Ha Isten jóságos akkor miért árasztotta el a Földet özönvízzel és miért mért 10 szörnyű csapást az egyiptomiakra?

Szerencsétlen zsidókat már akkor kikergették egy országból.

Nyilván nem akartak beilleszkedni az akkori vallási körülmények közé és később hiába alapították meg a kereszténységet, ebből a vallásból kitúrták őket és a keresztények ugyanúgy kikergették a zsidókat számos helyről, Spanyolországból, a lengyelektől és egyházi nyomásra még Nagy Lajos királyunk is, akinek mentségére szolgál, hogy később visszahívta őket.

Ez a tíz csapás történet amolyan "háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza" jellegű népmese, az egyiptomi történelemben nyomát sem lelni.

Valahogy a zsidóknak is meg kellett magyarázni a kiűzetést, ami az Ő Istenük létét veszélyeztette. Kíváncsi lennék arra, hogy Auschwitzot miként magyarázzák, hogyan tudják feldolgozni és összeegyeztetni Istenükkel.

A megoldás valószínűleg abban van, hogy a Tórát ugyan réges rég lezárták, de a Talmud az más eset, gyakorlatilag ez olyan, mintha a Bibliát tovább írnák a keresztények.

Tíz, csapás, meg özönvíz.

Na de kérlek, minden maszlagot megeszel?

"... Ez a tíz csapás történet amolyan "háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza" jellegű népmese, az egyiptomi történelemben nyomát sem lelni. "

- Ipuwer-papirusz egy kicsit kicifrázva

Persze hogy Nincs leírva.

az Egyiptomiak rendszerint sosem íratták le a vereségüket.

Sőt vannak csaták amiket bár elvesztettek, még is a falakra győzelemként írták le, hogy ne essen csorba a Magát Istennek tartó Fáraó hírnevében.

Milyen szégyen lett volna már neki.

De Jehova megmutatta, a hatalmát

A Biblia Istene pont ezért igazságos, mert a népe vereségeit, hiányosságait is leíratta, nem csak a győzelmet, hogy az utókor tanuljon belőle.

Ja És ezt mondta a Fáraónak:

(2Mózes 9:16, 17) 16 De azért tartottalak életben, hogy megmutassam neked a hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön. 17 Még mindig gőgösen bánsz a népemmel, és nem bocsátod el?

A Büszke Fáraó megtudta Ki az a Jehova.

(2Mózes 5:2) 2 A fáraó azonban így felelt: „Ki az a Jehova, hogy hallgassak a szavára, és elbocsássam Izraelt? Egyáltalán nem ismerem Jehovát, és nem is bocsátom el Izraelt.”

Katy Weaver

Kedves Katy!

A fáraó hírét sem hallotta Jehovának.

Ha ezt elolvasod, megtudsz valamit az ókori Egyiptomról:

[link]

Kedves Katy!

Mózes összes írása az egyiptomi feljegyzésekből származik. Saját maga is elismeri, hogy Egyiptomban született nőt fel és templomaiban tanult.

A tanulatlan nép hülyítéséhez pedig elég egy történetet kiszínezni, szája ízére igazítani. És így egy természeti katasztrófából, szárazságból, járványokból mindjárt Isteni büntetés lesz.

Sajnálom kedves előttem szóló, hogy Isten szavát, Tetteit csak kitalációnak tartod.

Persze jogod van hozzá.

a Másik hozzá szólónak Egyiptomról:

Háború. Jeremiás és Ezsdrás mindketten írtak arról, hogy Sisák fáraó megszállta Júdát, és még azt is feljegyezték, hogy az eseményre a júdai „Roboám király ötödik évében”, azaz i. e. 993-ban került sor (1Királyok 14:25–28; 2Krónikák 12:1–12). Sokáig egyedül a Bibliából lehetett tudni erről a megszállásról. De aztán feltártak egy domborművet Karnakban (az ősi Thébában), egy egyiptomi templom falán.

Vagyis a Biblia írói nemcsak kitalálták a történeteiket. Mivel felismerték, hogy felelősséggel tartoznak Istennek a tetteikért, csak az igazságot írták, még akkor is, ha az nem vetett rájuk jó fényt. Például azt is feljegyezték, hogy Sisák győzelmet aratott Júda felett. Az őszinteségük éles ellentétben áll az ókori egyiptomi írnokok kiszínezett, eltúlzott történeteivel. Azok ugyanis semmi olyat nem voltak hajlandók leírni, ami rossz színben tüntetné fel az uralkodóikat vagy a népüket.

Nem beszélve arról, hogy Az első három csapás egyformán sújtja az egyiptomiakat és az izraelitákat. A negyediktől kezdve azonban csak az egyiptomiakat sújtja: Izrael Jehova védelme alatt áll

„KICSODA Jehova?

A fáraó nem várt választ a kérdésére. Az ő fennhatósága alatt a papok több száz hamis istenség imádatát mozdították elő. Sőt magát a fáraót is istennek tekintették! Az egyiptomi mitológia szerint ő volt Rá napisten fia, és Hórusz, a sólyomfejű istenség megszemélyesítője. A fáraót olyan címekkel illették, mint „a hatalmas isten” és „az örökkévaló”. Ezért nem meglepő, hogy lekicsinylően ezt kérdezte: „Kicsoda Jehova, hogy engedelmeskedjem a szavának?”

Az örökké való Fáraó még is meghalt, ha nem hiszed akkor is.

Nem beszélve a Sötétségről. Hol volt Rá a napisten, hogy fényt adott volna?

● A kutatók 1896-ban megtalálták a Merneptah-sztélét az egyiptomi Thébában. Ezen a domborművön Merneptah fáraó dicsekszik a kánaáni hadjáratával, melyet i. e. 1210 körül folytatott. A sztélén olvasható az első, Biblián kívüli utalás Izraelre, mely szintén bizonyítja ennek a nemzetnek a létezését.

„A Merneptah-sztélé bizonyítja, hogy i. e. 1212-ben létezett egy nép, melyet Izraelnek hívtak, és az egyiptomi fáraó nemcsak hogy tudott a létezésükről, hanem úgy gondolta, hogy érdemes eldicsekednie vele, hogy egy csatában legyőzte őket.” William G. Dever, a közel-keleti archeológia professzora megjegyzi: „A Merneptah-sztéléből egyértelműen kiderül, hogy valóban létezett Kánaánban egy nép, amely »Izraelnek« nevezte magát, és akiket emiatt »Izraelnek« hívtak az egyiptomiak is. Róluk pedig aligha mondható, hogy elfogultak lennének a Bibliával kapcsolatban, és ők nem is találhattak ki egy ilyen különleges és egyedülálló népet, mint »Izrael«, csak azért, hogy népszerűbbé tegyék magukat.”

A régészek sokáig úgy tartották, hogy nem maradt hátra több jelentősebb felfedezés az egyiptomi Királyok völgyében azt követően, hogy 1922-ben megtalálták Tutanhamon király kincsekkel megrakott sírját. Ám fény derült egy új sírra, mely talán a legnagyobb és legbonyolultabb a völgyben. Legalább 67 kamrája és a sejtések szerint egy alsóbb szintje van, mellyel összesen 100-nál is több kamrája lehet, s nyilván II. Ramszesz építtette temetkezési helyül a fiai számára. II. Ramszesz 66 évig uralkodott az i. e. XIII. században, és több mint 100 gyermeke volt, köztük 52 fia. Két fiának a sírját már megtalálták. Úgy vélik, hogy a többi fia ebben az újonnan megtalált sírban van eltemetve, ahol négy fiának — köztük elsőszülött fiának, Amen-her-khepes-efnek — a nevét feltárták. Ez kíváncsivá tette a vallástudósokat, mert néhányan azt feltételezik, hogy II. Ramszesz volt a fáraó Izráel Kivonulásakor. Más tudományos munkák azonban i. e. 1513-ra teszik a Kivonulás idejét.

Körülbelül i. e. 1370-re az egyiptomiak már sok területet meghódítottak. Ebben az időben III. Amenhotep (Amenóphisz) egyiptomi fáraó építtetett egy pompás templomot Szoleb városában (Núbia), mely a mai Szudán területén feküdt. A templom feltárásakor a régészek rátaláltak egy egyiptomi hieroglifára, mely úgy tűnik, a héber JHVH tetragramot, azaz a Jehova nevet ábrázolja. A véset 500 évvel a híres Moábi kő előtt készült. Ez a kő volt korábban a legrégebbi ismert lelet, melyen szerepel Isten neve.

Az egyiptomiak általában a saszu nevet adták a beduinoknak, azoknak a megvetett törzseknek, melyek Egyiptom keleti határán túl éltek. A saszuk földje Palesztina és Transzjordánia déli részén, valamint a Sínai-félszigeten terült el. Néhány kutató úgy véli, hogy a saszuk földje északi irányban egészen Libanonig és Szíriáig terjedt. A leigázott területekről készült szolebi felsorolásban szerepel egy olyan is, melyet különféleképpen lehet olvasni: „Jahve a saszu földön”, „A saszu föld, mely Jahué” vagy „A saszu-jhv földje”. Jean Leclant egyiptológus azt mondja, hogy a Szolebben talált pajzsra vésett név „megfelel a JHVH »tetragramnak«, mely a Biblia Istenét jelöli”.

Katy Weaver

Kedves Katy!

Történelmi áttekintésed részben helyes, de sok tekintetben téves, illetve olyan következtetéseket vonsz le, amire semmi bizonyítékod nincs.

Egy tény, az ókori szuperhatalom, Egyiptom egészen a rómaiak koráig uralta a térséget, fejlődése sok tekintetben ismert és bár a hikszoszok, vagy a hettiták legyőzték őket, talpra álltak, civilizációjuk formálta az emberiség történelmét. Még a zsidók, akik ebben az időben csekély létszámú és alig civilizált nép voltak, is mindent tőlük tanultak, illetve a későbbi babiloni fogságban teljesedett ki a kultúrájuk. Az egyiptomi kultúra a babilonit is befolyásolta, Babilon hosszú ideig vazallusa volt Egyiptomnak és ezek mellett a nagy kultúrák mellett a zsidók a saját Istenükkel jelentéktelen nép voltak. Az tagadhatatlan, hogy a túlélésben hatalmas teljesítményt mutattak fel egészen napjainkig, mikor is a világ legerősebb nemzetei közé emelkedtek, de figyelmedbe ajánlom, hogy az Ő Jehovájuk a mostani istenükkel paralel, a kereszténység kialakulása után, ami szintén nekik köszönhető, az ókori Isten tulajdonságai jelentősen megváltoztak, legalább is a keresztények körében.

A zsidó vallást kevésbé ismerem, de mind a történelmi háttér, mind a legendák, amiről a Biblia is mesél, egyértelművé teszi, hogy ehhez az Istenhez a zsidóknak több joga van, mint a keresztényeknek, feltéve, ha nem akarod a keresztény vallást egyenlővé tenni a zsidóval, amit erősen kétlek.

A Biblia egyik fából vaskarikája, hogy a korai Jehovát is az Istenének tekinti, pedig akkor még kereszténység nem is létezett. Később ennek a zsidó Istennek a nevében diszkriminálták a zsidókat, kitúrva őket saját hitükből, ami meglepő következetlenség.

A bibliai tíz csapásra semmi konkrét jel nem utal, de természetesen nem vonom kétségbe, hogy a három és fél évezred alatt, amíg Egyiptom nagyhatalom volt, számos természeti katasztrófa, földrengés, sáskajárás, járványok, aszály sújthatta őket, de mindezeket könnyedén kiheverték és uralmuk szinte töretlen ezekben az időkben.

Nem úgy a csekély létszámú és súlyú héber nép, amelynek történelme vitatott, teljesen jelentéktelen és jórészt legendákra épül. Amit róluk tudunk, azt a nagy népek történelmének a margójára skiccelt néhány utalás alapján feltételezhetjük, de ezek is csak kis mértékben kontrollálhatók.

A történelmi ismereteink alapján bátran kijelenthetjük, hogy a Biblia ez időben játszódó történetei jórészt bizonytalan és alaptalan legendák gyűjteménye, azon nagy horderejű események, amik esetleg valóban megtörténtek, azok pontatlanok és az ekkoriban jelentéktelen zsidó nép szerepe eltúlzott benne.

Kérlek, ragaszkodj a tényekhez, a modern Izrael megalapításáig a zsidó nép semmi befolyással nem volt a történelemre, ha bármelyik erősebb nemzet vette a fáradságot és pénzt, fegyvert, katonát fektetett be a teljesen nyereségtelen vállalkozásba, akkor könnyedén meghódíthatta ezt a részét a világnak. Viszonylag békés időszakaikat annak köszönhetik, hogy semmi olyasmi nem volt a birtokukban, amiért megérte volna nagy költséggel háborút viselni ellenük. Ezeket a rövid időszakokat, amikor függetlenek voltak, jórészt arra használták fel, hogy egymás között hatalmi harcokat folytassanak, amint az szokásos volt a kis népek esetén és erről még a Biblia is beszámol Júda és Izrael harcakor. Mindez köztudott, még maguk a zsidók sem vitatják, bár természetesen, amint az szokásos, szívesen emelik ki azokat az eseményeket és tulajdonítanak a valóságosnál nagyobb jelentőséget neki, amelyekben szerepük pozitív, illetve valami eredményt sikerült felmutatniuk a nagy népekkel szemben. Azt ellenben meg kell jegyeznem, hogy mindezt a zsidók nem viszik túlzásba, helyzetüket segíti az a tudat, hogy mára az egykor csekély és kis jelentőségű népből egy hatalmas és borzasztóan erős nemzetté változtak, amelynek szerepe a mai világban a régi nagy birodalmakhoz is hasonlítható valamely módon.

Egyáltalán nem célom, hogy őket dicsőítsem, de mindezt azért írom, mert kitűnik, hogy a zsidók és a vallásuk szerepével nem vagy teljesen tisztában, sem a múltban betöltött szerepükkel és erősen gyanítom, hogy a mostanit sem a valódi jelentősége alapján ítéled meg.

Mindez talán annak köszönhető, hogy a történelem eseményei közül csak azt veszed figyelembe, ami véleményed alátámasztására hasznos és mivel mindent annak alapján közelítesz meg, hogy az általad alátámasztani kívánt elméleteket bizonyítsd, teljesen téves következtetésekre jutottál.

Sorry

Kedves Tzolko.

Az Izraeliták nem bizonyítható tényeket írtak?

Már ne is haragudj, de pontos dátumok Fáraó nevei uralkodásának körülményei,földrajzi helyek stb konkrétan le vannak írva.

S nem csak úgy irkáltak, hanem pontos alapos feljegyzést írtak.

(2Mózes 12:40) 40 Izrael fiai, akik Egyiptomban laktak, négyszázharminc évig laktak ott.

Mert akkor így kezdődne a mondat:

"valamelyik Fáraó uralkodásának valamelyik esztendelyében, valahol"....

(2Mózes 19:1) 19 A harmadik hónapban azután, hogy Izrael fiai kijöttek Egyiptom földjéről. . .

(4Mózes 9:1) 9 És szólt Jehova Mózeshez a Sínai-pusztában, a második év első hónapjában azután, hogy kijöttek Egyiptom földjéről, és ezt mondta. . .

S ásatások leletek bizonyítják a hitelességüket.

De hát Te tudod.

Katy Weaver