Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy Jézus valóban létezett?
A már említett Josephus Flavius Zsidók története című művén kivül találhatunk utalásokat a zsidó irodalomban még a Talmudban is. Ezek elsősorban hitvitázó jellegűek. A kortárs zsidó irodalmon túl a korban közel álló római történetírásban is találhatunk még Jézusra vonatkozó adatokat, említéseket. Tacitus Annaleseiben név szeirnt említi meg Jézust. Tacitusénál nagyobb jelentősége van kortársa Suetonius tudósításának a Vitae Caesarum c. munkájában. Ez teljesen megegyezik azzal amit az Apostolok Cselekedeteiben olvasunk a Bibliában. Hasonló jelentőséget tulajdoníthatunk az ifjabbik Plinius levelének, amelyet 111-ben mint prokonzul írt Bithíniából Trjanushoz.
Figyelmetekbe ajánlom még Blaise Pascal tanúságtételét a Gondolatokban, mely világossá teszi, hogy az evangéliumoknak logikailag megközelíthető belső összefüggései vannak, melyek nagyban erősítik a hitelességüket!
Üdvözlettel: Péter
Bibliaház Gödöllő
Tulajdonképpen azt is felteheted, létezett -e Mózes vagy Mohamed, Budha vagy akárki a történelemben.
Tudományosan elfogadott,ha egy emberről, jelenségről több történetíró összefüggő alkotást hagy hátra,és ezek nem egyetlen forrás másolatai , akkor az esemény szinte biztosan megtörtént.
Jézus létezését tulajdonképpen nem kérdőjelezik meg, csak a csodatetteket.
A zsidók úgy tartják Jézus nem messiás.
A muszlimok Jézust prófétának tartják, de nem messiásnak.
Tények:
1)A biblián kívül több ezer apokrif irat maradt meg és mindegyik ugyanarról számol be. Ezen iratok nem egy helyen, egy ember tollából születtek meg.(Ez a biblia koherenciájára vonatkozik)
2)Poncius Pilátus helytartónak zavargásokkal kellett szembe néznie.Az okokról több ismert történetíró emlékszik meg: Josephus Flavius, Alexandriai Philón,Tacitus stb.
3) El lehet -e hinni, hogy egy kerek évtizeddel később már több ezer hívője akadt a kereszténységnek úgy, hogy Jézus nem létezett. Ez kicsit olyan, viccesen szólva, mintha most a néhai Antal József MDF tagságát akarnánk cáfolni.
Összegezve: Jézus szinte teljes bizonyossággal létezett. A nem hívők körében,a csodák megtörténte képezi a viták alapját.
„Jézust hajlandó vagyok elfogadni, mint nagy erkölcsi tanítót, de nem fogadom el azt az állítását, hogy ő Isten.” Nos, ezt az egyet nem szabad mondanunk. Az olyan ember, aki pusztán ember, és olyasmiket mond, mint Jézus, nem nagy erkölcsi tanító, hanem vagy őrült - ugyanúgy, mint az, aki buggyantott tojásnak tartja magát -, vagy pedig maga a pokolbéli ördög. Választaniuk kell. Ez az ember vagy Isten Fia volt, és még most is az; vagy pedig őrült, sőt annál is rosszabb. Bezárhatják, mint valami bolondot, leköpdöshetik és megölhetik, mint démont; vagy leborulhatnak a lábai elé, s Úrnak, Istennek szólíthatják. De hagyjunk már fel ezzel a leereszkedő sületlenséggel arról, hogy nagy ember, nagy tanító volt. Ezt a lehetőséget nem hagyta nyitva számunkra. Nem is akarta.
Az írásbeli bizonyítékokról már beszámoltam 08-22 00:02
Van tárgyi bizonyiték is.
A Torinói Lepel
A lepellel ma már külön tudományág, a "szindonológia" foglalkozik, amelynek könyvtárnyi irodalma van.
Krisztus halotti lepléről Szent János evangélista számol be a szemtanú hitelességével (19,38-20,10). Simon Pétert és Jánost húsvét reggelén Mária Magdolna hívta a sírhoz: "Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették ... Simon Péter bement a sírba, és ő is látta az otthagyott gyolcsokat, meg a kendőt, mellyel a fejét takarták be ... Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz ... Látta, és hitt." Vajon mit láthatott János? Mindenesetre az evangéliumok kiemelik a halotti lepel szerepét az apostolok Jézus feltámadásába vetett hitének megalapozásában.
Kérdés, hogy az evangéliumok említette gyolcs, az Edessából 944-ben Konstantinápolyba került "szent mandilion" és a jelenlegi "torinói lepel" azonos-e. Tengernyi bizonyíték szól az azonosság mellett.
A jól ismert Jézus-arc ábrázolás a keleti kereszténységtől indult ki a VI. századtól. (Ebben a században találták meg Edessa városfalában a századokkal korábban odarejtett halotti leplet.) Korábban Jézus arcának különböző megjelenítései jelentősen eltértek egymástól. A legrégebbi ábrázolások például Apollóként mutatták be Jézust, szakáll és bajusz nélkül, rövid, göndör hajjal! Az edessai lepel megtalálása után azonban keleten és nyugaton egyaránt megjelenik a "tipikus" Jézus-arc. A festők ma is hasonlóan festik meg Jézus arcát, melynek karaktere megegyezik a torinói lepel ismert ábrázolásával.
A leplen egy keresztre feszített ember alakjának negatívja látható. Vászonra ma sem tudnak filmnegatív-képet festeni, hamisítani.
Jézus alakja "felületi képmás", a leplen nincs nyoma festéknek. A képet a lenvászon felületi rostjainak "megpörkölődése" hozta létre. Ilyet elvileg lehetne létrehozni, ha egy felforrósított szoborra vásznat borítanánk. Ez azonban kiterítve egy deformálódott, széles arcot és alakot mutatna. Fizikusok vetették föl, hogy ha Jézus feltámadását fény- és hőjelenségek kísérték, azok a vászonba "égethették" Krisztus megkínzott testének képét.
Egy svájci kriminológus, Frey professzor megvizsgálta a lepel virágpormintáit, és köztük ki tudta mutatni Jeruzsálem, Edessa, Konstantinápoly, Franciaország és Torino környéke flórájának virágporát.
A leplen lévő képmás jobb szemén egy pénzérme néhány betűje azonosítható (a halottak szemére Jézus korában pénzérmét tettek). Ezek a betűk: "UCAI" egy Poncius Pilátus által Kr. után 29-ben kiadott, úgynevezett lepton (aprópénz) betűinek felelnek meg: TIBERIO/U CAI/CAROC. Rajta van még a szemen egy pásztorbot rajza is, amely a leptonon ugyancsak rajta volt. Így kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a torinói leplen egy Kr. u. 29-ben kiadott pénzérme nyoma található.
Az evangélium a tudósok szerint
„KINEK mond engem a sokaság?” (Lukács 9:18). Jézus kérdezte ezt a tanítványaitól közel kétezer évvel ezelőtt. Akkoriban vitatott volt ez a kérdés. Napjainkban pedig mintha még vitatottabb lenne, főleg karácsony tájékán, amelynek állítólag Jézus áll a középpontjában. Sokan hisznek abban, hogy Jézust azért küldték az égből, hogy megváltsa az emberiséget. Te is így gondolod?
Néhány tudós egy másfajta nézettel áll elő. „Jézus alakja — mint olyasvalakié, aki azt tanította, hogy ő Isten Fia, akinek meg kell halnia a világ bűneiért — történelmileg nem hiteles” — állítja Marcus J. Borg, vallástudományi és kultúrtörténeti professzor.
Más tudósok azt állítják, hogy az igazi Jézus különbözött attól, akiről a Bibliában olvasunk. Egyesek úgy vélik, hogy Jézus halála után negyven, vagy még ennél is több évvel később írták meg mindegyik evangéliumot, és hogy akkorra Jézus igazi egyéniségét már kiszínezték. Nem az evangéliumírók emlékezőképességével volt gond, hanem azzal, ahogyan a dolgokat értelmezték — bizonygatják a tudósok. Jézus halála után a tanítványok kezdték másféleképpen tekinteni őt — Isten Fiának, a Megmentőnek és a Messiásnak. Egyesek azt állítják vakmerően, hogy Jézus nem is volt több mint vándorbölcs, társadalmi forradalmár. Ilyen az evangéliumi igazság — mondják a tudósok.
A Jézusról alkotott „tudományos” nézet
A saját „tudományos” nézetük védelme érdekében a kritikusok mintha égnének a vágytól, hogy elutasítsanak bármilyen, Jézussal kapcsolatos dolgot, amely természetfölöttinek tűnik. Néhányan például azt mondják, hogy a szűztől való születés csupán Jézus törvénytelen voltának a leplezése volt. Megint mások Jézusnak a Jeruzsálem pusztulására vonatkozó próféciáit vetik el, és váltig állítják, hogy a „beteljesedésük” után illesztették be őket az evangéliumokba. Egyesek még azt is kijelentik, hogy a Jézus által végrehajtott gyógyítások pusztán pszichoszomatikusak voltak — anyag feletti értelem típusúak. Helytállónak találod ezeket a kijelentéseket vagy inkább képtelennek?
Bizonyos tudósok még azt is kijelentik, hogy Jézus tanítványai találták ki a feltámadást, hogy ezáltal visszatartsák mozgalmukat a bukástól. Jézus követői végül is erőtlenek voltak nélküle, ezért írásaikkal visszahozták Mesterüket a történelembe — érvelnek a tudósok. Végeredményben pedig a keresztényiség — nem pedig Krisztus — volt az, ami feltámadt. Ha ez tudományos vagdalkozásnak tűnik, mit mondhatunk Barbara Thiering teológus javaslatáról, miszerint Jézust egyáltalán nem is végezték ki? Ő úgy véli, hogy Jézus túlélte a megfeszítést, és azzal folytatta, hogy kétszer megnősült, és három gyermeket nemzett.
Mindezek az állítások az egyetlen olyan szintre alacsonyítják le Jézust, amelyen még számos tudós elfogadja: elfogadják bölcs embernek, a társadalom peremére szorult zsidónak, társadalmi reformernek — bárkinek, csak Isten Fiának nem, aki azért jött, hogy „adja az ő életét váltságul sokakért” (Máté 20:28).
Az évnek ebben az időszakában talán olvasol olyan részleteket az evangéliumokból, mint amilyen az éppen megszületett, jászolban fekvő Jézusról szóló rész is. Vagy a templomban is hallhatsz ilyesmiről. Olyannak fogadtad el az evangéliumi beszámolókat, mint amelyek értékesek és hihetőek? Akkor figyeld meg ezt a megdöbbentő szituációt! Az egyik úgynevezett Jézus-szemináriumon tudósok egy csoportja azért jön össze minden évben 1985 óta, hogy megállapítsa Jézus szavainak a hitelességét. Valóban Jézus mondta, amit a Biblia neki tulajdonít? A szeminárium résztvevői színes üveggyöngyök segítségével szavaztak minden egyes mondásra. A piros üveggyöngy jelentése az volt, hogy a kijelentés biztosan Jézus szájából hangzott el; a rózsaszín gyöngy azt jelentette, hogy valószínűleg Jézus mondta azt; a szürke gyöngy kételyt juttatott kifejezésre; a fekete üveggyöngy pedig a hamisítottságra utalt.
Talán felkavart volna, amint arról értesülsz, hogy a Jézus-szeminárium a Jézusnak tulajdonított szavak 82 százalékáról jelentette ki, hogy azokat valószínűleg nem ő mondta. A Márk evangéliumából csak egyetlen idézetet ítéltek hitelt érdemlőnek. Lukács evangéliumáról azt mondták, hogy annyira tele van propagandával, hogy már szinte „helyrehozhatatlan”. János evangéliumának egésze — három sor kivételével — fekete gyöngyös szavazatot kapott, amely a hamisítottságra utalt; a fennmaradó részt pedig a kétely szürke gyöngyszemében részesítették.
Több mint tudományos szőrszálhasogatás
Egyetértesz a tudósokkal? Jézusnak egy pontosabb ábrázolását mutatják be annál, ami a Bibliában található? Ezek a kérdések többet jelentenek egy tudományos eszmecsere tárgyánál. Az évnek ebben az időszakában talán eszedbe jut, hogy — a Biblia szerint — Isten azért küldte el Jézust, hogy „valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16).
Ha Jézus nem volt több egy vándorbölcsnél, akiről talán keveset tudunk, nem lenne értelme ’hinni’ benne. Másrészről, ha a Biblia hitelt érdemlően ábrázolja Jézust, akkor az örökre szóló megmentésünk is érintve van. Ezért meg kell tudnunk, hogy vajon a Biblia az igazságot tartalmazza-e Jézusról?
A bizalom alapja
Sok kétség eloszlatható azáltal, ha egyszerűen csak előítélettől mentesen olvassuk a Keresztény Görög Iratokat. Ha így teszel, észre fogod venni, hogy a bibliai beszámoló nem az események homályos elbeszélése, mint a mitológia esetében. Sőt inkább nevek, konkrét időpontok és pontos helyszínek lettek kinyilatkoztatva. (Lásd például a Lukács 3:1, 2-t.) Továbbá Jézus tanítványait meglepő őszinteséggel ábrázolják, olyan elfogulatlansággal, amely bizalmat ébreszt az olvasóban. Annak érdekében, hogy megbízható feljegyzést készítsenek, az írók nem mentegetnek senkit — még önmagukat sem. Igen, rá fogsz jönni, hogy a Biblia soraiból kicseng az igazság (Máté 14:28–31; 16:21–23; 26:56, 69–75; Márk 9:33, 34; Galátzia 2:11–14; 2Péter 1:16).
Ennél azonban többről van szó. A régészeti leletek újra meg újra alátámasztják a bibliai feljegyzést. Például, ha ellátogatsz az Izraeli Múzeumba Jeruzsálemben, láthatsz ott egy követ, amelyen van egy felirat, mely megnevezi Ponczius Pilátust. Más régészeti leletek megerősítik, hogy — a Bibliában is megemlített — Lisániás és Sergius Paulus is valós személy volt, nem pedig a korai keresztények képzeletének szüleménye. Azok az események, amelyekről a Keresztény Görög Iratok (Újszövetség) beszámol, bőséges igazolásra találnak az ókori írók — Juvenalis, Tacitus, Seneca, Suetonius, az ifjabb Plinius, Lukianosz, Celsus és a zsidó történetíró, Josephus — utalásaiban.
A Keresztény Görög Iratokban megjelenített beszámolókat az első században élők közül több ezren fogadták el minden szó nélkül. Még a keresztényiség ellenségei sem tagadták az arról szóló beszámolók szavahihetőségét, hogy mit mondott és tett Jézus. Ami azt az eshetőséget illeti, hogy Jézus személyiségét a halála után kiszínezték volna a tanítványai, F. F. Bruce professzor ezt jegyzi meg: „Semmiképpen sem lehetett olyan könnyű, mint ahogy néhány író úgy tűnik gondolja, Jézus szavait és tetteit azokban a korai években egyszerűen kitalálni, hiszen olyan sok tanítványa élt még, akik nagyon jól emlékeztek, mi történt meg és mi nem . . . A tanítványok egyszerűen nem engedhettek meg maguknak pontatlanságokat (nem beszélve a tények tudatos elferdítéséről), mert azok, akik nagyon is örültek volna egy ilyen alkalomnak, azonnal leleplezték volna őket.”
Zeitgeist: Mindenkit óva intenék tőle. A Jézussal foglalkozó része nagyon felületes, nettó badarság, a többi részét meg offtopik lenne kifejteni, de arra se tennék pénzt. :)
Josephusról: Nem tíz, hanem 45 évvel Jézus feltételezett halála után írta a művét, a Jézusról szóló rövid bekezdés a történészek szerint utólag meg lett hamisítva, hogy pontosabban illeszkedjen a Bibliához. Aki Bibliától független forrásokat keres Jézusról sajna be kell érje kevéssel.
Az, hogy a Zeitgeisthoz hasonló fércmunkák elkészülnek azért van, mert bár ma úgy tarják, hogy a kereszténység alapítója létező személy volt, de biztosat nem sokat mondhatunk róla. (Főleg, hogy a kereszténység, ahogy most ismerjük sokkal többet köszönhet Pálnak, mint Jézusnak, mivel ő vitte véghez a zsidóknak szánt vallásreform megismertetését a "gentilisekkel", azaz a nemzsidókkal)
Ezúton is szeretnék gratulálni mindenkinek, aki lepontoz. Szép kis hely az, ahol orrvérzésig tolhatod a sok kis praktikus tanácsot, amit a kutya nem értékel, de ha egyszer kinyitod a szád egy kényes kérdésben, máris oda a reputációd, akármennyire is alátámasztható és korrekt, amit írsz.
Tehát ismétlem:
Zeitgeist: Ne velem, hanem a csillagászokkal vitatkozzatok. A film első harmada egészen elképesztően ferdíti el még a csillagok égi helyzetének TÉNYEIT is. A mitológiára való utalásai felületesek, a párhuzamok erőltetettek, a kereszténység pogányoktól átvett elemeit ráadásul egyetlen magára valamit is adó történész sem tagadja. Hol itt a nagy összeesküvés? A film maradékát felejtsük most el, még ha szó szerint igaz lenne is, akkor sem segítene az első felén.
Testimonium Flavianum:
Megint csak nem én találtam ki. A történészek, alapos érveléssel alátámasztva mondják, hogy a bekezdés, (ami nem készülhetett egyébként sem Jézus halála után tízévvel, mivel a szerző 35-ben született) hamisítvány. Vita legfeljebb arról van, hogy a hamisítás milyen mértékű volt, vagyis az eredeti szövegben mi állhatott Jézusról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!