A paradicsomi állapot, hogyan lehetett tökéletes, ha az ember engedetlen volt Istennel szemben?

Saját akaratodból döntesz a jó és rossz között.

Amikor az ember még nem vétkezett ,a gonosz sugallatára tette meg azt az ember ami nem helyes Istennel szemben.Kíváncsisága hajtotta a bűn útjára.Nem ismerte az ember a bűnt ,ha ismerte volna nem vétkezett volna.

„Mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (1Móz 2,25) ...

Minden tökéletes volt míg egy angyal amelyet Isten alkotott ,saját akarattal ,felfuvalkodottságában ellene fordult.Ez ma is lehetséges .

És levetteté a mennyből mert nem állt meg Isten színe előtt.

Kedves Kérdező!

Nagyon örülök, hogy ilyen mélységben szeretnéd megérteni ezt a témát.

1. Éppen azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a rosszra semmi szükség nem volt, és nem is lesz majd az Isten által újjáteremtett Földön, ahol az üdvözültek élni fognak örökké, ahogyan arról Jelenések könyvében olvashatunk. A rosszat nem Isten teremtette sem a világmindenségben, sem a mi földünkön. A rossz a bűnnel együtt "jött be", mint egy "ellenség", mivel egy angyalfejedelem (Sátán), majd az első emberpár is az újonnan teremtett földön, visszaéltek a szabad választás képességével, és helyet adtak szívükben az önzésnek.

A világmindenséget teremtő és fenntartó Isten uralma a világmindenségben a szabadság uralma, amihez hasonlót mi a földön nem ismerünk. Ez azt jelenti, hogy kényszert, erőszakot sohasem alkalmaz egyetlen teremtményével szemben sem. Nem használja fel azt a hatalmát, hogy minden teremtményének az élete kizárólag tőle függ. A Biblia utal arra, hogy az emberen kívül sok más, értelmes teremtménye is van Istennek a világmindenségben. Ezek közül azonban egy sem a tőle való függés vagy a félelem indítékából tiszteli Istent és az ő törvényét, hanem szabad választás és belső erkölcsi meggyőződés alapján. Azért tehát, mert törvényét igaznak, őt magát pedig méltónak találják arra, hogy Uruknak, vezetőjüknek fogadják el. Isten világában mindenütt, kizárólag a szabadság uralma érvényesül: "Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság." (II. Korinthus 3:17) A Biblia szerint Sátán ellenségeskedése Istennel szemben már a mennyben, a mi földünk teremtése előtt létrejött.

2. A tökéletesség nem abszulut értelemben érthető. A Szentírásban sem így jelenik meg! Ha figyelmesen áttanulmányozza valaki a Szentírást, akkor megfigyelheti, hogy ez a fogalom mindig célként jelenik meg. Isten a maga "képére és hasonlatosságára" teremtette az embert(I.Móz. 1:27). Ez azt jelenti, hogy olyan képességekkel és olyan rendeltetéssel, hogy szüntelenül fejlődjön, mindenekelőtt jellemben, majd ezzel arányosan bölcsességben és hatlomban is, Teremtője hasonlatoságára, egészen az ő tökéletességéig.

Ha figyelmesen elolvasod az első fejezeteket a Szentírásból láthatod, hogy Ádám és Éva előtt nem volt ismeretlen az őket fenyegető veszély. Az embernek, a teremtés koronájának Isten képességet adott törvényei megértésére, igazságos és áldásos voltának felfogására. Az ember pedig alávethette magát ezeknek a törvényeknek, melyek boldogulását biztosították.

A Biblia utal arra, hogy mikor Sátán szembefordult Istennel, más angyalokat is maga mellé állított (Jelenések 12:4). Arról is szól, hogy egy "viaskodás" alakult ki Sátán és angyalai, valamint Krisztus és angyalai között (Jelenések 12:7). Istennel fizikai harcot vívni nem lehet, mivel Ő a Teremtő, és minden teremtményének az élete kizárólagosan az ő hatalmában van, őtőle függ. (Lásd Jób 34:14–15) Ezért csak eszmei-lelki küzdelemre lehet itt gondolni. Úgy tűnik, hogy egy nagy lelki küzdelem folyt Sátánnak és követőinek az igazsággal való meggyőzéséért. Sátán végestelen-végig tudatában volt tehát annak, hogy nincsen igaza! Nem tudatlanul lett igazságtalan. Tudta, hogy eszméje és érvelése téves, de a hatalomvágy és az önmagasztalás lelkülete nem engedte már visszafordulni. A teremtmények között befolyásra kívánt szert tenni, és ezt csak úgy érhette el, hogy igazságtalanságát az igazság mezébe öltöztette. Az énközpontúságot igazságnak állította be, mert jól tudta, hogy az igazságos Istennel csak úgy veheti fel a harcot, hogy egy másik "igazságot" tüntet fel ellene.

Ott, ahol hazugság van, Sátán működik. De a hazugságot gyakran csak később sikerül leleplezni, és mire ez megtörténik, az ördög műve már más alakban ölt testet. Ennek oka pedig az, hogy Sátán nem könnyen leleplezhető, "lapos" hazugságokat talál ki, hanem első szempillantásra igaznak látszóakat. Pontosan annyi igazságot használ föl céljaihoz, amennyi elegendő ahhoz, hogy hazugságait is elfogadhatóvá tegye. Az igazság palástjában jelentkező sátáni elgondolás, az igazság és hamisság mesteri keveréke a legveszedelmesebb hazugság.

Üdv. Péter

Bár nem vagyok Péterrel egy hiten de egyet értek a hozzá szolásához. vegyük alapul, hogy sátánnak 6000. éves tapasztalat van a háta mögött. Érdekes hogy sosem talál ki ujabb kisértéseket csak modernizálja azt. Lásd Ádám-Éva esetét- A szem kivánsága. Nagyon hatásos. Mivel az ember vizuális lény.

Ahogy irja : Éva LÁTTA hogy a fa jo kivánatos a szemnek és szakitott a "BÖLCSESSÉGÉRT"...)

Ma ugyan ugy a szemet használja fel semmit nem változtatott.A hirlapárusok, média, televan erkölcstelenséggel. Szemelött vannak.És látja az ember hogy jó...)hm..Meddig? S a szó, hogy a bölcsességért...) akik a szem után mennek azt hiszik hogy ez okos dolog nincs benne kivetni való. Persze Emberi gondolkodás szerint. Erre mondja a példabeszédekben Salamon:"Van olyan út amely helyesnek látszik az ember szemében, de a vége a halálra vezető út.Megfigyelhető: KINEK A SZEMÉBEN LÁTSZIK helyesnek? Az EMBERnek. nem a teremtönek.nos valahogy igy.

Roppant egyszerű: már akkor se volt tökéletes.

Olvasgasd a Bibliát, le van írva benne. Bár elég röviden... de azért érthetően.

Amúgy a kígyónak akkor még lába volt a Bibliában.