arra nem emléxem a Bibliában. Azt azonban mondta I-ten, hogy

"... és uralkodjatok a tenger halain és az ég madarain és minden állaton, amely mozog a földön." ( Mózes elsõ könyve, 1. fejezet, 28. vers )

uralkodjatok: nem uraskodásra kel gondolni, hanem gondoskodó, karbantartó uralkodásra, ahogy a jó gazda uralkodik a birtokán. Ahhoz, hogy ez az ember megtehesse ( hogy ennek a PARANCSANK eleget tehessen ), ahhoz nyilván meg KELL ismernie azt, amin uralkodni akar, vagyis a természetet. Vagyis a megállapítás igaz.

( Más kérdés, hogy hallottam már vallásoktatótól, hogy "amit a TTK-n tanult, azt mind felejtse el!" - nem biztos, hogy igaza volt ;) )

Amúgy az õsrobbanás elmélete nem igazán van mond ellent a genezisnek. ( Mellesleg a felfedezõ egy olyan elméleti fizika professzor volt, aki már elõzõleg felavatott katolikus pap volt. )

Másrészt ezt az elméletet már jó ideje nem vitatja a mainstream tudomány, legfeljebb az egyre pontosabb mérések eredményeképp finomítja, régen az õsrobbanás idõpontjáról csak annyit tudtak mondani, hogy 13 mrd és 16 mrd év között, ma a bizonytalanság 14,5 mrd körüli néháby százmillió évre szûkült.

Éppígy a kezdeti pillanatok történéseit illetõen is vannak még kérdések, ezekre remélnek választ a LHC-tõl.

Ami ennek és a Bibliának, a Teremtéestörténetnek a kapcsolaat illeti, a felefedezést a Vatikán örömmel üdvözölte, mondván: a modern fizika bebizonyította a teremtést. Persze I-tenrõl a fizika nem mondhat semmit, de, hogy volt egy pillanat, amikor semmibõl Világ lett azt a fizika KISZÁMOLTA.

Más kéredés, hogy ezzel a katolikusonak ( talán a keresztényeknek általában ) könnyebb a dolguk, mert az Egyház a 90. zsoltár ( melyet maga Mózes írt ) egy verse nyomán

( "... ezer esztendõ elõtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy õrváltásnyi idõ éjjel." ( Zsolt. 90:4 ) )

azt mondja: ha 1000 esztendõ csak annyi mint egy nap, akkor az ezer esztendõ minden napja is lehet akár ezer esztendõ, így nincs gond a milliárd évekkel és akkor a hat nap voltaképp hat korszak.

Az zsidó ortodoxia ezt nem fogadja el ( és asszem a keresztény sem ), mert azt mondja: a zsoltárban azt mondja Mózes, hogy "elõtted", vagyis I-ten elõtt, tehát I-ten egy napja lehet akár ezer esztendõ, de a Bibliát I-ten nekünk, embereknek adta, tehát ha ott 1 nap van írva, akkor az nekünk, embereknek 1 napot jelent.

Ha tõlem kérded, azt gonolom, vagyis inkább remélem, kell lennie valamien feloldásnak, mert nem hiszem, hogy I-ten "be akart volna csapni" bennünket, hogy a mûszereinkkel ezt mutatja, miközben meg nem úgy van. :)

Talán egyszer valaki megtalálja a feloldást. :)

Szia Filoszmen!

Bizonyára hallottál már "bölcs Salamon"-ról. Érdemes az ő történetében kutakodni: [link]

Ő "bölcsességet és tudományt" kért Istentől, amit meg is kapott. Korának legnagyobb gondolkodója volt, maga Isten így szólt róla: "a bölcsességet és a tudományt megadtam néked, sőt gazdagságot, kincset és tisztességet is olyat adok néked, amelyhez hasonló nem volt sem az előtted, sem az utánad való királyoknak."

Példabeszédek könyvét és Prédikátor könyvét ajánlom figyelmedbe, mindkettő hozzá köthető. Néhány gyöngyszem:

Péld 12,22 - Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

Péld 15,33 - Az Úrnak félelme a bölcsességnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.

Péld 19,2 - A lélek sem jó tudomány nélkül; és aki csak a lábával siet, hibázik.

Préd 8:1 - Kicsoda hasonló a bölcshöz, és ki tudja a dolgok magyarázatát? Az embernek bölcsessége megvilágosítja az ő orcáját; és az ő ábrázatjának erőssége megváltozik.

Üdv. Péter

Miért, azt kijelenti valahol, hogy Isten ellenére való az, ha az emberek megismerik a művét?

Talán nem véletlen, hogy a tudományok fejlődése nagyrészt Istenben és a bibliában hívő tudósoknak köszönhető -a mai napig...