Isten miért tekinti rossznak a Sátánt, miért ítéli el, amikor felhasználja őt a terveihez?

Kedves kérdező!

A sátán nem valós személy, inkább az emberi gonoszság megszemélyesítése.

Véleményem szerint mikor pl a Teremtés történetben megjelenik a kísértő, nem szó szerint kell érteni, hogy kígyó formájában a gonoszra csábítja az embert, ez csupán szimbolikus éppen úgy, ahogyan Ádám és Éva vagy a világ megteremtésének története is.

Isten tökéletes és minden felett végtelen hatalommal bír, tehát nincs szüksége napokra a világ megteremtéséhez és amennyiben az lett volna a szándéka az emberrel, hogy örökké az Édenben lógassuk a lábunkat, akkor még most is ott lennénk. Ebből következik, hogy Isten eredetileg is a jelenleg ismert világunkban való életre szánta az embert. A gonoszság létezése pedig az embernek adományozott szabad akaratból származik, a mi döntéseinkből származik. Persze Isten megtehette volna, hogy olyan fajta "szabad akarat"-ot ad a számunkra, amivel nem lennénk képesek gonosz cselekedeteket végre hajtani, alapból mindenki tökéletesen jónak születik és az is marad. Mivel nem ezt tette, számomra úgy tűnik, hogy Isten számára valamiféle értéket képvisel, hogy a saját szabad akaratunkból, a gonoszság megléte ellenére, hiányos információk birtokában jussunk arra a következtetésre, hogy az Ő követése a helyes út és akinek ez sikerül, a halált követően megjutalmazza az örök boldogsággal.

Sajnos nem tudom megindokolni, hogy Isten számára mi volt a motiváció, hogy egyáltalán belevágjon ebbe a projectbe és miért nem közvetlenül a mennybe teremti az embert, ez az emberi logikával egyértelműen nem felfogható és csupán ellentmondásokhoz vezető dillemma, de éppen azért Isten Isten, mert fölötte áll a mi gondolkodásunknak. Ugyanakkor Isten számára negatív a szabad akaratunkból származó emberi gonoszság, tehát logikus, hogy elítélően nyilatkozik róla és a menny elérését szolgáló jó cselekedetek meglépésére buzdít minket, hogy végül jogosan jutalmazhassa azokat, akiknek sikerült helytállniuk.