Ennyit ér isten? Bírák könyve 1. rész 19. Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység lakóit; de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vas-szekereik voltak.

Ezzel csupán az a gond, hogy Jézus valóságos emberként és az özönvizet valóságos eseményként említette:

Lk 17,27

Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.

Tehát szerinted Jézus egy hazug?

Kérdező! Te szerintem rosszul közelíted meg a fajta kifejezést!

A Te értelmezésed szerint valóban lehetetlen lenne ekkora területen belezsúfolni ennyi fajta állatot.

A fajta szó alatt a Bibliában használt „fajta” szót kell érteni. (És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különfélefajta, úszó élőlényeket, és a különfélefajta madarakat IMóz 1,21) nem pedig a biológiai rendszertanban használt „fajta” szót.

A magyar nyelvben, más nyelvekhez hasonlóan léteznek egy alakkal, de több jelentéssel rendelkező szavak. Ilyen például a villa szó, amely jelenthet evőeszközt, illetve egy épületet, természetesen a szövegkörnyezettől függően. Ugyanilyen szó a magyarban a „fajta” szó is.

Ez a szó két jelentéssel bír. Az egyik jelentése a biológiai rendszertan egyik kategóriája, amely történetesen a faj után következik (pl. kutya =faj, de németjuhász = fajta).

A másik jelentése kicsit bonyolultabb. A „fajta”, „féle” a magyarban egy képzőszerű utótag is, ami önálló jelentéssel nem igazán bír (bár bizonyos esetekben helyettesíthető a „típus” szóval), ezért mindig egy másik szóval együtt használjuk, mint pl. hajófajta, kőfajta.

Természetesen a bibliai szövegben a szerző a „fajta” szó – héberül „min” – 2. jelentését használta. Ez nem is lehetett másként, hiszen a biológiai rendszertanban használt kategóriák (ország, törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj, fajta) az Ószövetség megírásakor még egyáltalán nem léteztek, azokat csak 1758 óta ismerjük.

A bibliai fajta egy olyan, Isten által teremtett növény, vagy állat prototípus volt, egyfajta kiindulópont, amely gazdag génállománnyal rendelkezett, ami a későbbiek során nagyfokú alkalmazkodást és specializációt tett lehetővé.

Jó példa erre a kutya, a farkas és a prérifarkas példája. Ezek az állatok a teremtéskor nem léteztek, de létezett egy prototípus, vagy más szóval egy állatfajta, amely magában hordozta azt a bőséges génállományt, amelyből aztán a későbbiek során létrejöttek a kutyák, a farkasok és a prérifarkasok ma is megfigyelhető egyedei.

Ezzel szemben a biológiai fajta az evolúciós felfogás szerint sokkal inkább végállomás, amely egy hosszú, evolúciós folyamat végterméke (amennyiben nem fejlődik tovább).

Ebből is látható, hogy a „fajta” szó két jelentése között markáns különbség van.