De szerintetek ez nem így van?

ezt úgy tanitja a hitoktatóm,hogy a többi vallás szép,de egy nagy baromság

persze. de ha megkérdezed a zsidót az iszlámot az is azt mondja hogy az ő istene van csak, a többi baromság...

ez minden monoteista vallás alapja: egy isten van.

a vallások nem fogadják el azt hogy de Allah meg a keresztény isten és zsidó isten ugyanaz, mert az vérlázító.

ezek a hitek mind azért jöttek létre hogy a világot egyuralma alá hajtsák. Nagyon jó példa erre az ókori egyiptom, ahol a fáraó, azaz az uralkodó isten fiának számított. a pápa isten kiválasztotja. az uralkodók isten felkentjei.

ha az iszlám elismerné a többi vallást a többi istennel és a többi "profétával" akkor elismerné hogy nem az ő istene az egyetlen, tehát összeomlana a rendszer

Nem lehet bele nevelni az emberekbe a szeretetet.Így Jézust sem.Megtapasztalások által ismerhetjük meg az Igazságot.Jézus az Igazság .És ez mind létezik.Csak fel kell ismerni Jézus tanításának értelmét.

(K.Gy)

valahogy nagyon nagy át ba.....ásnak tűnik ez az isten téma

persze. mert ez az egész az emberi hiten alapuló hatalmat jelenti, ami a legerősebb. elég csak megnézni az ókort (és a középkort) az uralkodók mind kapcsolatban állnak istennel: vagy az ő leszármazottja (fáraó, vagy a fáraónő az isenfeleség) vagy az ő kiválasztottja, felkentje..

én ezért is tartom szimpatikusabbnak a keleti vallásokat:

Európában megszokott vallásokkal szemben, melyek elvárják híveiktől, hogy gondolkodás nélkül higgyenek abban, amit a szent iratokban kifejtett isteni kinyilatkoztatás közöl, a keleti vallások kevés és homályos információt közölnek arról, hogy mi a végső valóság. Ehelyett azt a módszer igyekeznek megtanítani, amelynek segítségével - jelentős szellemi erőfeszítések árán - az elszántan és kitartóan törekvő tanítvány erről személyes tapasztalatokat szerezhet.

A többféle, más szemszögből történő látásmóddal kinyílt a világ. Erre tanít a keleti vallások filozófiája. Befogadás, elfogadás. Míg a nyugat - elvár, elhatárolódik, nem elfogadó, kiközösítő.

Keleten a különféle vallási és bölcseleti irányzatok kölcsönösen tisztelték egymást és nem volt szokás sem a könyvégetés, sem pedig eretnekek üldözése. Ez az oka annak, hogy a tradicionális keleti bölcseleti rendszerekről ma sokkal több hiteles forrás áll rendelkezésre, mint az európai és mediterrán térségben annak idején virágzott pogány, gnosztikus és egyéb irányzatokról.

Katy Weaver

Te hogy fogadnák ha gyereked(ha lesz vagy van nem tudom) úgy döntene, hogy más felekezethez csatlakozik, sőt más valláshoz, vagy ne talántán ateista lenne. vagy annyira elszigeteled majd a külvilágtól hogy szabad akarata nem érvényesülhet?

Jehova Tanúiból is szoktak kiábrándulni és rájönni hogy mégse az igazság!

Ahol érvényesül a vallásszabadság emberek szoktak vallást váltani, de valljuk be többség mindig marad saját egyházánál, vagy szektájánál gyerekkora után is. Egyszerűen azt ismeri és arra nevelték, azt fogadja el, többi hazug.

Muzulmánok is áttértek, na az ritka lehet mint a fehér holló, mert körükben annyira szigorúak hagyományok hogy életét is kockáztatja és család becsületét egy vallásváltással.

Ügyes észrevétel, én is erre a következtetésre jutottam. Nem mondom persze, hogy kizárólagosan ez a helyzet, de ahhoz, hogy az ember tudatos legyen a vallásában, hitében, világnézetében, ahhoz egy bizonyos intelligenciaszint, széles látókör kell. Mármost egy kelet-mo.-i faluban, ahol az összes kendős néni vallásos és a templom meg a biblia évszázadok óta a hagyományaik része, nem fogja azt mondani senki, hogy márpedig ő mostantól buddhista lesz. A falvakban nem azért keresztények az emberek, mert ők végigvizsgálták a világ valamennyi vallását, és ezt találták a szívükhöz legközelebb állónak. Hanem azért, mert a nagyanya is az volt, a nagypapa is az volt, a szülők is azok, a Józsi pap a család barátja, mindenki volt elsőáldozó stb. Faluban nem lehet különcködni, kisebb közösségben sokkal inkább érvényesül a nyájszellem. És nem is jellemző az a műveltségi szint, ami lehetővé tenné az ilyen dolgok átgondolását.

Ne felejtsük el, hogy az IQ-eloszlás alapján a társadalom nagyrésze eleve nem képes erre. Ez tény. A legtöbben abban hisznek, amiben az apáik, mert ő a gyerekkorban a legfőbb tekintély volt, és biztos mindig igaza van. A baj az, hogy ez érzelmi indíttatás, nem racionális, és a családon és közösségen belüli szerepdinamikához van köze, nem a vallásos meggyőződéshez.