Mi igaz abból az okult legendából hogy a piramis élesíti a borotvát? Másik kérdés: mekkorák voltak a Kheposz piramist borító minőséges csiszolt mészkő borító lapok?

szerintem az csak egy legenda hogy a piramisnak csiszolt fehér mészkő borítása volt.

A piramisokról amúgy is sok legenda van, szerintem a legvalószínűbb hogy nem építmény hanem egy kupacba összehordott építkezési kövek halma.

A munkások összehordták a köveket mert valami nagy építkezésre készülődtek. Valószínű hogy később nem tudtak megegyezni a munka díjba és ezért nem lettek a kövek felhasználva.

amikor a fáraó látta hogy az építkezésből nem lesz semmi akkor csak annyit kért hogy a kövek ne legyenek szanaszét hanem szépen legyenek összerakva hogy valami pofája legyen.

A munkások eleinte kocka alakba akarták rakni de a mukavezetők szerint jobb ha gúla alakúra rakják mert ha sokáig áll egy helyen megdőlhet a sarkainál.

Szerintem most már lehetne építeni valamit ezekből a kő rakásokból.

hát igen,

ahogy van Elvis Presly hasonmás verseny, úgy kellene egy olyan versenyt is rendezni hogy ki tud hülyébb teóriát fölállítani pl. a piramis építésről....

Van azonban három dolog a piramisokkal kapcsolatba amit komolyan gondolok:

1. A piramist beborították kb. egymilió köbméter agyagos, köves, gyékény kötegekkel, megerősített földhalommal, ez rámpaként is szolgált, és volt még egy funkciója: a csiszolt turai mészkő borítás készítésénél állványként szolgált, és felülről lefelé bontva a földhalmot építeték a mészkő borítást. Az egy milió köbméter a piramis térfogatának kb. egyharmada, ennyi tökéletesen elég az enyhe lejtésszögű rámpa elkészítéséhez ami szinte csiga vonalba futott a piramis körül.

2. a mészkő kockák, gránit tömbök, vályogos-gyagos-törmelékes talaj hordásához állatokat, bivalyokat, szamarakat használtak,

ezek a szívós, erős állatok játszi könyedséggel hordták a piramis tövééig, és a ráma alsó hatvan méteres szakaszán az emberek számára hosszú távon test és lélek nyomorító terhet.

3. a piramis teóriák felépítői elkényeztett úri emberek akik egy évet sem dolgoztak gáton földhordással, nagy épületek bontásával, segédmunkásként nem hordtak kőtörmeléket.

Ezért építenek elméleti légvárakat, szembe Kheposz fáraó birodalmának lakóival akik ízig vérig gyakorlatias, két lábon a földön járó emberek voltak, és így tudták ezeket a monumentális alkotásokat létrehozni.

Nem találtam adatot hogy mekkorák lehettek a csiszolt mészkő lapok.

Ezért abból indulok ki hogy a a Kheposz piramissal szemben a melette levő Kefrén piramis felső részén megmaradt a csiszolt mészkő lapok. Ezek kb. ötven cent vastagok, egyméter hosszúak és változó( 50-80 cm) vastagságúak voltak attól függően hogy mekkora volt a sorok behúzása.

Szóval a súlya max. egyharmada volt az építésre használt helyi, gyengébb minőségű mészkő kockáknak.

A borotvaélesítésről: érdekes teória hogy bizonyos szabályos geometriai alakzatok hatással vannak a különböző anyagok kristályrács szerkezetének a minőségére.

De ez csak elmélet:

mivelhogy ez a teória nem okult eredményeket igér hanem fizikai mérhető változásokat, nem értem hogy miért nem vizsgálták meg és hasznosították a gyakorlatban?

nem tudom fogni ezt a műsort.

Röviden leírnád hogy mire jutottak?