Miért hisznek az emberek istenben? (hívők, miért? )

Nem tudom,valahogy azt vettem le az írásodból hogy kicsit beszűkült nézeteid vannak a vallásról.

Én például istenhívő ember vagyok de nem élek félelemben a halál utáni helyem miatt.

Szerintem rengeteg féle istenhívő ember létezik.Van aki túl dramatizálja az egészet,és nem hisz hanem fél,aztán van aki palira veszi az egészet,de azért beugrik a templomba.

Tulajdonképpen a kérdésedre a válaszom :

Gondolj bele hogy hányféle elmélet van a teremtésről,arról hogy hogyan kezdődött minden,mi volt és miből lettünk.

Az embereket vagy belenevelik,vagy szabadon választják hogy miben hisznek.Ne mond már hogy ember tud úgy élni hogy nem hisz semmiben,csak lebeg a világban azzal a tudattal hogy lett valahogy azt jóvan. A vallás egy logikus magyarázatnak tűnik az emberi létről és arról hogy hogyan kezdődött minden.Van aki a tudományban,zenében,természetben vagy bármi másban hisz.Bár hitet nem feltétlen a teremtés elméletéhez kell kötni.

'ez is csak a szegény, elkeseredett, buta emberek mentsvára, hogy sebaj, majd a halál után mennyire jó lesz a mennyben mindenkinek'

Rengeteg dologba belenyúltál a kérdésed alatt,tehát látom hogy nagyon lázadsz a vallás ellen.Majd esetleg a többi válaszoló kifejti neked jobban a dolgokat.

Nos részemről a feltevésed hibás, mert nem azért lett kitalálva a vallás, hogy embereket tereljen ilyen vagy olyna irányba. És itt most gondolok az összes vallásra, nem csak a keresztény hitre. Vannak a valláson belül is különböző emberek, van aki azért hisz mert így nevelték, valaki azért mert sikkes egy vallás, de (remélem) a legtöbb ember maga talált rá a vallás szépségére, logikájára, értelmére. Minden ember magából indul ki így én is csak a saját véleményem tudom most leírni:

Személy szerint engem megkereszteletek, de nem voltak annyira vallásosak a szüleim, hogy templomba járjunk. Később az iskola miatt muszály volt(amit utáltam is) és ezzel még messzeb kerültem Istentől. De valahogy mindig is éreztem hogy létezik és effelől mind a mai napig nincsenek kétségeim. Később az ateista apám hirtelen az egyik pillanatról a másikra megtért és minden vasárnap a templomba ment a szent misére. Engem is hívott, de valahogy hidegen hagyott a hit. Sokszor próbált meggyőzni, de sosem sikerült neki, mert nagyon makacs ember vagyok. Egyszer viszont az egyik ilyen beszélgetés alkalmával nem ellenkezni akartam hanem megérteni és logikusan ellentámadni. A puska visszafelé sült el. Annyira logikusnak találtam amit mondott, hogy egy két dolgot elfogadtam a mondandójából. A tévedések elkerülése végett leírom, NEM meggyőzött,hanem beláttam, logikus és kézenfekvő amit mond, azaz én tévedtem eddig! Majd egyre jobban beleástam magam a dolgokba, de még mindig nem mint hívő, csak kutattam az információk után. De semmi. Még mindig nem hittem el mindent a bibliáról és így telt el jópár év. Majd egyszercsak mikor már a kapcsolatom a feleségemmel olyanyira megromlott, hogy majdnem elváltunk, elkezdtünk beszélgetni. Hihetetlen, de minden problémánk megoldódott. És nem csak a kapcsolatunk jött helyre hanem Istenről és az ő dolgairól is nagyon sokat beszélgettünk. Sok olyan dologra jöttünk rá ketten amiket a ami napig hallok hissza innen onnan és én már csak legyintek: Én már ezt rég tudom(viszonylag rég kb 1 éve.)

És ez a tudás azóta is bővül folymatosan és hiába is próbálok rajta fogást találni, nem tudok. Egyszerűen minden passzol mindenhez. És mint egy puzzle-t rakosgatju össze az élet apró dolgait kíváncsian mint egy gyermek, hogy vajon mi lesz a képen? Tudjuk, hogy Isten, de hogy nézki, mket tud, mire képes stb. Még rengeteg megválaszolatlan kérdés van előttünk, de ahogy a darabkák összeálnak, úgy jövünk rá egyre újabb és újabb hihetetlen dolgokra.

RÖVIDEN: Mi megismertük Isten egy apró részét és utánna kutatva egyre újabb és újabb érdekes dolgot tudtunk meg róla. És minden egyes újabb tudás másik 1000 kérdést vet fel amire kiváncsian kutatjuk a válaszokat. Nekünk ez jelenti az Istenhitet, nem azért csináljuk mert mások is ezt teszik, sőt! Nem is járunk templomba és még csak a bibliát sem olvastuk el. És még mielőtt valaki azt mondaná: Ezek nem is igazi hívők! Felhívnám a figyelmet egy mondásra: Ne ítélj, hogy ne ítéltess! A rabok sem tudnak templomba járni, mégis ettől lehetnek hívők.

Kérdezőnek:

Abban igazad van, hogy senki sem garantálja, hogy te halálod után ide vagy oda kerülsz annak fényében, hogy jó voltál e avagy rossz. De a mai világban miben lehetsz biztos? Holnap lesz még munkahelyed? A bank nem fog átverni? El tudsz menni nyaralni? Ma már semmi sem biztos. Ez mindenki saját élményeinek és tapasztalatainak függvénye, hogy rátalál e a vallás értékeire avagy sem.

Az utolsó kérdésre nem térnék ki hisz az egy újabb vitát robbantana ki. Remélem kielégítő volt a válaszom. Legyen szép napod!

Áginak:

Volt már olyan kérdés amire értelmes választ sikerült adnod?

Kedves Kérdező.

Bocsánatot kérek de Áginak szeretnék egy gondolatot.

Amióta csak olvasom a válaszaidat, iszonyatos ellenszenvet, és gyűlölettel teli mondatokat olvastam csak tőled.

Nagyon nagy lehet a harag benned valamiért, és nem tudsz megbékélni, önmagaddal sem.

Nem is hiszem, hogy jól érzed magad így

Kérlek, próbáld ki a megbocsátás pozitív hatásait, életre ösztönöz, az állandó harag, düh, pedig még egészségügyileg sem jó a csontoknak, az ember stresszes lesz tőlük, és hamarabb is öregszik, és hal meg.

Kedves Kérdezőnek.

Már előttem is írták, hogy vannak akik meggyőződtek Isten létezéséről.

Igen, sokkal mélyebb gondolkodású élet van ezen szavak mögött mint csupán egy emberi elme.

Ez nem emberi bölcsességek tárháza. ha az volna az embereknek be kellene tudniuk tartani ezeket, mert így természetes.

De mivel az ember elvesztette ezt a természetét Ádám miatt ezért nehéz, és erőfeszítést igénylő, hogy megfeleljen ezeknek a jótékony hatású előírásoknak.

Igen akik a biblia leírásai szerint élnek, valóban is azoknak a nehézségek ellenére boldog kiegyensúlyozott, harmonikus életük van, s ezt több millió ember nevében bizton állíthatom.

A teremtő tudja mi a jó az embernek.

az más napra tartozik hogy dacol velük, de nem is boldog...ugyan mitől is lehetne.

Más részt pedig egyáltalán nem gondolok a halálra, mert Jehova az élők Istene nem a holtaké, és Ő azt szeretné ha élnénk.

Egyáltalán nem gyönyörködik a rossz ember halálában sem,

de ha egyszer az egyén úgy akar élni, akkor most mit csináljon, könyörögjön neki?

Valószínűleg fiatal vagy még. Ahogy közeleg a halál meglátod, egyre kétségbeesettebben fogod keresgélni hogy mi értelme volt mindennek.

A vagyonod a nőid/pasijaid gyerekeid mind értelmüket vesztik. Kell az iránymutatás. Mi szerint kell élned és mi lesz veled? Hogyan készülj fel az út végére.

Nem egy gyásszal kell tölteni az életet a haláltól rettegve. Ez egy hibás elképzelés. Nem egészséges.

A jó ha a halált úgy tudod megélni hogy a lelked könnyű, nem nyomaszt semmi és tudod hogy az út amit bejártál helyes. Jó példával jártál elől és biztos alapjaid vannak, következzen utána bármi is...

"Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa." (Máté 5:3)

A mennyeknek országa a lelki szegényeké, akik önmagukban semmit nem találnak, amire hagyatkozhatnának. Teljesen világos előttük, hogy ők Jézus nélkül semmik, és semmijük nincs. Ők búslakodók, akik bűneik nyomorúságán sírnak. Csendben bele tudnak törődni mindenbe, mert az Istentől való igazságot éhezik (vagy csak megjátsszák?(XXI.század)).