Ha Isten csak Ádámot és Évát teremtette meg, Ádámnak és Évának 3 fia volt, akkor hogyan szaporodott tovább az emberiség? Csak nem Éva a fiaival (. )?

"Ha ezt a történetet nem kell szó szerint venni, akkor ennyi erővel semmi mást sem kell szó szerint venni a Bibliából, nem?"

Az Ószövetségből sokmindent. Az egész teremtéstörténet egy szimbólum, az özönvíz is, a bábeli torony is, meg még sok minden. Nem véletlenül mondott Jézus is példabeszédeket, amiket szintén nem szó szerint kell venni, hanem a mögötte levő tartalmat megérteni. Csak nyilván így könnyebb szemléltetni az egyszerű emberekkel.

Egyébként meg hiszem, hogy a Biblia egy hasznos könyv lehet, hívő és nem hívő ember számára is. Persze, vannak olyan részei, amiket lehet vitatkozni, de alapvetően megtanít egy rendes, emberi értékekkel rendelkező, és morálisan jó életvitelre! Már ha az ember meglátja a szimbólumok mögött levő tartalmat, nem pedig kötözködik :P Azért a legtöbb esetben annyira nem nehéz ;)

"moonlightsentinel válasza:

"Ha ezt a történetet nem kell szó szerint venni, akkor ennyi erővel semmi mást sem kell szó szerint venni a Bibliából, nem?"

Az Ószövetségből sokmindent."

Ha a Szentírást sem kell szó szerint venni, akkor mit? Ennyi erővel akkor az alkotmányt se, a BTK-t se, sőt a tízparancsolatot se.

kérdezőnek: Nem Ádám volt az első ember:

Moz.I.1.26-27

És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.

utána termti Ádámot, akit a Paradicsomba visz:

Moz.I.2.8

És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala.

Ádám megismerkedik Évával külön családot alapítanak:

Moz.I.2.24

Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját ....

Majd a "bűnbe esés" után a Paradicsomból vissza küldi Ádámékat a többi ember közé:

Moz.I.2.23

Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, amelyből vétetett vala.

Röviden: Miután Isten megteremtette az embert létre hozott egy kísérleti telepet, ahol Ádám és Éva volt a fehéregér. Mikor megbukott a kísérlete szabadon engedte őket a többiek közé.

Nem csak 3 fia volt!

1Móz 5,4 És telének Ádám napjai, minekutánna Séthet nemzette, nyolczszáz esztendőre, és NEMZE FIAKAT ÉS LEÁNYOKAT.

A teremtésnél Isten ezt mondta:

1Móz 1,31 És látá Isten, hogy MINDEN a mit teremtett vala, ímé IGEN JÓ. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.

A testvérházasság azért nem szabad "többek között", mert a hibás gének a testvéreknél nagy valószínűséggel ugyan ott vannak. Tehát az utód "bibis" lesz nagyon nagy valószínűséggel. Ez nem volt jelen a teremtés után közvetlenül. A halált az ember hozta be a világba.

Mi Ádámhoz képest mentálisan és fizikailag is fogyatékosok vagyunk.

Ádám gyermekei egymással nyugodtan házasodhattak. Hogy miért?

1: Senki nem tiltotta meg.

2: Nem volt más.

3: Isten Mózesnek tiltotta meg a törvényében a teremtés után sok évszázaddal később.

Éva a fiaival nem hált valószínű, mivel Ádám sem hálhatott a lányaival. Mert:

Mózes I. könyve 2. rész

23. És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.

24. Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.

Amúgy egy csomószor volt már ez a kérdés.

"Ha ezt a történetet nem kell szó szerint venni, akkor ennyi erővel semmi mást sem kell szó szerint venni a Bibliából, nem?"

Nem, mivel a Biblia nem egy összefüggő könyv, hanem több, különböző stílusú, műfajú könyvnek a gyűjteménye. Ami ráadásul nem egy szerző munkája. A Teremtéstörténet egyfajta prófétai elbeszélés, ami választ keres a jelen világunk okaira a múltban, és inkább képletesen, nem természettudományos vagy történelmi szempontból magyarázza az eseményeket. De hogy is tudná, mikor senki nem volt ott..

Viszont van olyan könyv, ami kifejezetten történelmi forrás (Királyok könyve, Krónikák könyve stb.), van, ami egy példabeszéd, van, ami líra (pl. Énekek éneke).

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést

leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy "Kain ismerte az

ő feleségét..." (1Móz 4,17).

Mózes első könyve 5. fejezetében a negyedik versben azonban

már azt olvassuk, hogy "Ádám nemzett fiakat és leányokat".

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a

korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami

gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását. Ti. a

férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre

értékeli. Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert

volt.

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vérszerinti

testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy

valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai

polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell

figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában

uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy

folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak

történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a

szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek

kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az

erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban

az anyagi világra is kihat (l. pl. "Átkozott legyen a föld miattad...

Tövist és bogáncskórót teremjen neked..." 1Móz 3,17-18). Így azok

a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság

esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései

hátterében meghúzódnak (a sérült DNS, amely a különböző

örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc),

minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol

"minden igen jó" volt, ill. amikor még éppen csak megindult a

romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia

üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az

bizonyítja, hogy Mózes idejére - i. e. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a

teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a

testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert (lásd.

3Móz 18:6,9). Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a

jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez

nem volt mindig így.

Gyakran találkozhatunk a bibliai kijelentések és a tudomány

eredményeinek összehangolására vagy éppen egymást kizáró

voltának bizonyítására, ellentétbe állítására irányuló

próbálkozásokkal. Azért is valószínűtlen, hogy ezek eredményre

vezetnének, mert a két megközelítési mód teljesen különböző,

tehát egy bizonyos ponton túl ezek a kísérletek nem járhatnak

eredménnyel. A Biblia nem a tudományos kételyek kizárásának

vagy minden felvetődő kérdés megválaszolásának igényével

íródott. Ami elvárható, hogy belső összhangot találhatunk benne,

azaz ne kerüljön önmagával ellentmondásba. Ez nem is kis

kívánalom, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a

tudományos elméletekről mindez nem mindig mondható el.

Üdv. Péter

Kedves kérdező!

A Biblia írja, hogy sokkal több gyermekük volt. És Isten mindenható, így elintézhette, hogy az első 5-10 generáció során ne legyen probléma a testvérházasságból.

A kérdést már 1000-szer feltették. De ha bármilyen más módon problémád lenne, a Biblia axiómája, hogy Isten hozza a természet törvényeit, így adott helyen és időben megváltoztathatja azt, és csodát tehet. Ha ezt valaki, máris megspórol úgy 10ezer kérdést, ami felmerülne benne a Bibliáról.

titak! a szövegértésed nem túl jó. A teremtsünk embert... Ádámra és Évára vonatkozik, majd ezt a részt kifejti részletesebben. Ugrál az időben.

Amúgy én azt mondom, hogy a legtöbb bibliai történetben LÉNYEGTELEN? HOGY JELKÉPES-E. A tanulság a lényeg, a világ megértése. A bűnbeeséspl. elmeséli, hogy

1. a bűnért halál jár, ez Isten igazságos törvénye

2. Isten a büntetést enyhíti, mert szerető

A későbbi történetekből kiderül, hogy kezelhetjük a bűnt adósságként Isten irányába. Jézus a kereszten meghalt a bűneinkért, meghalt helyettünk: ez azt jelenti, hogy az adósság összegét a kezünkbe adta. Rajtunk áll, hogy beváltjuk-e azzal, hogy bocsánatot kérünk Istentől. De Isten csak akkor fogadja el a csekket, ha szívből bánjuk megbűneinket, és ha a későbbiekben teljes szívünkből igyekszünk nem vétkezni és jót cselekedni.

"Ádám és Éva története egy jelkép, nem kell szó szerint venni!"

Így van, minden olyan dolgot, amit a tudomány már megcáfolt és darabokra szaggatott azt képletesen kell a Bibliából érteni, amit még nem, azt lehet szó szerint,