Ha valaki eleget tesz "A ki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon" (2Móz.21.17) törvénynek, akkor megszegi a "Ne ölj" parancsot (2Móz.20,13)?

Egyszer egy embertől hallottam, hogy ezek a parancsok nem felszólító módban vannak eredetileg. Tehát a parancsok lényege, hogy aki hisz Istenben, az nem szegi meg őket (önként, szívből). Nem tudom, hogy az eleje mennyire igaz, de a vége biztosan a mondatnak.

Mit jelent szidalmazni?

Az sem mindegy. Ma már mindent hülyén fordítottak ár a bigottak. A szidalmazás sokkal több a visszabeszélésnél.

De térjünk vissza a kérdésedhez.

A parancsok megszegésekor általában megkövezés volt az ítélet.

Tehát a ne ölj parancsnak nem az a lényege, hogy ölni bűn. Hanem az, hogy ok nélkül vagy igazságtalanul ölni bűn...

Remélem érted:)

Kedves kérdező!

A 2Móz 21 17-es igeversnek a lényege az, hogy nincs különbség aközött hogy valaki verbálisan szídja a szüleit, vagy korbácsolja őket. Gondolj bele, ma rengeteg családban visszaszól a gyerek az apjának, gondolhatod hogy a gyereknek nem lesz fényes jövője

Két féleképpen értelmezhetjük a verset:

1.) Ha egy olyan gyermek kinek szülei félik az Istent és betartják a parancsolatokat, nem engedelmeskedik nekik, akkor ő a halál felé megy. Igazából ha megnézzük ez ma tényleg így szokott menni, kiskorúak szennyezik a testüket túlzott mértékű alkohollal, kábítószerekkel, az agresszió pedig lelkileg árt, és legfőképp a spirituális halálhoz vezet, de mint láthatod a testi halál se elkerülhetetlen, például az előbbi esetekben.

2.) Szó szerint értelmezzük, tényleg megölik. Azért gondolhatod hogy nyomós ok miatt ölhettek meg valakit ilyen miatt, például az apa már öreg volt, a gyereke jó erőben volt, ideges volt és jól megverte, elképzelném hogy megölik a gyerekét. De verbális esetben szerintem csak fenyítést kapott.

A lényeg hogy akkor viszont tényleg kemény idők voltak, nagyon kellett dolgozni hogy Istennek tetsző életet élj, de hidd el annak rendesen meg volt a gyümölcse!

Szia!

Az igazságszolgáltatás intézményét maga Isten alkotta meg a bűneset után a bűn megfékezésére. A mózesi törvény még arra is kiterjed, hogy különbséget tegyen igazságszolgáltatás és vérbosszú közt. Erre szolgáltak a menedékvárosok. A halálbüntetést nem egy ember hajtotta végre - mint nálunk a hóhér - hanem a megkövezést gyakorolták. Ezzel azért nem szegték meg a ne ölj parancsolatot, mert az ott szereplő héber רצח szó elsősorban inkább a „gyilkol” kifejezést jelenti.

Üdv. Péter

Ha olyan helyzetbe kerülsz ahol választanod kell az ölés és a lopás között, akkor mindenképp "parancsot szegsz". Ez egy valós életben előforduló helyzet - valóságát nem lehet tagadni. Ez a példa önmagában mutatja, hogy a 10 parancsolat nem lehet abszolút érvényű.

Innentől kezdve, a "parancs megszegése" nem egy logikai igen/nem változó amit abszolút módon lehet értelmezni. A parancsok egyébként sem azért lettek kitalálva hogy bármit is megtiltsanak az embereknek és korlátozzák a személyes szabadságunkat. A parancsok azért lettek létrehozva hogy útmutatást nyújtsanak azoknak az embereknek akik maguktól nem tudnak rájönni hogy mi lenne helyes és helytelen. De a parancsok semmi esetre sem alkalmazhatók unintelligens vak módon, a helyzettől függetlenül!

Szóval aki azt a kérdést firtatja, hogy "ez most megszegés vagy nem", az egy olyan elméleti dolgot akar megtudni, ami a parancsnak pont a lényegtelen részéhez tartozik. A lényeges része azzal kapcsolatos, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Mi a jó, és mi a rossz. Azt pedig nem lehet általános módon megválaszolni, mert függ a helyzettől.

Ettől még persze lehet arról beszélgetni hogy "akkor ez most megszegés vagy nem"? Csak nem biztos hogy érdemes.

A szülők tisztelete az, ami az Újszövetségben is ki van hangsúlyozva (természetesen Isten imádata után!), amihez ígéret is fűződik. A szülők tisztelete elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki keresztény legyen, mert nem hiteles az az imamalom, aki anyját-apját megveti, miközben látványosan imádja Jézust.

Lehet e vajon szülei ellen forduló ember Istenszerető? Nem. Azt hiszem a "halállal lakoljon" kifejezésnek itt mélyebb az értelme, mert nem csak a földi teste fog meghalni, hanem a lelke is a pokolba kerül. Viszont a zsidóknál a példastatuálás is fontos volt. Nyakas nép, többször is írja a Biblia, mindent a szájukba kellett rágni, maguktól valahogy nem tudták.

Na jó, tehát: az eredeti szövegben az van, hogy ne GYILKOLJ!

A gyilkolás pedig azt jelenti h valakit ok nélkül (vagy csak szted jogosan, nem önvédelemből megölsz)Tehát azok az emberek azért ölhették meg azt az embert/gyereket, mert Isten azt parancsolta vagyis nem ok nélkül gyilkoltak hanem Isten ítéletét hajtották végre( de ez z Ószövetség) ennek van folytatása :)

> A gyilkolás pedig azt jelenti h valakit ok nélkül (vagy csak szted jogosan, nem önvédelemből megölsz)

Mindennek van oka! Sőt általában egy dolognak egyszerre sok oka szokott lenne. Szóval, az "ok nélkül ölés" mint a gyilkolás definíciója nem állja meg a helyét.

A jogos/jogtalan kérdés már érdekesebb. A "jogtalanul ölni" már közelebb áll a gyilkolás definíciójához. Azonban fölmerül a kérdés, hogy mi a jogos? A jogos és jogtalan megítélésére vannak akik az emberi igazságszolgáltatás szabályait tartják elsődlegesnek. Vannak, akik szerint az indíték, számít. Léteznek más elméletek is. Világos dolog, hogy a jogos/jogtalan megítélése semmiképp nem egyértelmű, és egy adott ember számára egy adott helyzetben sem könnyen eldönthető kérdés. Hogyan lehetne akkor abszolút érvényű fogalomnak tekinteni a gyilkolást?

Hogy még jobban rávilágítsak: a gyilkolás mint szó, az emberek által közösen használt nyelv része. A jelentése, azaz a mögötte rejlő fogalom és annak értelmezése egy absztrakt elképzelt dolog, amit minden ember egy kicsit máshogyan képzel el. A gyilkolás mint fogalom ezért korlátozott mértékben alkalmas olyan valós események leírására, ahol emberéletet oltanak ki. A korlát abból származik, hogy nem mindenki ugyan azt érti a fogalom alatt. De vigyázat! Maga az esemény nem egyenlő a fogalommal! Lehet elméleti vitát folytatni arról, hogy mi számít "gyilkolásnak". Egy ilyen elméleti vita nem valóságos gyilkosságokról szól, hanem arról az absztrakt fogalomról amit a vitában szemben álló felek a gyilkosság alatt értenek. Megegyezés akkor születik, amikor a felek megegyeznek abban hogy mi értenek gyilkosság alatt. Pontosíthatják a "NE GYILKOLJ" parancs jelentését. De ez még mindig csak egy elméleti dolog lesz, amit valóságos helyzetben még mindig nem lehet vakon alkalmazni.

Bár az igaz, hogy a "NE GYILKOLJ" parancs jobban fejezi ki a mögöttes gondolati tartalmat mint a "NE ÖLJ". De a "NE GYILKOLJ" parancs is korlátolt. Próbálkozhatunk azzal hogy jobban körülírjuk és definiáljuk a jelentését és a körülményeit, eljuthatunk akár oda hogy egy egész könyvet írunk egyetlen parancs helyes értelmezéséről. De egy konkrét esetben mindig lesznek olyan előre nem látható dolgok amiket figyelembe kell venni.

"Az igazságszolgáltatás intézményét maga Isten alkotta meg a bűneset után a bűn megfékezésére."

Akkor,hogy lehet az,hogy Jézus ezzel nem értett egyet?