Leírná valaki pontosan, hogy mit ért a Biblia pokol alatt?

A Biblia semmilyenek, ugyanis egy árva szóval sem szerepel benne. (Ószövetségben legalábbis, az Újtestamentumban néha szerepel a neve, de semmi konkrétum.)

Lényegesen későbbi találmány, amiről részletesebb leírást Dante: Isteni Színjátékában találsz.

Pokolkifejezésre a görög mindig a hádész szót használja, amely a héberben a seólnak felel meg. Ez nem teljesen fedi azt, amit mi a pokol alatt értünk. Ugyanis a korabeli gondolkodásmód szerint minden elköltözött ember lelke és szelleme ide, erre a föld mélyében lévő helyre került, függetlenül attól, hogy jó volt-e, vagy gonosz. Csak a keresztény hit tette lehetővé Jézus feltámadása után, hogy a hívők szelleme és lelke a mennybe kerülhessen. A hádészban, az alvilágban tehát elkülönítve éltek a jók és a rosszak lelkei. A rosszak a gyötrelem helyén, ahol Jézus egy beszámolója szerint (Lk 16:23–24) valóban tűz gyötörte őket. Tőlük egy mély szakadékkal (Lk 16:26) elválasztva éltek az igazak azon a helyen, amit "Ábrahám kebelé"-nek hívtak, s a két rész között lehetetlen volt az átjárás. Itt azok tartózkodtak, akik Ábrahám hitét követve reménykedtek a halottak majdani feltámadásában, és földi életüket ennek megfelelően élték le. Miután ebben a hitben haltak meg, jóllehet számukra sem volt kellemes hely a seól, tudták, hogy az igazak feltámadásával örök boldogságra fognak feltámadni, s ez elviselhetőbbé tette számukra a várakozást. Ezékiel próféta leírása és Jézus egy megjegyzése (Ez 31:16–18 és Lk 23:43 vö. 1Pt 3:19–20) alapján tudható, hogy az Éden (Paradicsom) is a seólban (hádészban) volt ebben az időszakban (a próféciák szerint a messiási királyságban újra a Föld felszínén, Jeruzsálemben lesz). A Pokol (Hádész, Seól) ugyanakkor egy gonosz angyal személyes tulajdonneve is a Szentírásban, aki uralmat gyakorol e föld mélyén található hely fölött. Funkciója, hogy a Halál angyalával együttműködve az elköltözött emberek lelkeit szellemi erejével a végső ítéletig fogságban tartja ezen a helyen. Az ún. "második feltámadás" után mindkét bukott angyal, a Halál és a Pokol egyaránt a gyehennába vettetik, így a pokol nem a végső ítélet helye, ahogyan az európai keresztény kultúrkörben azt sokan elképzelik – és tekintetbe véve az "Ábrahám kebelé"-nek nevezett helyet, valamint az ott lévő Édent, nem is a gyötrelem helye mindenki számára (bár nem is a beteljesedésé, még e jobbik részén sem). Ugyanakkor számos teológus szerint az "Ábrahám kebele" és az Éden Jézus feltámadása után felemeltetett a mennybe. Ha ez igaz, akkor viszont az alvilág azóta valóban "pokollá vált" minden odakerülő számára. Minderről persze nincs tökéletesen pontos ismeretünk. Mindezeket figyelembe véve a hádész szó legpontosabb fordítása az alvilág lett volna – azonban ezt a modern nyelv már a "bűnözői körök" fogalmával annyira megterhelte és félreérthetővé tette, hogy egyelőre megmaradtunk mégis a pokol szó használatánál.

A Gyehenna a héberben Ge-Hinnon vagyis Hinnon völgyét jelenti amely Jeruzsálemtől nyugatra és délnyugatra, természetes határt képezett Júda és Benjámin közt. Tudhatjuk meg Jozsué és Nehemiás könyvéből. Később pogány áldozati kultusz színhelye lett. Jósiás király szüntette ott meg a pogány kultuszt azáltal, hogy szemétlerakóhelyet csinált belőle, ahol szüntelen égett a tűz a szemét megemésztésére. A zsidó apokaliptikus iratok a pokol bejáratának nevezték ezt a helyet; így a völgy magának a pokolnak jelképe lett. Jézus is ilyen értelemben használta a szót (Mt 5,22; 18,9; 23,15).

"Akkor mondhatjuk hogy a Bibliai pokol megfelel a Gyehenna völgyének?"

Nem! Olvasd el megint a válaszomat! A gyehennát ami egy szemétégető volt csak hasonlatként használta Jézus arra a helyre amely helyre a végítélet után kerülnek azok akikre ítélet vár. Minden ember feltámad majd akkor testben, mivel bűneit testben követte el, így az ítéletet is testben fogja megkapni. Jézus utal a Máté 25:41-ben

"Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett."

Szia!

A pokol szót a Szentírásban a héber seol és a görög hádész szó fordításaként szokták használni a halottak helyének megjelölésére.

Jelenések könyve nyilvánvalóvá teszi, hogy ez nem azonos a bűnösök végső büntetésével: "A pokol pedig és a halál vettetnek a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava." (20:14). A Biblia a bűnösök büntetését "második halálnak" nevezi.

Minden halott tehát a pokolba kerül és innen van feltámadás az örök életre és a "második halálra".

Üdv. Péter