Jézus halála olyasmi, mint a vérdíj?

Nem Jézus halála nem vérdíj volt. A kérdés egy még ma is nagyon elterjedt kezdetleges elképzelésből ered, mintha Isten egy szeszélyes személy lenne, egy valaki, aki nagyon megsértődött, akit ki kell engesztelni.

Isten a Mindenható Törvény, a Vezérlő Alapelv mindenben; Isten minden Hatalom, Bölcsesség és Szeretet kimeríthetetlen Forrása bennünk és körülöttünk mindenütt; Isten az Eredeti önfejlesztő Ihlet, melynek minden más élőlény és élettelen dolog a későbbi fejleménye – nem teremtménye. Isten nem sértődik, a Mindenható Törvény sérthetetlen.

Jézus, aki feladatának tekintette az emberek (ön-)tudatát felemelni hajlandó volt a legnagyobb áldozatot is meghozni vállalkozása sikerének érdekében. Nagyszerű tanítása, példamutatása és nagy tettei ellenére tanítványai hite nem volt elég erős, úgy arra kényszerült, hogy hatékony bizonyítékkal mindazt alátámassza, a leghatékonyabb a saját feltámadása volt, miután nyilvánosan elszenvedte a kereszthalált. Nem nehéz elképzelni a tanítványok lelkiállapotát, mikor első alkalommal találkoztak a Mesterrel, akit néhány nappal korábban a kereszten láttak meghalni, akkor hitük megszilárdult, (ön-)tudatuk bővült, felemelkedett. De mindez még nem volt elég, a tanítványok féltek, rettegtek, és ha a pünkösdi események elmaradtak volna akkor ma nem beszélnénk róla.

Igen Jézus értünk halt meg, de nem a bűneink végett, nem vállalta magára az mi bűneinket és nem kellett senkit kiengesztelni, – ez egy nagyon kificamodott túlbuzgó magyarázat – de szükség volt arra hogy e nagyszerű tanítás a mai napig és még tovább is át legyen adva azoknak akik ezt képesek befogadni.

Jézus halálának tragédiájának oka, saját téveszméje.

Jézus először is nem volt se fél se negyed isten, csak emberek nemzése által született ember volt és emberként halt is meg.

Isten Jelenése figyelmeztette időben, hogy a testet táplálni kell, mert a szellem is megbetegszik az éhezéses marhaságaitól, de ő nem hitte el még azt a csodát se amivel csak ritkán szembesülhet ember az isteni Jelenés ott létét.

Ha egy ember istennek képzeli magát, akkor a saját halálos ítéletét vetíti előre!

Csodában hitt a halálával, ami elmaradt! Amit pedig megélt csodát a pusztában, azt nem hitte el, Sátánnak képzelte, magát az isteni hófehér Jelenést!! Ez a legnagyobb baki volt az életében!