Mi a csoda?

Szia töftöftöf!

Abban igazad van, hogy nem ismerünk mindent.

Ha van gravitáció, akkor elvileg lehetséges az antigravitáció, de ezt is egy meglévő dolog ellentéteként tételezem fel. Ha mondjuk a roppant gravitáció egy hatalmas tömegű fekete lyukban valamiért átfordul egy roppanással és egy pillanatra antigravitáció lép fel, akkor létrejöhet egy ősrobbanásszerű folyamat, mert minden azonnal taszítja egymást. Ha ez valóban így van, akkor két eset van:

vagy bebizonyosodik és akkor joggal beszélhetünk róla,

vagy nem, de akkor nem szerencsés a hangoztatása, mert Napoleon mellé kerülhet az egyszerű halandó.

Sokkal inkább tetszik nekem a Mátrix, jó film volt, mert honnan tudod, hogy valóban van e a világ, lehet, hogy mindent csak képzelsz és valójában semmi nincs, csak impulzusok és érzetek. Őszintén szólva a Te világod a Mátrixra hasonlít, erőteljes hasonlóságok vannak benne, bár elismerem, hogy egy lépéssel tovább kell lépni, de hát mi tart vissza, a józan észre nem hivatkozhatsz, mert azt elvetetted.

Szóval Isten=Mátrix?

Kedves 20!

Mi alapján állítod, hogy a világ tapasztalati úton nem megismerhető?

Igaz a fizikában és matematikában jártas katolikus barátunk érvelése, viszont ilyen alapon nem lehet elindulni.

Már egy korábbi, másik kérdésben kifejtettem: lehet elmélkedni Istenen, meg hogy ő teremtett mindent, és kész, de szükség van tapasztalati úton történő kutatgatásra is. Az ember szereti kérdezgetni, már a gyerek is: ez hogy volt? Miért? A vallás válasza: azért, mert Isten így akarta. Hogyan? Isten így akarta, és így lett. Ez túl egyszerű :D Sőt, sok korábban Istennel magyarázott dologról derült ki, hogy jól megfogalmazható oka van. Én is szkeptikus vagyok néhány dologban, de előbb megvárom, hogy mire jut a tudomány.

Tehát először mindent fel kell fedezni, és majd ha a végére érünk, mondjuk a létezés okához, feldobhatjuk Istent oknak.

Szia!

A "mi a szösz ?" előzménye.

Másként, a saját, személyes valóságodban elképzelhetetlen esemény megtörténte.

Kedves tzolko és pendulum92!

hát igen, nem egyszerű ez a dolog így. Azt mondom, szükséges a "default" axiómarendszer kutatása, amiben mi élünk. Azt is mondom, hogy mondjuk x valószínűséggel nem a default axiómarendszer van érvényben, és a dobókocka 1/x oldalú. Így már helyes lehet az érvelésem, ha a valószínűségszámítás axiómái a nem default axiómarendszerben is érvényesek. természetesen mindig a default axiómarendszerre számítok, és nem ugrm ki az ablakon, hátha csökkent g értéke. Azt állítom tehát, hogy szükséges és hasznos dolog feltételezni, hogy a közeljövőben is a default axiómarendszer lesz érvényben, és a csodának tűnő dolgok default axiómarendszer feltételezésével történő megmagyarázása is hasznos a tudomány fejlődése szempontjából.

DE! Nem szabad 100%-ig biztosnak lennünk magunkban. Nem próbálhatjuk cáfolni a csodákat, természetfeletti lényeket azzal, hogy a default axiómarendszer szerint nem létezhetnek.

Szerintem az egyén nézőpontjától függ kinek mi számít csodának.

Írta itt valaki, hogy számára az is csoda amikor fel kel a nap. Ez egy hétköznapi ember számára természetes, mert mindennap fel kell a nap é olyat még nem tapasztalt senki, hogy ne jönne fel a nap. De ha egyszer nem lenne napfelkelte az vajon csoda lenne? Talán, de biztos nem annak neveznék, mert negatív hatása lenne.

Én személy szerint azt is csodának tartom, hogy élek, ezért minden pillanatát megpróbálom boldogan megélni. :)

Szia töftöftöf!

Ha a halmazállapot változásokat vesszük, szilárd, folyékony, gáz, akkor a szublimáció csodának tűnhet, de meg lehet ismerni az okait.

A régi görögök egyszerű világképe, tűz, víz, föld, levegő, stb. ma is érvényes, de hatályon kívül van helyezve, mert ma már sokkal többet tudunk a világról és meglehet egyszer ez a sors vár a periodusos rendszerre is. Ilyen értelemben lehet axióma váltás, de annak érvényesnek kell lennie mindenhol.

Isten létéről, más axioma rendszerről majd akkor érdemes elmélkedni, ha valami bizonyíték is akad rá, addig felesleges még csak feltételezni is, nem hogy hinni benne.