Megválaszolnád pár kérdésemet? Filozófia dolgozathoz kell

1. Vallásnak számít-e a vallás nemléte?

Definíciótól függ. Ha ateizmuson a "vallás nemlétét" érted, akkor persze hogy nem vallás. De az ateizmus általában nem egy elszigetelt állítás ("nincs isten"), hanem valamilyen ateista gondolatrendszer eleme. Létezhetnek ateista, de vallásos világképek a vallás bizonyos definíciói szerint. Tehát a válasz az, hogy alapjáraton nem, kivéve, amikor igen.

2. Tud-e egy (bármely) vallás híve tisztán látni és gondolkodni más vallásokról?

Mi az a "tisztán látni"? Ezt a kocsmában mondják, a filozófiában nem. Pontosabban kell feltenni a kérdést.

"3. Mi az oka, hogy a mai világunkban még léteznek vallások?"

Ez nem filozófiai kérdés, hanem tudásszociológiai és pszichológiai. Könyvtárak vannak tele a válaszkísérletekkel. Egyébként "mai világunkban" feltehetőan pontosan azért léteznek vallások, mint a tegnapelőtti világunkban.

"4. Egy vallás hívei szoktak-e azon gondolkodni, hogy lehet, hogy nem a saját vallásuk a valódi?"

Ez valláspszichológiai és tudásszociológiai kérdés. Amúgy persze hogy igen, azért talán mégsem zombik.

Szerintem az 1. kérdésbe lenne érdemes belemenni, mert a 4-ből az igazán filozófiai kérdés.

1. Nem, hiszen a vallás magában foglalja a Teremtő (vallástól függően máshogy hívhatjuk) létezését, elfogadását, tiszteletét. Az ateizmus nem vallás, hanem nézőpont.

2. Nem valószínű, hiszen azzal, hogy már elfogadott magának egy bizonyos vallást, ha beleszakad sem fog tudni előítéletek nélkül tanulmányozni egy másikat. Persze, tudhat ő egy másikról mindent, de vagy kineveti, vagy megveti. Ahhoz, hogy az ember tisztán lásson minden vallást, viszont nem kell feltétlenül ateistának lennie. Én hiszek Istenben, de egyelőre még egy valláshoz sem tudom kötni magam, magyarán tiszta fejjel tudom áttekinteni őket.

3. Az emberiségnek mindig is igénye volt arra, hogy megmagyarázza a megmagyarázhatatlant. Kell neki valami, amibe kapaszkodhat és ez sok esetben egy vallás. Ami nem baj persze, sőt, ha mindenki elkötelezné magát egy bizonyos vallás mellett (mindenki ugyanaz mellett), nagyobb lenne a békesség, mint valaha.

4. Nem tartom valószínűnek, lásd az ide írogató kőkatolikusokat. De mondjuk ez pont egy olyan dolog, amin nem is érdemes gondolkodni, hiszen egyik vallás sem igazi, mindegyiket az ember találta ki. Vajon egy buddhista miért nem látta még Jézust az álmaiban? Hát azért, mert nem erre van beállítva az elméje. Minden vallás embere a saját vallása alapján lát dolgokat. Ebből is látszik, hogy egyik sem igazi.

1. Technikailag igen, mint ahogy a 0 is szám. Viszont az ateisták nem élik meg vallásként az ateistaságukat, az a vallás, aminek meg nincsenek hívei, az nem vallás. Tehát nem.

2. Az ateista igen (feltételezve, hogy az ő világlátásának alapja egyfajta semleges nézőpont az alapja, nem pedig az agnoszticizmus). A többi vallás híve legalábbis "másik útnak" (keleti vallások), rosszabb esetben "eredendő gonoszságnak" (kereszténység, iszlám, zsidó vallás) tartja más vallások tanait. A közös a kettőben az, hogy nem tartják a helyes útnak a más vallást. (Esetleg "másik" helyes útnak tarthatják éppen...)

3. Miért ne léteznének? Rengeteg személyes indítéka lehet annak, hogy valaki miért lesz vallásos, emellett a vallások intézményrendszere is természetesen a megmaradásban érdekelt, nem pedig önmaga felszámolásában. (a világ megismerésének korlátai; lelki alkat, ami igényli egy felsőbb rendező elv létét; az egyházak anyagi és egyéb érdekei, mellyel fenntartják a vallást, stb).

4. Egy ateista esetleg időnként megvizsgálja, hogy világnézete helyes-e, vagy van valami ami teljesebb, jobban használható képet ad.

A negyedik kérdésre - saját szemszögemből -, mindenképp igennel kell hogy válaszoljak. Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki már gondolt arra, hogy mi van, ha nem a saját vallása az "igazi".

De még a második kérdésre is azt mondom, hogy biztos van, aki képes rá, ha kellő mennyiségű és minőségű ismerettel rendelkezik, és nem fanatikus.

Én hívőként szeretnék válaszolni.

1. Szerintem igen. Az ateizmus ugyanolyan hiten alapul, mint a teizmus, csak ezt sokan nem szeretik beismerni.

2. Miért ne tudna? Csak ez nem azt jelenti, hogy el is fogadja, amit ott lát.

3. Szerintem az, hogy Isten is létezik, és az emberek alapvetően úgy vannak teremtve, hogy szükségük van a természetfelettire.

4. Valószínűleg igen.

1. nem

2. igen

3. mert a gondolkodó embernek előbb utóbb az eszébe jut hogy mi lesz halál után.

4. igen, de a végeredményben mindig arra lyukadnak ki, hogy a sajátjuk az igazi. Ha nem, akkor nem igazi hívő.

"1. Vallásnak számít-e a vallás nemléte? (az ateizmus) "

Nem. Sőt, az, hogy valaki nem vallásos nem feltétlenül jelenti, hogy ateista. És fordítva, attől, hogy követi egy vallás tanait nem következik, hogy istenhívő. De ettől függetlenül sem nevezném az ateizmust vallásnak, mivel nincsenek hittételek, nincs közösség, nincs intézmény köré szervezve.

"2. Tud-e egy (bármely) vallás híve tisztán látni és gondolkodni más vallásokról?"

Igen. Miért ne. Ez persze egyén függő, nem világnézet, vallás, felekezet, isten hit függvénye.

"3. Mi az oka, hogy a mai világunkban még léteznek vallások? "

Mert a hétköznapi emberek életéhez szükséges iránymutatást, bölcsességet, közösséget a vallásos tanításokban, közösségben találják meg. Nagyon sok létünkkel kapcsolatos kérdésre adnak megnyugtató magyarázatot. (Most, ezen magyarázatok igazságtartalma nem érdekes)

"4. Egy vallás hívei szoktak-e azon gondolkodni, hogy lehet, hogy nem a saját vallásuk a valódi? "

Nem tudom. Ez is valószínűleg egyén függő. Nyilván sok hívő hite annyira erős, hogy nem kell ezen törniük a fejüket. Biztos vannak olyanok is, akik gondolkodnak ilyesmiken, és aztán vagy megtalálja másban a hitét vagy marad az eredeti vallásánál.

1. Nem tudok rá válaszolni. Nem a válasz szerintem. A vallásoknak van egy fajta kultúrájuk, szabályaik, nézeteik.

Viszont vannak fanatikus és divat ateisták is, úgy mint vallásosak. Minden ember más.

2. Igen, én tudok.

3. Sok ember vallásos nevelést kap. És a legtöbb jó dolgokat is hirdet. Egy közösséget alkotnak ezek az emberek. Talán a hit tartja őket össze.

4. Igen, szoktam. Ezért nem vagyok vallásos, csak hívő, aki Istenben hisz, úgy mint szeretet és teremtő (nem a Bibliai teremtésre gondolok).

Tudom, hogy ez így elég hülyén hangzik, hogy divatateista, ha ateista alatt azt értjük, hogy Isten létezését tagadó.

Mivel annak létezését könnyű tagadni, ha Istent személyként gondoljuk el vagy valami csodatevő automatának. Hiszen ez a személy nem kommunikál velünk úgy mint egy ember.

Jaj de nehéz ez xD

Az illető egyén nem konkértan azért tagadja Istent, mert megbizonyosodott róla, vagy elkezdett gondolkodni és arra jutott, hogy nincs Isten. Ez a személy nem nagyon keres válaszokat, hogy mi van helyette, hanem a főbb oka arra, hogy ateista lett, mondjuk az, hogy a kedvence valakije is ateista, esetleg atesitaként könnyebben elfogadják őt, mint vallásosként és ezért hangoztatja, hogy ateista. Csak hajtogatja, hogy ő ateista vagy Isten nincs, de igazából nem is érdekli a dolog, hogy van-e vagy sem, hanem xy ok miatt. Tehát a közvetlen oka annak, hogy ateista nem az, hogy tagadja Istent létezését (az illető fanatikusan ragaszkodik, hogy őt atesitának tekintsék nem konkrétan azért, amit jelent ez a szó és valószínűleg nem túl okos ember, kivéve ha azért mondja, hogy elfogadják). De lehet, hogy baromságot beszélek, ezért ezt ne vedd be a dolgozatba. Most hogy jobban végig gondolom ilyen nem nagyon van.