A szabad akarat csak egy nagy átverés lenne?

...a megfogqalmazás az átverés (és eképpen a Biblia nem is fogalmaz)...akarat csak EGY VAN!...a KRISZTUS!...AKI a TÖRVÉNY? ezért az ÉLET és az IGAZSÁG...

...tehát ismerd meg ISTENT és az Ő TÖRVÉNYÉT, és annak ismeretében dönteni képes leszel helyesebben, mint úgy, hogy nem ismered ...

...a TÖRVÉNY, azaz KRISZTUS ÉLŐ és HATÓ...akkor is ha ismered, akkor is ha nem...

...tehát a Törvény nem ismerése nem mentesít a TÖRVÉNY hatálya alól!...érted -e?

...aki a polgári törvénykönyvet lusta megismerni, attól még megkívánják tőle, hogy törvényesen éljen, ill. ha törvénytelenséget követ el, nem védekezhet azzal, hogy nem tudta, hogy a törvény erről eképpen rendelkezik...

...viszont az bizonyos, hogy ahogyan a tolvajok, rablók, gyilkosok, stb. tudják, azt hogy az ő cselekedeteik büntetést vonnak maguk után, ezért amikor úgy döntenek, hogy bűnt követnek el (olyasmit ami felől a polgári vagy büntető törvénykönyv büntetési tétellel rendelkezik )akkor vállalják a büntetést is (bár mint köztudott igyekeznek cselekményeik következményeitől megmenekülni...és ez vagy sikerrel jár vagy nem...ám Istennél semmiképpen nem marad a tövénnyel való szembenállás retorzió nélkül, mert KRISZTUS ÉLŐ és HATÓ, és ISTEN VILÁGOSSÁGA elől senki sem tud elrejtőzni...az Ő TEREMTÉSE annyira tökéletes, hogy semmi esélye annak, aki ISTEN TÖRVÉNYEIVEL szembehelyezkedik...

...ezért, helyénvaló megismerni ISTENT és az Ő TÖRVÉNYÉT, KRISZTUST, és akkor KRISZTUS által képessé válik az ember bűntelenül ÉLNI...(nem nehéz, csak rejtélyes! :)

Kedves előttem szóló!

Értem mit mondasz, de azok az emberek, akikről most szó van 2-szer kaptak büntetést. (na jó ez attól függ, hogy melyik értelmezést használjuk) 1.-szer mikor az ÉLETBEN Isten lesújtott rájuk 2-szer mikor a túlvilágon nyilvánvaló, hogy nem a mennybe kerültek, hanem az örök kárhozatra.

Ha a 2. pontot le is hagyjuk, akkor is gubanc van, mert a halál büntetés gyanánt, most vegyük jogosnak, de idő előtt megölni valakit nem igazságos. Bűnt követtél el? Jó a büntetésed halál. (eddig rendben van) De most jön a csavar ,a kiskapu! Isten dönti el, hogy leélhetsz-e egy teljes életet. Nincs benne a "szerződésben" az idő korlátozása.

Azzal, hogy megölte az embereket idő előtt, az más tekintetben, azért is kegyetlen dolog, mert elvette tőlük a lehetőséget, arra, hogy a későbbiekben változtathassanak .(a jó irányba)

sörpocaknak:

"...Azzal, hogy megölte az embereket idő előtt,..."

...azt meg ki mondja, ki tudhatja, hogy "idő előtt" halt meg??...és ha neki annyi volt?...mert sose feledjük... bizonyos történések középpontjába sohasem kerülünk ok nélkül!...tehát akit meggyilkolnak, az nem véletlenül volt az adott időben az adott helyen!...mert nincsenek véletlenek, csak TÖRVÉNY...hatás , ellenhatás, vonzás, bevonzás...stb...:)

> Isten azt mondja,szabad az akaratunk.De mégis megbünteti érte az embert(Bibliában legalábbis)ha nem azt csinálja,amit ő szeretne.Tehát még sincs szabad akarat,ha Isten beleszól.

Isten nem szól bele abba, hogy mit akarsz. Ilyen szempontból az akaratod szabad. Bár korlátozott mértékben szabad, és a szabadság mértéke arányos a tudásod mértékével. (Könnyű belátni pl. azt hogy ha valamiről nem tudsz, akkor azt nem akarhatod, és ebben csak saját tudatlanságod akadályoz. Azért pedig te vagy a felelős. Nem Isten.)

Az átverés az szerintem a "büntetés" sőt a "bűn" fogalmának bevezetése. Véleményem szerint nincs olyan hogy bűn, és nincs olyan Isten aki azért büntet hogy szenvedj. Van viszont objektív jó és rossz. Ha objektív rosszat teszel, akkor definíció szerint valakinek rossz lesz (ettől rossz). Ezt van aki "Isten büntetésének" fogja föl, de ez egyáltalán nem az. Az objektív jó létezése feltételezi azt, hogy önmagában létező dolog, nincs alárendelve egy kiismerhetetlen, önkényes vagy törvénytelen hatalomnak (pl. a katolikusok Isten fogalma). Aki nem hisz az objektív jó létezésében, az ugyan így hit alapon akár a jó létezésében is kételkedhet, és ez nem vezet sehová.

Persze lehet hogy sok ember van aki azt hiszi hogy a jót is Isten definiálja, és önkényesen bármikor megváltoztathatja a játékszabályokat. Akinek ilyen Isten képe van, és képes a gondolkozásra, az előbb utóbb oda jut ahová te: a szabad akarat egy paradoxonnak tűnik éppen úgy ahogy a szabadság is. A megoldáshoz az a kulcs, hogy felülvizsgálod a hitedet. Létezik ugyanis olyan hit, ami nem okoz ellentmondást a szabadság, a szabad akarat, és Isten létezése között. Nevezetesen: ha Isten is törvényeknek van alávetve, akkor Isten nem lehet önkényes, és nem Isten definiálja azt hogy mi a jó és mi a rossz. (Éppen a törvényeknek megfelelően működő világ teszi lehetővé a világról való tudást, és ez az ami a szabadsághoz szükséges.)

"Ez igaz.Akkor viszont nem Isten büntet.Ha úgyis mi magunk váltjuk ki a visszahatást,akkor nincs szükség a büntetésére nem?"

Isten rendszert tart fent, és nem csak elméletileg ,de gyakorlatilag is ez a rendszer által közölt visszahatás maga a büntetés. Egyszerű példával élve, apukád szól, hogy ne nyúlj a forró serpenyőhöz, mert megéget, de Te hozzányúlsz, és meg is éget...a megégés pedig ebben az esetben a büntetés. Persze ez csak egyszerű példa, de végső soron minden negatív élmény, akár fizikai akár pszichés, mind mind visszahatás a rossz választásokra, és azért, hogy az ember értékelni, észlelni, megtanulni legyen képes a jót. Így tanít Isten minket, és ezért hála Neki.

üdv

28/F

LastOne.Left

> Ez igaz.Akkor viszont nem Isten büntet.

Isten egyáltalán nem büntet!

Ideális esetben (amit mi nem tudunk megvalósítani), a "bűnözők", azaz mások szabadságát sárba tipró emberek ilyen irányú tevékenységét kötelességünk megakadályozni. De ez sem büntetés kellene hogy legyen olyan értelemben, hogy ennek célja soha nem a szenvedés! Ez csak a "bűnözők" korlátok közé szorítását és átnevelését kellene magában foglalja, mások jogainak megvédése céljából.

A szabadságvesztés egy megfelelő korlátok közé szorítás lehet, és megvédheti az ártatlan emberek jogait. De nem szabad azt hinni, hogy ennek az a célja hogy a "bűnös" ember szenvedjen, vagy hogy egyáltalán bárki rosszul érezze magát.

Aki úgy értelmezi a büntetést, mint egy rossz cselekedetért cserébe kiosztott hasonló rossz ami szenvedést okoz, az azt várja hogy a rosszból származzon a jó. Ez egy fundamentális tévedés. Mert ha valaki rosszat tesz, akkor abból nem származik jó. Még akkor sem, ha jó szándékkal teszi a rosszat. Mások szenvedését kívánni, másoknak szenvedést okozni rossz. Az elítéltnek kárára válik, a társadalomnak is kárára válik.

Az sem számít, hogy az emberek ezt a tevékenységet intézményesítették, és elnevezték igazságszolgáltatásnak. (Mintha az igazságot lehetne szolgáltatni?) A börtönöket meg elnevezték "büntetés végrehajtási intézetnek" ezzel is hangsúlyozva hogy ami ott folyik az nagyrészt nem oldja meg a problémákat, csak tovább súlyosbítja azokat. De az emberi törvények és megoldások már csak ilyenek - tökéletlenek. Valamilyen szinten működik az emberek igazságszolgáltatása, de nem tökéletes.

Bármely általam ismert vallás szerint Isten jó. Isten nem tesz rosszat. Ha a büntetést mint mások szenvedésre ítélését tekintjük, akkor a büntetés nem jó, és egy jó Isten nem tesz ilyet.

Na persze ott vannak azok is akik szerint Isten gonosz, meg van aki haragszik Istenre stb. Lehet válogatni. :-)

Itt ahogy olvasom a válaszokat, látom valakik nagyon nincsenek tisztában a szabad akarat fogalmával, de tényleg, miért kell ide belevonni a vallást?

Akik meg hisznek Istenben, azok csak éljenek a kis illúziójukban...

azt hisszük, hogy "szabadon" döntünk, pedig csak befolyások alapján, környezeti hatások, kölcsönhatások. Akció-reakció.

Ha valaki rendelkezik a szabad akarat képességével, akkor cselekedhetne másképp is, mint ahogyan valójában cselekszik.

Ámde:

[1] Senki sem befolyásolhat cselekedeteivel múltbeli tényeket

[2] Senki sem befolyásolhatja cselekedeteivel a természeti törvényeket

[3] Ha a világban determinisztikus természeti törvények uralkodnak, akkor a világ állapota egy múltbeli időpontban egyértelműen meghatározza a világ teljes állapotát bármely későbbi időpontban, beleértve azt is, hogy valaki most mit tesz

[4] Ezért ha valaki másképp cselekedne, mint ahogyan cselekszik, akkor cselekedetével vagy a világ korábbi állapotát, vagy a természeti törvényeket befolyásolná

∴Senki sem cselekedhetett volna másképp, mint ahogyan cselekedett.

Összefoglalva: miután lehetetlenség megváltoztatni a múltat és a természeti törvényeket, és a determinizmus tézise szerint, ha bizonyos múltbeli állapotok és természeti törvények fennállnak, akkor ezek egyértelműen meghatározzák a világ minden jövőbeli állapotát, senki sem cselekedhet másképp, mint ahogyan cselekszik. Amennyiben tehát a világ determinisztikus, lehetetlen másképp cselekednünk, mint ahogyan valójában cselekszünk; tehát nem rendelkezünk a szabad akarat képességével.