Miért mondják, hogy zsidó-kereszténység meg zsidó-keresztény kultúrkör mikor ez így nem igaz, a kereszténységnek köze sincs a zsidósághoz, a zsidó valláshoz, miért képeznek egy fogalmat két teljesen különböző, mást jelentő jelenségből, fogalomkörből?

"Attól még nem változott gallá, vagy germánná a zsidó Pál, csak a vallása módosult némileg.

Aztán azt a hegyi beszédet szerinted kik hallgatták?

Avarok netalán?

Lehet, de tuti, hogy pászkát rágcsáltak közben..."

Persze, hogy zsidók is hallgatták nagyon sokan. Nem vonom kétségbe, de nem csak ezen nép fiai hallgathatták, ugyanis rengeteg más nép élt még a birodalomban, többek között azon a területen is akinek a fiai és lányai szintén hallgathatták Jézust.

"Attól még nem változott gallá, vagy germánná a zsidó Pál, csak a vallása módosult némileg."

Némileg?? - ez meg mit jelent, picit ilyen picit olyan is?

Csak, hogy tisztán láss: Pál vallása megváltozott teljes egészében, és abban igazad van, hogy népi hovatartozásában zsidó maradt de vallásában már nem volt zsidó.

Ez a Pálfordulás lényege.

Ez így nem igaz: "Aztán gondolom a héber nyelv sem volt túl ismert és népszerű, hogy idegenek megtanulják,"

Itt vannak az érveim a témával kapcsolatban:

"Sokan úgy gondolják, hogy Jézus anyanyelve a héber volt, hiszen a héber nyelvet ma is használják Izraelben, látjuk az ottani feliratokat, újságokat, halljuk a beszédet az utcán és a tévében, sőt, az adminisztrációban is használják. Talán 2000 évvel ezelőtt is így volt? A válasz: egyáltalán nem! Az a nyelv, amelyet ma Izraelben használnak, nem azonos az ősi zsidó nyelvvel, sőt meglepően új. Ezt a nyelvet ugyanis az 1800-as évek végén egy Ben Yehuda nevű litván zsidó „találta ki”. Ő maga mondja, hogy „fabrikálta”, éspedig az ősrégi Biblia szavait felhasználva, modern, funkcionális szavakkal megtoldva, az igényeknek megfelelően hozta létre ezt az új nyelvet. A Palesztinába hazatérő zsidók ezt a nyelvet sajátították el, azon célból, hogy megérthessék egymást, s ezáltal az elveszett együvé tartozás érzelme újra feléledjen."

"A héber nyelv eredete

Igen érdekes módon az első zsidó, Ábrahám, a zsidó nép atyja nem beszélt héberül. Ő Palesztinába, amit annak idején Kánaánnak neveztek, Mezopotámiába (a mai Irak) érkezett, tehát szemita dialektust beszélt. Kánaánba érve Ábrahám észrevette, hogy az itt élő népek, a kananeusok fejlettebb nyelvet beszélnek, mint az ő népe. Így Ábrahám leszármazottai lassan asszimilálódtak, átvették a kananeus nyelvet. Utódaik sok évvel később az egyiptomi rabságból visszatérve az ígéret földjére véglegesen átvették a kananeus nyelvet. A kananeus nyelvet így hébernek is nevezték, mert az Egyiptomból hazatérő héberek ezt az elsajátított nyelvet széles körben beszélték, a végén már a magukénak mondták. Ezen a nyelven írták Mózes könyvét, ezen énekelt Dávid, ítélkezett Salamon. Ezen a nyelven határozták meg a teremtés történetének a hét szakaszát, ezen a nyelven jövendölt Ámosz próféta Emanuelről, azaz a Messiásról… Sőt, az Ószövetség 46 könyvéből 39 ezen a nyelven íródott. Ez a nyelv egészen Kr. e. 587-ig a héberek nyelve volt."

"Jézus anyanyelve

Ezek után beszélhetünk Jézus anyanyelvéről. Jézus születésekor Palesztina az arám nyelvet beszélte. Ezt beszélte József és Mária, a názáretiek. Ez lett Jézus anyanyelve. Jézus arám nyelven beszélt, prédikált, gyógyított, tanított… Erre Márk evangéliuma a tanú, mert négy alkalommal idézi arám nyelven, amit Jézus mondott. Teszi ezt azért, mert néhány szót zsargonként használtak. Márk evangéliumában az első arám mondat az, amit Jézus Jairus halott leányának mondott: Talita kum (Leány, kelj fel), Mk 5,41. Ezek a szavak varázsként hatottak az emberekre, életet adtak vissza, ezért eredetiben megőrizték.

A másik, Márk által megőrzött arám szó az effetta (oldódj meg), Mk 7,34, itt Jézus süketnémát gyógyít.

A harmadik arám szó Jézus imájából való és az Olajfák hegyén hangzott el: Abba (Atyám), Mk 14,36, ez a Jézus által mondott imádság hangja.

A negyedik arám szót Jézus haldoklásával kapcsolatosan őrizték meg, ez egy hosszabb mondat, és igen ismerős a passióból: Eloi, Eloi lema sabactammi (Istenem, istenem, miért hagytál el engem), Mk 14,36.Ezt a mondatot Máté héber nyelven őrizte meg(Mt 27,46). A kettő között hasonlatosság van."

"Arám nyelvű szavak

Az evangéliumok még nagyon sok arám nyelvű nevet örökítettek meg: Barabás, Márta, Chéfa, Buanerges, Ta­bita, Mir­jám… De találunk helység­neveket is: Kafarnaum, Gol­gota, Gabatta, azaz Pilátus ítélőcsarnoka. Még a hozsanna is arám szó, ami afféle éljenezést jelent. A Szentírás utolsó szavai is arámul maradtak fenn: marana ta – jöjj el, Urunk!"

Itt a cáfolat!

Az arámi nyelvet rengetegen beszélték abban az időben a Közel-Keleten és nem csak a zsidó nép fiai és lányai( ezt úgy értem, hogy akik echte zsidó vallásúak voltak, tehát Mózes törvényeinek követői), tudott arámiul rengeteg más nép fia és lánya, sőt anya nyelveként használta és annak tekintette az arámit. Például a szamaritánusok akai a hajdani kananeusok vagy kánaániták egyik elődei voltak(a sok más kananeus-nép leszármazott közül) akiknek őseit Mózes "ígéret földjét" foglaló zsidói Isten és Mózes parancsára írmagostól való kiirtásra ítéltek, nem sikerült nekik mert még Jézus idején is ott voltak, habár ezen kiirtásra ítélt népek egyes tagjai felvették a zsidó vallást az új alakuló zsidó hatalom hatására a zsidóság "krémje" sosem tekintette őket zsidónak, más alábvaló népeknek tartották őket "groteszk" zsidó hitük szerint.

Jézus is egy ilyen területről származott ahol hajdanán Mózes és Istene által írmagostól való kiirtásra ítélt "pogány"(zsidó vallási szemmel nézve) kánaánita vagy kananeus "zsidók által asszimilált" nép leszármazottak éltek.

"Jézus Galileából származott, ezért galileainak is hívták [2] és ez a vidék volt evangéliumi működésének egyik fő színtere. Az ő idejében igen kevés eredeti zsidó lakott már itt, így a pogányok Galileájáról lehetett beszélni [3]. A Galileaiak sajátos tájszólással beszéltek. Jézus és a tanítványai - akik Galileából jöttek - is ilyen akcentussal beszéltek [4]. A zsidók általában megvetették a Galileabelieket. [5]" (Wikipédia)

Ezek szerint Jézus soha nem volt echte, teljes értékű vallási és nép zsidó is egyben mint a zsidóság "krémje".

Ennyit Jézus zsidóságáról.

*Jézus soha nem volt echte, teljes értékű vallási és népi zsidó is egyben mint a zsidóság "krémje".

Nem tekintették annak soha és a "krém" szemében mindég is csak "egy betért alább való galileai pogány prédikátor maradt" egészen haláláig és feltámadásáig. Innen már mindenki tudja a további történetet: Kereszténység.

"Aztán arról tudsz e, hogy a korai keresztény zsidók, na jó, ha frusztrál Téged, akkor legyen őskeresztények, a zsinagógában tartották az összejöveteleket, zsidó rítusokkal vegyítve és csak sokára alakult ki a szertartások rendje, fokozatosan."

Nem csak a zsinagógában tartották az összejöveteleket. Volt olyan eset is, hogy zsinagógában, itt csak tanított Jézus(mikor engedték), de a legemlékezetesebb ilyen összejövetel Az Utolsó Vacsora mely nem zsinagógában volt és nem hasonlított semmilyen zsidó vallási rítushoz. A echte zsidók nem így ünnepelték a húsvétot, ahogy Jézus tette az utolsó vacsora alkalmával, habár a zsidó húsvét alkalmával gyűltek össze a tanítványokkal de a zsidótól eltérő módon "őskeresztény" módon tettek.