Mi az oka annak, hogy a (z emberi) lény érzékelési-, tapasztalati-, átélési-, integrálódási-, önfelismerési képessége ilyen hihetetlen mértékben lefokozódik?

"akor értettem meg a mi tragikus valóságunkat, hogy mi mindannyian lezárt lények vagyunk ..."

Akkor értenéd meg a második, ennél is nagyobb tragédiát, amikor rájönnél, hogy egy tudat, vagy elme csakis információfeldolgozó entitás lehet, ily módon mindig zárt és mindig függvénye az információ reprezentációjának, szintaxisának és szemantikájának. Valamint annak, hogy egy ilyen entitás struktúrájából és jellegéből fakadóan mindig ki lesz téve annak, hogy az információ tetszőleges, akár mesterséges, vagy álforrásból is érkezhet.

"Ebbol en csak annyit fogtam fel , hogy a tudat csak egy informaciofeldolgozo inpu -output rendszer.Ami jellegebol adodoan csak ezekre az informaciokra tud tamaszkodni, de ezek az informaciok lehetnek akarmilyenek."

Akkor pontosítom. Az agy az, ami az információfeldolgozó rendszer, a tudat az maga az agy működése és tartalma.

Konyhanyelven egy példát tudok csak mondani. Amikor egy hídra gondolsz, az nem maga a híd. Meg nem is a híd van benne fizikailag a fejedben. Valamilyen jelről van szó, egy modellről. A híd absztrakt modelljéről (ha esetleg nem egy konkrét hídra gondolsz), ezen kívül minden másról, amit a hidakról asszociálni tudsz. Az, hogy mire való, hogy nagyjából hogy nézhet ki, stb. Latin eredetű szóval nevezhetjük a híd _ideájának_. Az agyban a jelek egy határon belül szinte bármik lehetnek, hiszen el tudsz képzelni olyat is, amit soha nem láttál, vagy ami nem is létezhet (repülő helikopter az űrben, vagy bármely más mese). Hasonlóan, ha nem ingerek vételével és ingerületté való átalakításával működne az agyad, akkor hogyan tudnál tévét nézni, vagy rádiót hallgatni? Mert ugye amikor a tv-t nézed, tudod, hogy nem egy üvegfalú dobozt látsz, benne ténylegesen és fizikailag a látottakkal. A tv és a hologram is azt csinálja, különböző módon, hogy a szemedbe juttatja azt a fizikai jelenséget, ami a valósággal való kapcsolatteremtéskor is éri, vagy legalább is közelíti azokat.

Általánosságban is valószínűsíthető, hogy mindaz, amit az intelligenciáról, vagy a tudatról gondolunk, abban a közös az, hogy valamiféle transzformáció és modellalkotás az érzékelőkön (érzékszerveken) keresztül kapott információ segítségével. Vagyis amin ez a rendszer műveletet végez, az egy jelhalmaz, egy modellhalmaz, nem konkrétan a jelek által reprezentált entitások. Ilymódon az információ konform módon kell, hogy bekerüljön a rendszerbe: vagyis ha valaki meg akar mutatni egy hidat, vagy a tudatodba egy konkrét hídról való információt, akkor az nem úgy történik, hogy megfelelő sebességgel belelövik a hidat a fejedbe, vagy kenik be az agyszöveteiddel a hidat, hogy ez utóbbi úgymond "benne legyen" az előbbiben. Nem, az agyénak megfelelő jeleket kell készíteni és azokat kell bejuttatni, mert azokon végez csak műveleteket. Az is valószínű, hogy ebben a fizikai realitásban (de talán más realitásokban is, ha egyáltalán vannak), ha egy entitáscsoporttal egy intelligencia kapcsolatba akar kerülni (legyenek ezek bármiből is bármilyen térben is), akkor az csak úgy működik, hogy az intelligencia belül modelleket (ideákat) alkot az entitáscsoportról és az ideákon végzett műveletek segítségével végzi a kapcsolatteremtést.

"Minden megkozelitesnek egy a vge.Semmi ertelme az egesznek, csak hasznalati targyak vagyunk."

Ez egyáltalán nem következik az előzőkből.

"De minden energia."

Ez fizikai értelemben (sem) igaz. Már ha az energia szó primer, vagy legalábbis ahhoz hasonló jelentésében értelmezzük. Látod? Az energia szó egy jel, ami alatt én értek egy fogalmat, de te lehet, mást értesz alatta, vagyis a fogalmat mégis csak jelek segítségével tudod közvetíteni, ami lehet hibás is.

"Kedves Snapler, minek neveznéd a tudat, elme, vagy ahogy tetszik, azon késztetését, hogy alkosson az ember?"

Ez az agy/tudat működésének egy eleme. Egy egyszerű elektronikával is el lehet érni, hogy az egy tükröt mindig a nap felé fordítson, mintegy nagyon primitív akarat. Az embernél ez jóval bonyolultabb és inkább a pszichológa keretében kell ezt megválaszolni, de ettől ez még nem mond ellent a fentieknek. Ld. hogy a rendszer saját maga is tud jeleket alkotni saját magán belül (ld. meseíró). Pont így jöhetnek elő szándékok és kívánságok.

"Milyen információt dolgoz, fel, mit érzékel akkor, ha pl teszem azt festeni akarok egy képet, vagy készíteni egy szobrot, vagy esetleg megmászni egy sziklát?"

Nem tudom, de ettől még a működési elvnek nem mond ellent. Te sem biztos, hogy tudod, hogy ennek a honlapnak a motorja pontosan milyen utasításokat hajt végre, de azért azt nem tagadod, hogy ez egy szoftver, ami valami hardveren fut.

"Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ha csak adatfeldolgozó funkciója lenne a tudatunknak, akkor mi késztet minket ilyen dolgokra."

Nem az "adatfeldolgozás" szó a legjobb ide, hanem a "modellekkel (adatokkal) való műveletvégzés", amibe a modellek alkotása és elfelejtése is belefér, nem csak a transzformáció.

"Érzékelte a tudatom a táj szépségét, OK megtörtént információ vétele, de miért érzem úgy, hogy le kell festenem és más akkor miért nem?"

A te tudatod olyan működést és olyan "programot" tartalmaz ami ezt a viselkedést váltja ki végül. A program szót persze nem szó szerint kell érteni. Egyszerűen olyan gondolati folyamatok (amik szintén modellszerű működés) és reflexek, asszociációk működnek benned, ami belőled ezt hozza ki. Másnak más jellegű folyamatai meg nem ezt hozzák ki. Mint ahogy e fórumot működtető számítógép is tudna bolygópályákat számolni, csak hát épp nem ez a programja.

"Gondolom érted mi zavar, a fenti állításaidban?"

Tökéletesen értem. De ez nem könnyű téma.

Szia Srapnel!

Engedelmeddel lerövidítem amit írtál,legalábbis megpróbálom!

Elsősorban nem tárgyi,fizikai világban élünk,hanem az egyedi elme által alkotott egyedi fogalomvilágban!Ez vetítődik ki egyedi,majd kollektív látszólagos valóságként!

"Elsősorban nem tárgyi,fizikai világban élünk,hanem az egyedi elme által alkotott egyedi fogalomvilágban!Ez vetítődik ki egyedi,majd kollektív látszólagos valóságként!"

Belülről nézve igen. Viszont ha modellt alkotsz arra, hogy kívülről hogyan kell nézni úgy, hogy működjön a modell, akkor rájössz, hogy objektív valóságban élő szubjektív rendszer vagy. Ez utóbbi nélkül a te általad írt megállapítást sem tudnád kiejelenteni (ti. nem tudnád megmondani, hogy mi a kivetülés és mi nem). Így végül arra juthatsz, hogy fizikai világban élsz, csak ez utóbbi kijelentés már más szemantikájú, mint amit te írtál. Te a szubjektív "élünk" szemantikát használtad, ami igaz is. Én mellé társítottam az objektív "élünk" szemantikát, ami szintén igaz. Tehát két "élünk" értelmezés van.