Ha a hívők szerint nem voltak dinoszauruszok, és nincs evolúció, akkor hogy magyarázzák a fosszíliákat és a dinoszaurusz, mamutcsontvázakat?

"Nem lehet, hogy a bűnbeesésnél leírt halál nem a testi, hanem a lelkihalálra vonatkozik? "

Nem, nincs olyan, hogy lelki halál. A halál az halál. Van szó olyan fajta halálról, hogy a bűnös éltünk meghalt, és új életet élünk:

Rm 6,4 "Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben járjunk."

De ez nem "lelki halál".

A lélek nem hal meg, mert a lélek maga az élet, az élő ember:

"és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké."

Az élő ember maga az élő lélek.

A fej-tor-potroh elmélet mind az emberről mind az Istenről a többistenhitű kultúrából szivárgott be. Nem biblikus.

"Nem lehet, hogy Isten direkt nem elsőre teremtette meg a legtökéletesebb művét, esetleg olyan indokból amit a #8-as utolsó bekezdése ír?"

Amiről te beszélsz, az egy aberrált Istenkép, csak egy tökéletlen isten nem tud elsőre tökéleteset alkotni. A tízparancsolat pontosan hivatkozik a hat NAPOS teremtésre:

"Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt."

Krisztus Ádámra és Évára konkrét emberekre hivatkozik, ráadásul a teremtésüket a kezdethez teszi.

Ráadásul ez a szemlélet nem alátámasztható a Biblia fényében, pusztán csak úgy, ha összegyúrjuk az eredet és történelemtudományi vallást a keresztény-zsidó vallással. És hol is lehet a közös nevező? Az, hogy leborulva mai kor humanista vallása előtt ledegradálva Isten szavát. Szerintem inkább hallgatok a tökéletes és tökéleteset alkotó Istenre, mint magamhoz hasonló (bár biztos okosabb) bűnös és befolyásolható és régóta megvezetett emberekre.

Kimásoltam neked néhány tényt hogy , mi a baj a C 14-es kormeghatározással.Egyszerűen ez egy megbízhatatlan kormeghatározási módszer , úgyhogy nem kell ezzel villogni.

A C14 kormeghatározás buktatói

A radioaktív szénizotópos kormeghatározás látszólag nagyon egyszerű és objektív fizikai mérés. Azonban számtalan tényező van az izotóp keletkezésétől a mérésig, ami jelentősen zavarhatja a kormeghatározást.

1. A C14 keletkezését befolyásoló tényezők.

1.1. A Naptevékenység

A Nap által kibocsátott részecske és sugárözön a légkör felsőbb rétegeiben igen csak nagy hatással van az ott zajló folyamatokra. Mint a lenti ábrán látható, igen látványos a párhuzam a naptevékenység, az északi fény gyakorisága és a légkör C14 tartalma között.

A Nap aktivitásában vannak ciklusok, melyekkel számolhatunk, ilyen a 11 és 22 éves ciklus, mely a napfolttevékenységben nagyon jól követhető. Létezik egy 200 év körüli ciklus is, mely az extrém napfolttevékenységhez köthető, ide tartozik a híres Maunder-minimum az 1700-as évek körül.

A Naptevékenység ingadozásai akár 10-15 ezreléknyi ingadozást is okozhatnak egy évszázadon belül.

1.2. Szupernova-robbanások

A felrobbanó csillagok rövid időre megemelik a kozmikus sugárzást, ezzel pedig a C14 képződésének intenzitását is. Ezek a jelenségek viszonylag ritkák, és hatásidejük mindössze néhány nap. A C14 képződésre gyakorolt hatásukról még nincsenek adatok.

1.3. A Föld mágneses terének ingadozásai

A mágneses tér a kozmikus sugaraktól védi a bolygót. Ha gyengül, emelkedik a sugárzás intenzitása, ezzel együtt a C14 képződése is. Ha erősödik, akkor pont ellenkezőleg, csökken a C14 képződése.

Bolygónk mágneses mezeje is állandóan változik, évezredes időszakokra vetítve igen nagy mértékben, ennek pedig igen jelentős hatása van a C14 keletkezésre, így a kormeghatározásnál mindenképpen figyelembe kell venni a jelenséget.

2. A légköri eloszlást befolyásoló tényezők

2.1. A fosszilis energiahordozók használata.

A kőolaj, a kőszén és a földgáz elégetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot juttat a levegőbe. Ebben a szén-dioxidban viszont gyakorlatilag nincs C14. A lenti ábrán látható, hogy milyen jelentős mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe az ipari tevékenység nyomán. Ugyanakkor ez bizonyíték arra is, hogy a globális éghajlat – anomáliák részben visszavezethetőek az emberi tevékenységre!

2.2. Klímaváltozás

Az éghajlat változása a C14 megkötésére is kihat. Számos olyan tényező változik meg, ami felboríthatja a C14 kormeghatározását. Ilyen többek között az óceánok szén-dioxid-kötő képessége. A meleg vízben a gázok oldékonysága csökken, emiatt a vízben eddig oldott szén-dioxid a légkörbe visszakerül. Ez (amellett, hogy tovább fokozza a felmelegedést) C14 izotópban szegény, tehát újra csak befolyásolja a kormeghatározásunkat.

3. Rezervoárok

A légkörben lévő szén nem csak a biomassza körforgásában vesz részt. Nagy mennyiség rövidebb vagy hosszabb időre kivonódik a forgalomból. Nagy mennyiséget köt meg az óceán vize, a kőzetképződés során (mészkő, dolomit) karbonátok formájában is sok szén kötődik meg. A szerves szénvegyületekből sem kerül vissza minden a légkörbe, a kőolaj, földgáz és az olaj formájában kikerülhet a természetes körforgásból.

Ezek a folyamatok többnyire állandónak tekinthetőek, de egyes tényezők változásai megzavarhatják a tárolási folyamatokat.

A klímaváltozás, az óceánok áramlatainak átalakulása, az emberi tevékenység igen jelentős mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel, melynek C14 tartalma alacsonyabb a légkörénél.

3.2. Vulkáni aktivitás

A vulkáni tevékenység nagy mennyiségű széntartalmú anyag juttathat légkörbe, de a földkéregből származó szénvegyületek C14-ben szegények. Ez a jelenség egész térségek és teljes korszakok időbeli meghatározását boríthatja fel…

Erre legjobb példa az Égei-tengeren Szantorin (Théra) vulkánjának katasztrófája. Krisztus előtt jó másfél ezer évvel az emberiség egyik legnagyobb vulkáni kitörésében megsemmisült a vulkanikus sziget nagy része. Ebben az időbeli távolságban, mindössze 10 éves ingadozással hitelesítik a C14-es kormeghatározását, de ebben az esetben csak teljes csőd az eredmény.

A jelenlegi időszámításunk szerinti i.e. 1350-1400-as korszak egyetlen értékelhetetlen időmasszává kenődik szét az i.e. 1680-1520 közötti korban, 50 év folyik szét több, mint 150 évvé!

4. Az élő szervezetek izotóp-szelekciója

Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolgunk, még az élő szervezetek is bonyolítják a helyzetet. Ugyanis a növények jobban szeretik beépíteni a kisebb tömegszámú szén-izotópokat, mint ugyanannak az elemnek a nagyobb tömegszámú (jelen esetben radioaktív) változatát. Emiatt a növényekben a C14 koncentrációja alacsonyabb, mint a környező légtérben. Az állatoknál az sem mindegy, hogy növényevő, vagy ragadozó volt e az adott élőlény, mert még ez is befolyásolja a C14 koncentrációját.

5. Egyéb, „in situ” C14 produkció.

Nem csak a légkör felső részében képződhet C14. Ez ismét csak nehezíti a helyzetünket.

5.1. Nukleáris kísérletek és atom-balesetek.

A légköri és földfelszíni nukleáris robbantások és a balesetek növelik a C14 képződéshez szükséges neutronok számát. Az 1950-1960 közötti időszakban az emberi nukleáris tevékenység 800 ezrelékkel emelte a C14 szintézisét, ez az érték még ma is 200 ezrelékkel haladja meg azt az értéket, ami egyébként elvárható lenne.

5.2. Urántartalmú kőzetek

Azokon a lelőhelyeken, ahol a leletek közelében uránt, vagy más radioaktív elemet (gyakori még a radon) tartalmazó kőzet található, számítani lehet a C14 módszer használhatatlanságára.

5.3. Magasság-jelenség

Bár a C14 túlnyomó része a sztratoszférában keletkezik, alacsonyabban is létrejöhet. A légkör véd a kozmikus sugárzástól, de ahogy emelkedünk a tengerszinttől felfelé, ez a védőhatás egyre csökken. 3000 méter magasságban a kozmikus sugárzás egy nagyságrenddel erősebb a tengerszintem mérhetőnél, ebből kifolyólag a C14 keletkezésének intenzitása is magasabb. A hegyvidéki leletek ezért fiatalabbnak adódhatnak pusztán azért, mert magasabban vannak.

5.4. Villámlás

A villámlás is képes C14 képződéséhez szükséges körülményeket produkálni. Az eddigi kísérletek szerint ez nem jelentős.

Mondjuk azért lehetett a te iskolaéveid alatt még 3 milliárd éves a Föld mert a mérési eredmények nem voltak elég pontosak.Tudod azok a minták amiket a geológusok,Földünk korának megállapítására használnak nem túl nagy számmal fordulnak elő.Valószínűleg hallottál már a lemeztektonikáról,ős földekről (Kanadai ősföld) és a szubdukcióról.Ha hallottál tudhatod hogy egy idő után minden lemez újra folyékony lesz a köpenyben,és újra felszínre tör valahol máshol .Tehát értelemszerűen nincs sok régi kőzet , mert azok már visszatértek a köpenybe.Csak kevés hely van a világon ahol csupasz ősföldet lehet vizsgálni.

"Miért van, hogy a borostyánkőben lévő levegő buborék

oxigéntartalma 30% feletti?"

Azért mert nem ugyanarról a földtani korról beszélünk.Borostyán a növények által a sebfelületre szivárgó nedv , ami megkövült.Nos , a Föld keletkezésénél mégis milyen növény termelt volna olyan anyagot amiből borostyán lesz??????Te a karbon,perm,mezozoikum időszakról beszélsz.Itt már voltak élőlényelk szép számmal , és a légköri oxigén is magasabb volt. Ezzel nem is száll veled vitába senki se mert ez tény.Azonban a Föld keletkezésénél nem volt jelen nagy mennyiségben az oxigén.Ezt bizonyítják az ilyen formációk: [link]

Szerinted miért olyan vörös az a hegy ?A vastól.És miért rakódott le itt ennyi vas?Azért mert mikor a Föld kialakult még nem volt rajta oxigén.A tengerekben közbe hatalmas mennyiségű vas volt.Amikor az első élőlények felfedezték a fotoszintézist, akkor elkezték a fotoszintézis melléktermékét az óceánokba ereszteni.Ez volt az oxigén.Az oxigén nagyon gyorsan reakcióba lépett a vassal és rozsdát alkotott.Ez a rozsda szépen lerakódott a tengerfenékre és ebből lettek az ezekhez hasonló formációk.

És még hogy én tanultam be a szövegemet?A kommentjeid 90%-a Hovind szájából való.

"És még hogy én tanultam be a szövegemet?A kommentjeid 90%-a Hovind szájából való."

A tiéd sem a magadéból: "Kimásoltam neked néhány tényt hogy" ...igaz? Sokat jelentett számomra Hovind előadásai, de sok mindent le is szelektáltam belőle. Az úgynevezett Hovind elmélet a vízözönnek kapcsolatban alapjába véve rossznak tartom, és ezen felül is van egy két dolog, melyet vagy nem tartok biblikusnak, vagy nem megalapozott. Csak azért említem, mert nem tartom magamat bólogató kutyának a Lada hátsó szélvédőjén, próbálom realizálni magam számára az előadásai mondanivalóit.

Máskülönben: "Szerinted miért olyan vörös az a hegy ?"

Minden ilyen képződmény a vízözön bizonyítéka, semmi más. Ha az lenne valós, amit te mondasz, mindenhol ilyennek kellene lennie. A magyarázatod ezzel kapcsolatban nem más, mint hipotézis magyarázata egy fantazmagóriával nulla tudományos alappal.

Nem veszed tudomásul, hogy két vallás vitatkozik egymással és nem a tudomány a vallással. Különben feltettem néhány kérdést, melyet ahogy eddig is, kerülöd a válaszát, így nem vitázom veled, ne haragudj, mert ez balga okoskodás, amit ketten teszünk. Sem a kormeghatározás nem jó, sem a dogmatikák, mivel azokat csak egyéb dogmatikákkal tudják magyarázni. Ez nem tudomány.

A lelki halál az, hogy nem vagy Istennel, és a lelki élet az, hogy Istennel vagy.

#20-as

Kérdező

Most akció közben láthattad hogy a modern tudománynak még mindig a bronz kori babonákkal kell szembenéznie.

Ismeretlen

Tudom úgyis le fogod tagadni az állításomat, de azért elmondom .Szintúgy régebbi kommentem.

Az ateizmus nem lehet vallás mert a vallás egy minden bizonyítékot nélkülöző dolog amiben csak feltétel nélkül lehet hinni.Az ateizmust követők azonban semmiben se hisznek feltétel nélkül hanem csak azokat hiszik el amiket bármi féle módon ki lehet mutatni vagy logikailag a bizonyítékok oda vezetnek.Valamint azért se lehet vallás mert a vallásoknak vannak dogmái amik az idők során nem változnak.Nos a tudomány/ateizmus nem dogmatizál semmit se.Minden eddig elfogadott eredményének megadja az esélyt hogy téves és érvekkel megdönthető.

"Az ateizmust követők azonban semmiben se hisznek feltétel nélkül hanem csak azokat hiszik el amiket bármi féle módon ki lehet mutatni vagy logikailag a bizonyítékok oda vezetnek.Valamint azért se lehet vallás mert a vallásoknak vannak dogmái amik az idők során nem változnak.Nos a tudomány/ateizmus nem dogmatizál semmit se.Minden eddig elfogadott eredményének megadja az esélyt hogy téves és érvekkel megdönthető."

az ateizmus bizony vallás... azt vallja, nincs Isten. semmi köze nincs a hiszékenységhez, logikához, ésszerűséghez. mondd, egy ateista hogy tud saját magának bizonyítékokat szerezni - teszemazt - az ősrobbanásról... vagy akár az evolúcióról. elhiszi azt, amit írnak ezt valló tudósok.

és méghogy a tudománynak ne lennének dogmái! dehogynem... ha megnézed a tudományt (kiváltképp, melyek a világ, az élet keletkezésével foglalkozik) paradigmák (dogmarendszerek) egymásutánisága.

"az ateizmus bizony vallás..."

ateizmus egy világnézet.

te is elveheted a görög mitológiai isteneit, meg az Egyiptomot, japán isteneket, indiánok szellemeit, nem? Ateista csak egy lépéssel megy tovább, összes mitológia lényeit elveti.

ha ateizmus egy vallás, akkor követelem hogy az ágyba hempergést és semmittevést vegyék fel az olimpiai sportágak közé. Te logikáddal élve azok is komoly sportok, mivel akik művelik azok a sportos élettel ellentétes nézeteket vallanak, vagyis ők is sportolók:P

Ateizmus minden természetfeletti lény elvetése, kivétel nélkül hogy az egy kihalt (görög mitológia istenei) vagy most létező mitológia( kereszténység egyéb aktuális vallás) részei.

Máskülönben létezik ateista vallás neve buddhizmus, ott pl nincsenek isteni lények!

Ateizmus ellentéte a teizmus az is egy világnézet ami szerint vannak isteni lények! pl egy teista vallás a kereszténység.

Kapisgálod a különbségeket?

Tudományban nincsenek kőbevésett dogmák, ha tudsz az aktuálisnál jobb elméletet amelyik magyaráz mindent mint a régi,sőt azokat is amelyiket a régi nem tudott, akkor az lesz onnantól az új alapja a tudománynak!

világnézet=mit vallok a világról.

csűrheted, csavarhatod a szavakat, attól még az marad, ami.

vallás: az emberi kultúra egyik megjelenési formája, gyakran tartalmaz szertartásokat, egyházat is magába foglalhat, szent könyvet, viselkedésformát, erkölcsöt amit a híveknek követnie kell, és fontos része áhítatos tisztelet isteni lények felé(igaz nem mindben van az utolsó pont)

ez alapján beszélhetünk vallásos és nem vallásos emberekről

nem vallásosak nem követnek egy vallás tanait de ettől lehetnek teisták, vagyis elfogadhatják egy isteni lény létezését, igaz nem feltétlen imádkoznak hozzá

de az ateisták is lehetnek vallásosak, pl buddhizmus nem tartalmaz isteni lényeket

világnézet: az ahogy a világra, létünkre tekintünk, ahogy értelmezzük, vkinek saját kiforrott van, vki meg egy vallásból alkotja meg a világképét

aki szerint világban létezik bármilyen isteni lény az a TEISTA aki szerint nincs az a ATEISTA.

Semmi, se semmi köze nincs az illető vallásához! vallásáról ne tudok mondani semmit! egy istenbe hisz vagy sokba, milyen erkölcs szerint él etcetc. csak annyit tudok meg róla hogy szte vannak szellemi lényak vagy nincsennek

az evolúció gyakorlatilag egy matematikai algoritmus, egy működő elv amit programozásban is lehet használni

az evolucióelmélet egy tudományos elmélet,ami a világban levő sokszínűség kialakulását magyarázza

semmi de égvilágon semmi köze nincs egyetlen valláshoz se.

nincsenek benne szellemi lények, sőt azok nélkül akar értelmezni, nincsenek szertartásai, nem tanít erkölcsöt,és a világról nem is ad átfogó nézetet, pl az élet eredetéről önmagában semmit nem mondd!!!!!

attól hogy tanulod nem történik semmi 8(leted nem lesz jobb vagy rosszabb, nem leszel gazdagabb pénzügyileg vagy szegényebb), nincs szent könyve se, pontosabban az első könyv amit témában írtak van egy kis tisztelete, de már sok helyen elavult, sok ponton különbözik a legújabb szakkönyvektől, ezt tudja mindenki.

Világos?