Ateista-vallásos házasság. Szerintetek működhet a dolog? Ha igen, akkor miért? Ha nem, akkor miért nem?

Egy vallásos személy aki igazán hisz Istenben nem csak névleges. Az mindenben igyekszik Isten kedvében járni és megfogadja Isten tanácsait.Istennek az volt a célja a házassággal, hogy az egy különösen szoros kötelék legyen (1Mózes 2:24). Mikor Isten létrehozta a házassági elrendezést, nemcsak az volt a szándéka, hogy az embereknek legyen társuk.Isten azt a feladatot adta az első házaspárnak, hogy neveljen gyermekeket, és viselje gondját földi otthonának. Ezzel kimutatta, hogy a házaspárnak szorosan együtt kell működnie Isten akaratának teljesítésében (1Mózes 1:28). Együttműködve Isten szolgálatában, a férfi és a nő így nemcsak egymás társaságát élvezhette volna, hanem szoros és tartós kapcsolatban együtt tevékenykedhettek volna.

Jézus ilyen párkapcsolatra utalt, amikor ezeket a jól ismert szavakat mondta: „többé nem kettő, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza” (Máté 19:6). Jézus a házasságot képletesen egy olyan igához hasonlította, amelyben két igavonó állat húz vagy visz együtt valamilyen közös terhet. Képzeld el, milyen megterhelő volna, ha két, igába fogott állat ellenkező irányba húzná a terhet! Ehhez hasonlóan, akik nem az igaz hitben lévőkkel kötnek házasságot, azt tapasztalhatják, hogy megterhelő az életük, ha a házastársuk elutasító magatartása mellett kell a Biblia alapelvei szerint élniük. A Biblia találóan megjegyzi: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában” (2Korinthus 6:14).