Mi értelme a vallásoknak?

"Mi értelme a vallásoknak?" --> a 'mi értelme van?' kérdést bármire felteheted, és ugyanoda jutsz (Mi értelme van a sztrapacskának? Hogy ne halj éhen. Miért ne haljak éhen? Hogy élj. Minek éljek? Mert csak.)

"van a világon jópár vallás, és mindenki abban hisz, amilyen a vallása. De ebben az a nagy ellentmondás, hogy hogy lenne már akkor több mindenható?" - nem is minden vallásban van mindenható isten :). Egyébként erre a kérdésre a vallásosak azt mondják, hogy van egyetlenegy mindenható isten, és az ő vallásuk közelíti meg legjobban, a többi csak találgat.

"De miért pont Isten van az élen?" Mert az isteneknek az a definíciójuk, hogy ők, mint mindenható, mindentudó etc. lények a topon vannak minden szempontból.

"Miért pont így írták?" Amiért a sárgabarackot is pont így írják, hogy "sárgabarack", noha csáknorrisz is lehetne a neve.

A vallás értelme maga a hit.

persze ha hiszünk valamiben a többi vallás isteneit távól érezzük magunktól. Ám szerintem a "több mindenható" ugyanazon isten más tórténrtrl magyarázva.

A Bibliba nem "azért íródott hogy az embereket a jóra neveljék" hanem régmúlt bölcs emberek gondolatai (Isten közreműködése nem kizárható a szelet sem kell látnod ahoz hogy fújjon).A kereszténység azért válhatott világvallásá mert ez a vallás jó alap volt a feudális rendszer fentartásához. Valószínűleg ebben az időszakban tűntek el a bibliából fontos részek.

Az Isten szó eredetének több kúltúra is az ég, tisztel, tiszteletreméltó, szót tartják.Feltehető, hogy egykor a magyarban is azonos lehetett az ’ég’ és az ’isten’ jelentésű szó. Rédei Károly tanulmányát ajánlom figyelmedbe.

(19 éves nem vallásos lány.)

Elöször is tudnod kell azt, hogy Isten nem minden vallást fogad el. Figyeld meg mit ír erről a Biblia:

Bírák 10:6, 7: „Izrael fiai újra azt cselekedték, ami rossz Jehova szemében, és szolgálták a Baálokat, az Astóret-képmásokat, Szíria isteneit, Szidón isteneit, Moáb isteneit, Ammon fiainak az isteneit és a filiszteusok isteneit. Elhagyták Jehovát, és nem szolgálták őt. Ekkor Jehova haragra gerjedt Izrael ellen.” (Ha valaki az igaz Istenen, az ég és a föld Teremtőjén kívül más személyt vagy dolgot imád, annak imádata egyértelműen elfogadhatatlan Jehova előtt.)

Márk 7:6, 7: Jézus „ezt mondta nekik [a zsidó farizeusoknak és írástudóknak]: »Találóan prófétált rólatok Ézsaiás, ti képmutatók, ahogy meg van írva: ,Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem. Hiába imádnak engem, mert tanokként emberek parancsait tanítják.’«” (Függetlenül attól, hogy állítása szerint kit imád egy csoport, imádatuk hiábavaló, ha emberi tanításokhoz ragaszkodnak Isten ihletett Szava helyett.)

Róma 10:2, 3: „tanúskodom mellettük, hogy van bennük buzgalom Isten iránt, de nem pontos ismeret szerint; mert — mivel az Isten igazságosságát nem ismerték, hanem a magukét igyekeztek megerősíteni — nem rendelték alá magukat az Isten igazságosságának.” (Lehet, hogy az embereknek megvan Isten írott Szava, de nem ismerik pontosan annak tartalmát, mivel nem megfelelően tanították őket. Talán buzgóságot éreznek Isten iránt, mégsem azt teszik, amit Isten megkíván. Ugye nem tetszik Istennek az imádatuk?)

A legtöbb vallásszervezet rossz gyümölcsöt terem. Nem az a rossz, hogy csoportok szerveződtek, hanem hogy sokuk hamis tanításokon alapuló imádati formákat támogat, és az igazi szellemi útmutatást háttérbe szorítják a szertartások. Az ilyen közösségek arra használják fel hatalmukat, hogy önző céljaikért uralmat gyakoroljanak az emberek élete felett; a szellemi értékeknél jobban érdekli őket a pénzgyűjtés és a díszes imádati helyek, és tagjaik jórészt képmutatók. Aki szereti az igazságosságot, biztosan nem akar ilyen szervezethez tartozni. Az igaz vallás ellenben felüdítő ellentéte mindennek. A bibliai követelmények megvalósításához azonban szervezetre van szükség.

Héb 10:24, 25: „figyeljünk egymásra a szeretetre és jó cselekedetekre való ösztönzés végett, nem hagyva fel egybegyűlésünkkel, mint szokásuk némelyeknek, hanem bátorítva egymást, éspedig annál inkább, minél inkább közeledni látjátok azt a napot.” (E bibliai parancs végrehajtásához szükség van keresztény összejövetelekre, ahová rendszeresen eljárhatunk. Egy ilyen elrendezés egymás szeretetére buzdít, és nem arra, hogy csak magunkkal legyünk elfoglalva.)

1Kor 1:10: „Buzdítalak pedig titeket, testvérek, Jézus Krisztus, a mi Urunk neve által, hogy mindnyájan egyetértésben beszéljetek, és ne legyenek köztetek meghasonlások, hanem legyetek teljesen egységesek ugyanabban a gondolkodásban és ugyanabban a felfogásban.” (Ilyen egységet soha nem lehetne megvalósítani, ha az egyének nem jönnének össze, nem ugyanabból a szellemi táplálási programból merítenének hasznot, s ha nem tartanák tiszteletben a tanításukról gondoskodó intézményt. Lásd még: János 17:20, 21.)

1Pét 2:17: „a testvérek egész közösségét szeressétek.” (Csak azokra vonatkozik ez, akik egy adott magánotthonban jönnek össze imádatra? Egyáltalán nem. Nemzetközi testvériségről van itt szó, és erre utal az 1Korintusz 16:19 és a Galácia 2:8, 9 is.)

Máté 24:14: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég.” (Ahhoz, hogy minden nemzetnek lehetősége legyen hallani a jó hírről, a prédikálótevékenységet szervezetten, megfelelő felügyelet mellett kell végezni. Az Isten és a felebarátaik iránti szeretet az egész földön arra ösztönöz sokakat, hogy e munka elvégzése érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket.)

Honnan tudhatja valaki, hogy melyik az igaz vallás?

1. Mire alapulnak a tanításai? Istentől származnak, vagy túlnyomórészt emberektől? (Márk 7:7; 2Tim 3:16). Kérdezzük meg például: Hol tanítja a Biblia azt, hogy Isten Háromság? Hol olvashatunk benne az emberi lélek halhatatlanságáról?

2. Figyeld meg, hogy megismerteti-e Isten nevét. Jézus ezt mondta Istenhez intézett imájában: „Nyilvánvalóvá tettem a nevedet azoknak az embereknek, akiket nekem adtál a világból” (Ján 17:6). Ezt is kijelentette: „Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot” (Máté 4:10). Arra tanít-e a vallásod, hogy ’Jehovát imádd’? Megismerted-e a név mögött rejlő Személyt — a szándékait, a tevékenységét, a tulajdonságait —, és úgy érzed, bizalommal közeledhetsz hozzá?

3. Megnyilvánul-e a Jézus Krisztusba vetett igaz hit? Ez magában foglalja azt, hogy értékeljük Jézus emberi élete feláldozásának értékét és a jelenlegi, égi Királyként betöltött szerepét (Zsolt 2:6–8; Ján 3:36). Ez az értékelés megmutatkozik a Jézusnak való engedelmességben, ami azt jelenti, hogy szorgalmasan részt veszünk a követőire bízott munkában. Az igaz vallást ilyen cselekedetekkel párosuló hit jellemzi (Jak 2:26).

4. Nagyrészt szertartásos, formális, vagy pedig életút? Isten határozottan elítéli a csupán külsőségekben megnyilvánuló vallásokat (Ézs 1:15–17). Az igaz vallás nem olyan gyenge, hogy csak menjen a ma népszerű irányzatok után, hanem ragaszkodik a Biblia erkölcsi irányadó mértékéhez és a tiszta beszédhez (1Kor 5:9–13; Ef 5:3–5). Tagjai megtermik életükben Isten szellemének gyümölcseit (Gal 5:22, 23). Tehát az igaz imádathoz ragaszkodó emberek felismerhetők, mert nem csupán a gyülekezeti helyeken igyekeznek őszintén alkalmazni a Biblia irányadó mértékeit, hanem a családban, a munkahelyen, az iskolában és a kikapcsolódásban is.

5. Igazi szeretet van-e közöttük? Jézus ezt mondta: „ Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (Ján 13:35). Ez a szeretet nem ismer faji, társadalmi és nemzeti határokat, és igazi testvériségben egyesíti az embereket. Ez a szeretet olyan erős, hogy feltűnő módon megkülönbözteti őket a többi embertől. Ki szereti annyira a más országokban élő keresztény testvéreit, hogy háború esetén megtagadja a fegyverfogást, nehogy megölje őket? A korai keresztények ezt tették.

6. Valóban elkülönültek ettől a világtól? Jézus azt mondta, hogy igaz követői ’nem része a világnak’ (Ján 15:19). Ahhoz, hogy úgy imádjuk Istent, ahogy neki tetszik, ’szennyfolt nélkül meg kell tartanunk magunkat a világtól’ (Jak 1:27). Elmondható ez olyan vallásokról, amelyekben a papság és más tagok részt vesznek a politikában, vagy akiknek az élete főleg anyagias és testi vágyak köré összpontosul? (1Ján 2:15–17).

7. Tagjai tevékenyen tanúskodnak-e Isten Királyságáról? Jézus megjövendölte: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Melyik vallás az, amelyik nem arra buzdítja az embereket, hogy az emberi uralmaktól várják gondjaik megoldását, hanem ténylegesen hirdeti az emberiség egyetlen reménységeként Isten Királyságát? Vajon felkészített-e a vallásod arra, hogy részt vegyél ebben a tevékenységben, és házról házra végezd, ahogy Jézus tanította az apostolainak? (Máté 10:7, 11–13; Csel 5:42; 20:20).

És figyeld milyen értelme van annak ha valaki megtalálja és gyakorolja az igaz vallást.Például olyan időben élünk, amikor egyre többen ’önmagukat szeretők, pénzszeretők, önteltek, és olyanok, akik nem szeretik a jóságot’ (2Tim 3:1–5). Isten háznépén belül azonban az a kiváltságunk, hogy tiszta, jó beállítottságú emberekkel lehetünk együtt, akik igyekeznek megfelelni Isten imádatra vonatkozó alapelveinek. Hát nem felüdítő?

Ha nem engedjük, hogy beszennyezzen minket a világ, akkor egy további áldást is élvezhetünk: tiszta lehet a lelkiismeretünk. Ezt a tiszta lelkiismeretet pedig meg kell őriznünk azáltal, hogy alávetjük magunkat Isten igazságos alapelveinek, és engedelmeskedünk a császár törvényeinek, ha azok összhangban vannak Isten törvényeivel (Márk 12:17; Csel 5:27–29).

A teljes lelkű imádat másfajta áldásokkal is jár. Ha Isten akaratának a cselekvésére összpontosítunk, és nem a sajátunkéra, tartalmas életünk lesz, melynek van értelme. Nem azt valljuk, hogy „együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk”, hanem biztos reményünk van, hogy örökké élhetünk majd egy paradicsomi földön (1Kor 15:32).

A Jelenések könyve beszél arról az időről, amikor azok, akik tiszták Jehova szemében, „kijönnek a nagy nyomorúságból”. A beszámoló szerint „Az, aki a trónon ül, ki fogja terjeszteni sátorát fölöttük” (Jel 7:13–15). Aki a trónon ül, nem más, mint Jehova Isten, a világegyetem legdicsőségesebb Személye. Gondold csak el, micsoda öröm lesz, amikor Isten a vendégeként fogad a sátorában, és megvédelmez, hogy semmi baj se érjen! Bizonyos mértékben már most is élvezhetjük a védelmét és a törődését.

Ezenkívül Isten mindenkit elvezet „az élet forrásvizeihez”, aki neki tetsző imádatot mutat be. A frissítő forrásvizek azokat a dolgokat szemléltetik, amelyekről Jehova gondoskodott annak érdekében, hogy elnyerhessük az örök életet. Krisztus váltságáldozata által ’Isten letöröl minden könnyet a szemünkről’ (Jel 7:17). Emellett eljuttatja az emberiséget a tökéletességre, határtalan örömmel töltve el azokat, akik előtt a földi örök élet lehetősége áll. Isten boldog imádói már most is örömmel kiáltanak fel, hogy kifejezzék Jehovának a szívből jövő hálájukat, és együtt imádják őt azokkal, akik az égben ezt éneklik: „Nagyok és csodálatosak a cselekedeteid, Jehova Isten, aki a Mindenható vagy. Igazságosak és igazak az útjaid, örökkévalóság Királya. Ki ne félne téged, Jehova, és ki ne dicsőítené a nevedet, hiszen egyedül te vagy lojális. Mert eljön majd az összes nemzet, és imádatot mutat be előtted, mivel nyilvánvalóvá lettek igazságos rendeleteid” (Jel 15:3, 4).

"hogy hogy lenne már akkor több mindenható?"

Nincs több mindenható, persze létezhet vallás, ami ezt állítja, de a védikus irodalom jól rámutat: Isten csak egy van, legfeljebb minden vallás másképp hívja: Isten, Allah, Krisna, valójában mind ugyanaz, és ebbe még van is logika, nemde?

Isten pedig azért valljuk be, az őt megillető helyen van, egy ilyen nagy munka után. :)

egyszer egy youtube videó alatt olvastam egy kommentet, miszerint "Istent csak az keresi, aki nem mer - mint egyedi, racionális lény - szembenézni a valósággal."

hát ennél szebben ezt szerintem nem lehetne megfogalmazni.

és bármilyen istent lehet érteni alatta. az ember fél azoktól a dolgoktól, amiket nem ért meg, legyen az furcsa, addig nem látott természeti jelenség, vagy egy másik ember viselkedése. Ergo fél "szembenézni a valósággal".