Kaposvári,11 éves kisfiú esete. Hol van ilyenkor Isten, az őrangyalok, és még ki tudja kik/mik, amiben/akikben az emberek hisznek?

A szenvedés csak illuzió.

Ugyen mi borzasztó dolog van ebben és a halálban?

Te magadat sajnálod vagy azokat akik nyomorult helyzetben vannak?

Ha az utobbi, akkor mindent megteszel, hogy ne legyenek nyomrult helyzetben.

Ha nem vagy képes rá, már pedig rengeteg dolgot nem tudsz megoldani (nem a te saját hibádból), akkor nem tehetsz mást, mint elfogadod, hogy a világ ilyen torz, sötét.

Szerintem sem helyes dolog az emberek szemétségét Istenre kenni. Ő most nincs itt. Az emberek döntésén múlik minden.

Egyedül az elmúlás miatt lehetne okolni őt...

Az viszont a rossz gondolkodásból következik.

Továbbra sem az a valóság, amit néhányan állítanak:

Azért vagy felhábordva, mert:

a.) rettegsz, hogy neked is bajod lesz

b.) ösztönösen fenn akarod tartani a fajod

Hanem az a valóság, hogy rosszul gondolsz a halálra.

És ha meghal valaki, akki fáj a hiánya vagy abban a felfogásban vagy, hogy egy nagyszerű emberrel kegyetlenül elbánt a "sors".

Pedig jobb holtan, mint élve...

Mert Isten egy olyan világot alkotott, ahol a dolgoknak következményei vannak. Ha feldobunk egy követ, az leesik. Ha ránk esik egy húsztonnás szikla, akkor a szervezetünk felmondja a szolgálatot. Ha egy másik ember teszi ezt velünk, akkor is.

Isten nem fogja az elkövetett hibáinkat helyettünk kijavítani, hisz akkor felelőtlenül összevissza csinálhatnánk mindent.

Nem Istent kell hibáztatni, hanem azokat, akik megtették. Talán szükségszerű volt a halála? Elkerülhetetlen lett volna? Isten megmutatta, hogyan kell úgy élni, hogy ezeket elkerüljük, de senkit nem fog erre kényszeríteni. Azok az emberek döntöttek, és ezt az utat választották. A döntés is, és a felelősség is teljes mértékben őket terheli.

Ejnye-bejnye Gyermekeim az Úrban.Ne veszekedjetek.....

Igen az igaz keresztények tudják a miértekre a választ, mert a teremtő nem hagy bennünket kétségek közt.

Már többször javasoltam az olyan embereknek akik ilyen kérdésekkel foglalkoznak, hogy olvassák már el a Bibliából a Jób könyvének 1,2. fejezetét, persze ha az egészet elolvasnák az lenne a jobb.

Ha hihetetlen is igen is vannak okai annak ami a földön zajlik. De azok akik ne tudják a választ nyilván "lázadnak", mert nem értik, vagy nem akarják megérteni....

Jelenleg Sátán e világ istene, Ő uralkodik, de ezt sokan nem tudják, vagy nem akarják tudni, jelenleg bizonyítási eljárás van folyamatban.

Persze ehhez meg kellene a másik felet, Istent is hallgatni, hogy miért engedi meg.

Titus Pullonak igaza van. Megértem, ha azt mondjátok, hogy szörnyű dolog, ami Bencével történt, hívő emberként engem is megrázott. Ugyanakkor semmi ilyen helyzetért nem tudom Isten hibáztatni. Nagyon egyoldalú dolog lenne azt mondani, hogy Isten miért nem tart rendet ebben a világban, amikor Isten nem helyettünk éli ennek a világnak az életét. Isten nem automatáknak teremtette az embert, viszont minden segítséget megad ahhoz, hogy jól éljük az életünket. Nem szeretnék politikai vitákba belemenni, de nem érzitek álságosnak, hogy sokan Istent veszik elő azért, mert nem segít a világon, és engedi a mások életében történő károkozást - mégis, amikor a kormány (most mindegy, hogy melyik politikai oldalon van) kötelező hit/erkölcs oktatást akar bevezetni, akkor azzal vádolják, hogy az egyházak kiszolgálója (holott lehetőség van hittan helyett erkölcstan is választani). És persze lehet azt mondani, hogy nem az erkölcstantól/hittantól lesz valaki jobb ember, de ha esélyt sem adunk neki, hogy értékkel találkozzon, akkor mire várunk, h milyen felnőtt legyen?

Másrészt, ami még fontos, mondhatjátok, hogy ez igazságtalan, mert ártatlan ember szenved a másik bűnéért. Ok, ez igaz, de azt se felejtsük el, hogy Isten úgy teremtette ezt a világot, hogy az emberiséget egy közösségként képzelte el. Mindenkinek felelőssége van mindenkiért. Az a gond, h ezt szinte nem is értjük. Bliccelünk a villamoson, mert kevés a fizetésünk, és különben is mennyit lopnak a nagyvezérek, de vajon ha te vagy én kerülnénk oda nagyverérnek, vajon mi nem forgatnánk-e úgy a belső szabályokat, hogy mi járjunk jól? (Azt se felejtsük el, hogy a sokat szidott politikustársadalom gyakorlatilag a társadalom leképeződése. Olyan emberek vannak ott, amilyen a népünk - ők se a Holdról jöttek...) De mondok másik példát is - gondoljatok csak a választásokra. Ebből a szempontból mindegy, hogy ki milyen pártra szavaz, a gond, hogy sokan vannak, akik el sem mennek szavazni - mert úgyis mindegy, egyik se jobb a másiknál, és sorolhatnánk a lózungokat. Persze, mindebben sok igazság van, de egy lehetőség a véleményünk kinyilvánítására, és a választói akarat kikényszerítésére. Még egy utolsó példa: elmondhatatlanul szomorú vagyok, amikor arról van szó, hogy fiatalok külföldön képzelik el az életüket (nem tanulni, hanem hosszútávon), és főleg akkor, amikor nem azért, mert itthon nincs állásuk, hanem azért, mert kint több a fizetés. (Csak egy apróságnak tűnő kérdés: szerintetek a mai középiskolások hány százaléka ismeri a Szózatot: "Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell...") De mindebben ami már felháborodássá korbácsolja a szomorúságomat az az, hogy ezek a fiatalok fel vannak azon háborodva, hogy az állam hallgatói szerződést akar kötni velük. Szeretném, ha itt sem a pártpolitikát látnátok a gondolataimban, inkább azon a vonalon szeretnék gondolkodni, amiről eddig is írtam: a közösségi gondolkodás: a diploma megszerzésének költségeit vállalja föl az állam, de cserébe a diploma hasznosításának szellemi hasznát már nem várhatja el? Nekem mindent, én semmit - hol itt a közösség, a nemzet, az összetartozás gondolata és érzése? És sorolhatnánk tovább a példákat, de ami a lényeg: nem tudunk közösségben gondolkodni, csak amikor valami tragédia történik, akkor vesszük észre, hogy ez így nem jó, és tehetetlenségünkben Istent hibáztatjuk, pedig Ő azt teszi, amit mi engedünk neki. (Egyébként ha szeretnétek, olvassátok el erről ezt: [link] Tanulságos...)

Mi a megoldás? Gyilkosságok, rablások mindig is lesznek, kis és nagystílű rablók szintén. De az az egyéneken és az egyének által alkotott társadalmon múlik, hogy mit tesz, hogy reagál le bizonyos dolgokat.

"Az oldalra meg kb 1 hete regisztráltam, úgyhogy bocsesz, nem volt időm végignyálazni minden kérdést."

Elég ha beírod a keresőbe a kulcsszavakat, és kidobja a keresett kérdést. De a Google is kidobja neked a gyakoris kérdéseket. Én nem állítottam valótlanságot, mondtam, hogy két lehetőség van, vagy rosszindulatú, vagy butuska vagy. Akkor az utóbbira szavazol, jól értem? Ne rám haragudj, egy csomó mindent tanítottam neked az oldal használatával kapcsolatban, legközelebb élj a felkínált tudással. Az oldal szabályzatában benne van, hogy ne írd ki ugyanazt a kérdést, ha már százszor kiírták. Jobbulást!

"Akik ismerettel, hittel rendelkeznek,

azok tudják, hogy a halál nincs

korhoz kötve, mert a halált

örököltük, és a bűn rabszolgái

vagyunk.

Akik nincsenek ezen a nézeten azok

ilyenkor rágalmazzák azt kiben nem

hisznek, és ezzel próbálják meg

igazolni, hogy ezért nincs Isten."

Titus Pullo-nak és a 27-es válaszolónak igaza van, osztom a véleményüket!

Isten megmutatta nekünk (mát többször is), hogy mik azok a törvények, amiket ha betartunk akkor egy boldog világban élhetünk. Az embernek szabad akarata van választani a bűn és az erény közt. Isten arca ott volt a kisfiúban, mielőtt agyoncsapták volna, de a gyilkosok mégsem ezt látták meg.

Alapvetően szerintem a neveltetéssel van probléma, a mai világból a nevelés minden szintjén kiveszik Istent, a liberalizmus és az értékrelativizmus nevében, aztán meg csodálkozunk, ha idáig fajulunk.