Ki tudna segíteni forráskeresésben? (vallás és erőszak)
válasza:Nem tudok erről. De az nem igaz,hogy a vallásosok elfogadóbbak a brutalitással szemben. Ez eleve ütközik a vallásos neveléssel.
A cikket egy vallásellenes írhatta.
válasza:Én csak ilyeneket tudok:
Smith et. al. tanulmányukban azt találták, hogy különféle hívők és nem hívők csoportja egy kísérletben nem különbözött abban, hogy melyikük csalt többször vagy volt jobban hajlandó segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken.
Hunsberger et. al. úgy találta, hogy vallásos emberek nem vesznek részt nagyobb számban segélyszervezetekben. (Hunsberger, B., & Platonow, E. ( 1986). Religion and helping charitable causes. Journal of Psychology , 120, 517-528.)
McKenna úgy találta, hogy papok nem voltak segítőkészebbek egy autóbaleset kapcsán a segélyhívás megfelelő továbbításában. (McKenna, Ralph H.: "Good samaritanism in rural and urban settings: A nonreactive comparison of helping behavior of clergy and control subjects" Representative Research in Social Psychology, Vol 7(1), 1976, 58-65. )
Darley és Batson egy kísérletben azt vizsgálta, mitől függ az, hogy egy rászoruló emberen ki segít. Azt találták, hogy az emberek sietsége jelentősen akadályozta a segítségadást. Ugyanakkor az, hogy a kísérleti alanyok éppen egy szamaritánus bibliai prédikációra készültek, mint előadók, egyáltalán nem tette valószínűvé azt, hogy megálljanak segíteni. Ez az összefüggés arra mutat, hogy a vallásos erkölcs közvetlen, azonnali prédikálásának sincs pozitív hatása. Tehát még akkor sincs pozitív hatás, ha a vallásos hittétel éppen aktívan ott van az ember fejében. (Darley, J. M., and Batson, C.D., "From Jerusalem to Jericho": A study of Situational and Dispositional Variables in Helping Behavior". JPSP, 1973, 27, 100-108.)
Shaver és Sadd azt találták, hogy az ateisták és az erős hitűek fizikai és mentális egészsége jobb, mint a közepesen vallásosoké. Az ateisták és erősen vallásosok hasonlóan teljesítettek, tehát a vallásosok összességében rosszabbul, mint az ateisták. (P Shaver, M Lenauer and S Sadd: Religiousness, conversion, and subjective well-being: the "healthy- minded" religion of modern American women, Am J Psychiatry 1980; 137:1563-1568)
Kösz, második, ez is érdekes. :)
Első: tökmindegy, ki írta, mert mint mondtam, csak egy beszámoló volt konkrét vizsgálati eredményekről. Volt x hívő/vallásosan nevelt gyerek, és y nem hívő/nem vallásos, és arról kérdezték őket, hogy mit gondolnak pl. arról, hogy egy bibliai hadvezér hogyan kegyetlenkedett az elfoglalt város nem-zsidó lakóival, égette fel a városukat, stb., és a hívők ezt teljesen rendben lévőnek találták, mivel hívők kegyetlenkedtek nem-hívőkkel, tehát részükről rendben van a dolog.
Egyébként ezt nagyon sok felnőttnél is lehet tapasztalni, sőt, amennyiben te hívő vagy, akkor nagy valószínűséggel te is ilyen vagy: gondolj csak bele (ha hívő vagy): te helyesnek és elfogadhatónak tartod Isten Ószövetségi mészárlásait? Rengeteg volt belőlük ugyebár. Olyan is, amit saját kezűleg végzett (pl. özönvíz, egyiptomi csapások) és olyan is, amire csak utasította a népét. Összességében emberek tíz- vagy százmillióinak a brutális, kegyetlen lemészárlásáról van szó, Isten által vagy az ő parancsára. És akkor nem-halálos, de szintén isteni indíttatású kegyetlenkedéseket (csonkítások, erőszak, stb.) még nem is említettük.
Ha ezeket elfogadhatónak tartod, vagy valahogyan megmagyarázod magadnak, hogy hát no, sajnálatos meg nem jó, de kellett, mert azok rossz emberek voltak, akkor máris láthatod magadon is, hogy ez bizony tényleg egy valós jelenség.
Ha viszont abszolúte elítéled mindezeket a dolgokat, és neked is kifordul tőle a gyomrod, akkor hogy hihetsz egy olyan istenben, aki ilyesmiket csinált? És hogyan tarthatod hitelesnek, ha emellett meg a szeretetről és a megbocsátásról papol?
válasza:Ez nagyon buta általánosítás, már ne is haragudj. Egyfelől azért mert ha valaki vallásos nevelést kapott, még nem az ószövetségi TÖRTÉNELEMKÖNYVEK véres csatáin nőtt fel, másodsorban inkább nőjön fel azokon, mint azon a rengeteg horrorfilmen meg akciófilmen amit a legtöbb családban kritika nélkül megengednek a gyereknek, hogy megnézze.
Én még olyan kereszténnyel nem találkoztam, aki ilyesmit engedne a gyerekének, de akkor persze butának és önkényesnek tartjátok, aki korlátozza a gyerekét.
Meg kéne már tanulni általánosítások nélkül és főleg őszintén gondolkodni. Én nem gondolom, hogy a vallásos emberek általában jobbak a nem vallásosoknál, de azt igen, hogy egy HÍVŐ, aki Jézus követését tekinti céljának, az nem agresszív. Pont.
Azt sem állítom, hogy egy ateista ember feltétlenül kevesebb morállal rendelkezne, mint egy vallásos, de azt igen, hogy a HÍVŐ, aki Jézust követi, belsővé tud tenni magas morális elvárásokat anélkül, hogy ezt áldozatnak érezné. Ha pedig kudarcot vall, ettől szenved, és ezen változtatni akar, azaz fejlődni.
Szerinted mindegy, hogy ki írta a cikket? Olvass el egy napi hírt egy szélsőjobbos majd egy liberális újságban. Nem mindegy? Egy világ választja el egymástól ugyanannak a valóságnak a két prezentált változatát. És egyik sem igaz rendszerint, az igazság mindig valahol középen van.
Mit is akarsz bizonyítani? Hogy a magukat vallásosnak tartó emberek nem jobbak, sőt: agresszívebbek mint az ateisták? Tehát előre bizonyítani akarsz valamit, ami neked szimpatikus és illik a világképedbe? Nagyon elfogult gondolkodás. Nőj föl és értsd meg, hogy az erőszak az emberi nem osztályrésze. Harcolj ellene, ha ez téged is zavar, de ne homályos észosztással és statisztikákkal, hanem egy igaz élettel.
"Ez nagyon buta általánosítás, már ne is haragudj."
Már ne is haragudj, de az a butaság, hogy kibújsz a kérdés alól ahelyett, hogy válaszolnál rá. Egyetlen szót sem írtál ugyanis arról, hogy mi a véleményed Isten rémtetteiről, és hogyan tudod összeegyeztetni azokat a megbocsátással és a keresztényi szeretettel. Vagy hogy mit gondolsz például az olyan parancsolatairól, hogy halált érdemel az a gyerek, aki rosszat szól a szüleire (Mózes II., 21:17). Mert bizony a Biblia szerint ezt is maga az Úr mondta tollba.
"Egyfelől azért mert ha valaki vallásos nevelést kapott, még nem az ószövetségi TÖRTÉNELEMKÖNYVEK"
Khm. Lehetnek ott történelmi alapok is, igen. Másfelől azonban rendszeresen írják, hogy Isten adta parancsba a különböző népirtásokat. Márpedig ha elfogadjátok a Bibliát Isten szavának, akkor azt is elfogadjátok, hogy a történelmi vérengzéseket bizony ő rendelte el.
"véres csatáin nőtt fel, másodsorban inkább nőjön fel azokon, mint azon a rengeteg horrorfilmen meg akciófilmen amit a legtöbb családban kritika nélkül megengednek a gyereknek, hogy megnézze."
Érdekes példa ez már csak azért is, mert bár egyfelől én sem pártolom az ilyen filmek korai engedélyezését, másfelől azonban a filmekről úgy általában minden szülő mindig megmondja a gyermekének, hogy ez kitaláció, mese, a valósághoz semmi köze, stb. . Viszont ha egy hívő Isten szavának fogadja el a Bibliát, akkor az abban foglaltakról viszont már nem mondhatja, hogy ez kitaláció, mese, a valósághoz semmi köze.
"egy HÍVŐ, aki Jézus követését tekinti céljának, az nem agresszív. Pont."
:D Akkor legfőbb ideje, hogy kinyisd a szemed, és észrevedd, hogy mennyire sok is a magát kereszténynek való agresszív ember. Erre persze most mondhatod, hogy akkor azok nem igazi keresztények, csak az a baj, hogy ők attól még abszolúte annak tartják magukat.
Más szóval: önmagában az, hogy valaki keresztény (próbál lenni), egyáltalán semmiféle garanciát nem jelent az agressziómentességre.
"a HÍVŐ, aki Jézust követi, belsővé tud tenni magas morális elvárásokat anélkül, hogy ezt áldozatnak érezné. Ha pedig kudarcot vall, ettől szenved, és ezen változtatni akar, azaz fejlődni."
Ehhez nem kell hívőnek lenni. Sok ateista tekint céljának ugyanilyen magas elvárásokat, és ugyanígy igyekszik fejlődni. A különbség pusztán annyi, hogy ő ezt nem mennyei jutalom reményében, vagy a pokolbéli megtorlástól való félelmében teszi, hanem magáért a jóért, az emberekért, _ezért a világért_, _ezért az életért_.
Más szóval, nem kell kereszténynek lenni ahhoz, hogy az ember magas morális mércét állítson magának, és aktívan törekedjen is afelé.
"Szerinted mindegy, hogy ki írta a cikket?"
Mindaddig igen, amíg az író _semmi mást nem tesz, minthogy szárazon ismerteti a tényeket_. Ha már magyarázni is akarja őket, akkor persze nem, de amíg megmarad a konkrét adatoknál, addig abszolút mindegy.
Márpedig az, hogy x gyerek így reagált, y gyerek meg úgy, az nekem eléggé száraz tény - mint ahogyan annak a szintén szimpla, tényszerű megemlítése, hogy az egyik csoport hívő/vallásos nevelésű volt, a másik meg nem. Ezek puszta adatok, amiket még csak magyarázni sem kell, mert magukért beszélnek.
"Mit is akarsz bizonyítani?"
Én semmit. Csak azt kérdeztem, hogy tud-e nekem valaki linket ehhez a kutatási anyaghoz, mivel szeretném alaposabban áttanulmányozni.
"Hogy a magukat vallásosnak tartó emberek nem jobbak, sőt: agresszívebbek mint az ateisták?"
Ezt ha akarnám sem kellene bizonyítanom. Elég csak azokra a hívőkre gondolnom, akikkel eddig beszéltem/vitáztam, és akik teljes mellszélességgel kiálltak Isten rémtettei és népirtásai mellett, mondván, hogy azok mind teljesen jók és helyénvalóak, mert Isten tette, akit különben is ostobaság bírálni. Ez megint egy olyan viselkedés, amit nem kell magyarázni, mert magáért beszél.
"Harcolj ellene, ha ez téged is zavar, de ne homályos észosztással és statisztikákkal, hanem egy igaz élettel."
Lásd feljebb, nem látom be, hogy a tények ismertetése miért számítana homályos észosztásnak. De amúgy ezen vagyok, efelől nyugodt lehetsz. :)
válasza:Nem bújtam ki a válasz alól, de te nem Isten "rémtetteiről" kérdeztél, hanem megpróbálod beadni hogy a vallásos emberek erőszakosabbak mint a nem vallásosak, nyilván azért mert az ószövetség egy véres történelemkönyv. (az összefüggés nem világos, de mindegy)
Nos, íme néhány gondolat:
1. Isten Mózesnek a tíz parancsolatot adta. Az pedig nem jár semmilyen halálos büntetéssel, sőt a tiszteld Atyádat és Anyádat egy ígéretet tartalmaz. A tíz parancsolat isteni kijelentésen alapuló törvény, ami azt jelenti hogy nem büntetése van, hanem következményei. Ezért nem ítélte el Jézus a házasságtörő nőt, ezért bocsátott meg Isten a bűnbánó Dávidnak. (A bűne következményeit viselnie kellett, ez alól nincs kibúvó, így működik a világ.)
2. A Mózes által az ókori Izraelnek adott törvények már más tészta. Mózes ugyanis társadalmat alapított egy nyakas nomád csapatból. Isten felhatalmazta hogy korának megfelelően alapítson társadalmat a tíz parancsolat vonulata mentén. Most itt ne kritizáljunk meg egy ókori törvényhozót, mert akkor szétnézhetnék Mezopotámiában (Hamurapi szerint a tolvaj kezét le kellett vágni) Spártában (a satnya gyermeket, főleg ha lány, bele kellett dobni a Tajgetosz szakadékába) és Róma is fincsi volt....stb.
Az ókori Izrael tehát semmivel sem volt véresebb, mint más nép. Nekik is voltak történetíróik, akik a nyertes csatákat Isten akaratának, a veszteseket a saját engedetlenségüknek könyvelték el.
De ez nem jelenti azt hogy Isten valóban ezt akarta. Viszont a szabad akarat miatt nem szól bele a történelem folyamatába, mert ez a világ nem arról szól, hogy a mennyei apuka támogat. Itt nekünk kell boldogulnunk.
3. Amikor Jézus eljött, ő maga írta felül az ószövetség egyes törvényeit, de soha nem Isten akaratát, hanem az emberi rendeléseket. És ha azt mondod, hogy nem igaz, minden Isten akarata volt ami akkor történt, akkor most én kérdezek: szerinted miért vetette el Isten a zsidókkal kötött ószövetséget és miért lett új?
Azért, hogy az emberek lássák, mi is volt valójában az ő akarata. És ez nagy különbség. Egy keresztény azért olvassa az ószövetséget, hogy tanuljon belőle, nem azért, hogy annak a szellemében éljen. Mi a hegyi beszéd szellemében élünk. Illetve ez a cél.
Az pedig engem nem érdekel, ki vallja magát kereszténynek, mert akkor azt mondom, hogy az összes kommunista gyilkos és besúgó is ateistának vallotta magát (azok is voltak, megjegyzem) te vajon szeretnél velük elvi közösséget vállalni? Kötve hiszem. De ne dobálózzunk itt statisztikákkal, nehogy az jöjjön ki hogy az ateizmus nevében gyorsabban több embert mészároltak le, mint az inkvizíció által több száz év alatt.
Maradjunk annyiban hogy az emberi természet agresszív és mindenképpen fel kell emelni a lelkünket, ki az anyagi világból, más megoldás nincsen. Ez a vallások feladata lenne, több kevesebb sikerrel. Sosem állítottam hogy egy ateista nem lenne rá képes, bár vicces módon akarva akaratlan is vallási metodikát követve tesz ezt. Valaminek a tagadásából ugyanis nem sok morál származik. Ahhoz még mindig a saját ősi törvényeinkhez nyúlunk vissza.
"a vallásos emberek erőszakosabbak mint a nem vallásosak, nyilván azért mert az ószövetség egy véres történelemkönyv. (az összefüggés nem világos, de mindegy)"
Pedig igen egyszerű az összefüggés, jelesül a példaképek elve. Ugyebár a Bibliában is szerepel, hogy legyetek tökéletesek, amiként a ti mennyei atyátok is az. Nomármost, amiket ez a mennyei atya művelt, hát amellett még az ateista 20. századi diktátorok is elbújhatnak.
Szerinted talán egyáltalán semmiféle következménye nincs annak az ember személyiségére, ha egy olyan istent állítanak elé példaképnek, aki évezredeken át azzal a példával járt elől, hogy ha valaki nem tetszik, akkor erőszakkal kell fellépni ellene?
Jöhetsz Jézussal és az Újszövetséggel, de az még nem változtat azon, hogy előtte is volt nagyon sokminden.
A tízparancsolatról sokat lehetne beszélni, de nem érdemes, azt hiszem. Inkább csak egyet kérdezek: szerinted milyen tisztelet jár pl. egy iszákos apának, aki rendszeresen veri a feleségét és a gyerekét is minden különösebb ok nélkül, csak mert elborul az agya? És egy hanyag anyának, aki feléje se néz a gyerekének, és bulizik, iszik, szórakozik, szórja a pénzt? És akkor két ilyen szülő gyermekeként tartsd be a szülők tiszteletére vonatkozó parancsolatot...
Isten akarata vs szabad akarat... egyik kedvencem, mivel ez a Biblia egyik legnagyobb átverése, és ebben is van a legtöbb önellentmondás.
Egyfelől ugyanis a Biblia kijelenti, hogy Isten mindentudó és mindenható. Másfelől arról sehol nem esik egyetlen szó sem, hogy szabad akaratot adott volna az embernek.
Harmadrészt azonban nem is adhatott volna - illetve megtehette volna, csak értelme nem lett volna semmi -, mivel a mindentudás egyenes következménye, hogy kezdettől fogva tudott előre mindent, minden egyes "szabad akaratú" teremtménye minden egyes döntését. Tudta, ki, mikor, hol, miért és hogyan fog hülyeséget csinálni. Tudta, mikor, hol, miből, hogyan lesznek bajok. Ha pedig ez nem tetszett volna neki, akkor mindenhatóként minden eszköze meglett volna rá, hogy tetszetősebb eredményeket érjen el. Mivel azonban nem élt a lehetőséggel, ezért egyértelműen az az akarata, ami történt: bűnbeesés, meg az összes többi hiba és ballépés. EZT AKARTA. Mert ha nem akarta volna, akkor mindenható lévén könnyedén elkerülhette volna.
Szóval egy mindentudó és mindenható Isten fogalmilag kizárja a szabad akaratot, mivel ő döntötte el a kezdet kezdetén, hogy melyik variációt választja a végtelen lehetőségek közül. Minden le van játszva előre, a legapróbb részletekig - ha Isten valóban mindentudó és mindenható.
Ha van szabad akarat, akkor Isten nem mindentudó és nem is mindenható, avagy mondhatnánk azt is, hogy nem is létezik. Nos, melyik verzió tetszik jobban?
És ez egyben a válasz az ókori társadalmakkal kapcsolatos érveidre is. Isten megtehette volna, hogy olyan utat választ, ahol az emberek a látszólagos és úgynevezett "szabad akaratuk" birtokában sem csinálnak hülyeségeket, mert éppen úgy alakulnak az élményeik és a gondolkodásaik, hogy mindig levonják a megfelelő következtetéseket, elkerülik a nagyobb bakikat, mindvégig megmaradnak Isten mellett és a paradicsomi állapotban, és minden tökéletes lehetett volna mindvégig. Soha nem lett volna barbárság, csak univerzális, felvilágosult értelem és szeretet Isten kebelén. Isten ezt is megtehette volna, de nem tette.
És ha most azzal jönnél, hogy tanulni kell a rosszból: Isten mindentudó és mindenható révén közvetlenül is átadhatott volna az embereknek minden ilyen "tanulnivalót" anélkül, hogy szenvedésre és halálra kárhoztatta volna őket. Mindenhatóként a hatalmában állt. Az így átadott tudás pedig még mélyebben beivódhatott és hatásosabb is lehetett volna, mint a személyesen megélt, épp azért, mert maga a mindenható adta. De nem tette.
Ennyit erről. Ha létezne egy mindentudó és mindenható Isten, aki emellett valóban jóságos és szeretetteljes, plusz maga a tökéletesség is, akkor mi is egy tökéletes és utopisztikus világban élnénk.
Ez a válasz egyben a "miért vette el Isten a zsidókkal kötött szövetséget" kérdésedre is. Mindentudó lévén ezt is láthatta előre kezdettől fogva: hogy a zsidókkal ilyen meg olyan bajok lesznek. Mindenható lévén ezt is elkerülhette volna, és választhatott volna olyan utat, ahol minden terv szerint zajlik.
Mi több: a Biblia többször is beszámol Isten "meglepődéséről", "döbbenetéről", stb. - ami mind lehetetlen és fogalmilag kizárt egy mindentudó entitás esetében.
Mutass nekem egy embert, akit az ateizmus nevében mészároltak le! Nem fog menni. Olyanokat persze minden további nélkül mutathatsz, akit pl. a Sztálin és a többiek-féle eltorzított "kommunizmus" nevében mészároltak le, és olyanokat is, akiket a Hitler által dédelgetett fajelmélet miatt (érdekesség: Hitler több alkalommal utal Istenre, a Mein Kampfban a mindenség teremtőjéről beszél, az árja fajt pedig a kiválasztottainak nevezi), megint másokat más kitalációkért, de soha senkit konkrétan és kifejezetten az ateizmusért.
A "lélek" felemeléséhez nem kell vallás, és nem tudom, te miben látsz ilyesmit az ateizmusnál. Az ateizmus csak annyira vallási jellegű, amennyire hajszín a kopaszság, hobbi a bélyegek nem gyűjtése, vagy épp szokás a nemdohányzás. A "lélek" felemeléséhez két dolog kell: empátia és értelem. Ha ez a kettő megvan valakiben, akkor az már túl nagy hülyeségeket nem fog csinálni, és irtózni fog a kegyetlenkedéstől is. És nem azért, mert ezt valami felsőbb lény írja elő neki, hanem mert átérzi és belátja, hogy a másiknak is rossz az, ha szadiznak vele, ellenben mindenkinek jó, ha jól bánnak vele. Ez minden morál, amire az emberiségnek szüksége van. Ha csak ehhez tartaná magát mindenki, már sokkal jobb hely lenne a világ. Az általad említett "ősi törvények" - vagy legalábbis azok egy része... a humánusabb része - is ezen alapulnak: beleérzésen és józan belátáson.
válasza:Hosszú, részletes válasz, köszönöm. Bízzál benne, hogy majd valaki megtalálja neked azt a statisztikát. Hozzá teszem, te magad is végezhetnél ilyet, ha tudnál elfogultan gondolkodni a dologról. (Ne érts félre, én sem vagyok elfogulatlan, ezért nem is ez a kutatási területem.) Azt viszont nem értem, hogy miért is győzködsz.
Nem állítottam hogy a vallásos emberek morálisabbak az ateistáknál, de mégis ezen lovagolsz. Miért? Kinek akarsz bizonyítani és mit is?
Te is tudod, hogy Adolf Hitler "vallása" nem volt vallás, hanem személyi kultusz volt. Te is tudod, hogy tökmindegy, hogy a kommunizmus vagy az ateizmus nevében gyilkolnak meg ateisták hívőket,az nem változtat a felálláson. (Egyébként olvasd el a Kommunista kiáltványt, érdekes.) És én ezzel nem is tagadtam a keresztes háborúkat, csak felhívtam a figyelmet arra, hogy akkor ne zárkózzunk el a másik oldal bűneitől sem.
Ugyanis, ha intelligensen belegondolsz, te is látod hogy az erőszakot nem azok követik el, akik a jézusi tanítás szerint élnek. És nem is a gyakorló buddhisták. Tehát nincs értelme az állításodnak, mert az emberi erőszaknak NEM a hit a forrása. A hit egy eszköz lehet, de a saját démoni sötétséged nem onnan ered.
Az ateizmust nem neveztem vallásnak, de ha létezik a lélek az ateistáknak is van belőle, tehát közvetett úton, a lélekről való tudás nélkül is emelhetik.
Érdekes, hogy a vallási erőszakról írsz de támadóan, belegondolás nélkül. Ajánlhatok egy filmet?Nem tudom magyarra szó szerint fordították-e a címét: To kill a priest. Christopher Lambert játszik benne. Érdekes morális problémát dolgoz fel.
válasza:A pontos és torzításmentes válaszhoz elengedhetetlen lenne a vallások között is különbséget tenni, mivel gyakran nagyon más a világnézetük, alapjaiban eltérő tanításban részesítik híveiket, mely komoly eltérésben mutatkozik meg a tetteikben is. Ez még az ún. "kereszténység" berkein belül is igaz. Sőt, olyannyira nagy eltérések vannak a tanított hitelvekben és az ebből következő cselekedetekben, hogy egymás életére is képesek törni. De ehhez nem kell a klasszikus értelembe vett vallásosnak lenni, hiszen mindenkinek az a vallása, ami a legjobban érdekli őt. Így egy ateista sem mentesül attól a vádtól, amit általánosítva néha csak a "vallásosnak" nevezett világnak tulajdonít.
Ha ezt a vallásos világot megvizsgálnánk a különböző felekezetekre bontva, akkor a feltett kérdésre nagyon eltérő válaszokat találnánk. Az ún. keresztény világ legnagyobb része (csoportokként) sajnos nagyon rosszul vizsgázik ebben a kérdésben. De van olyan csoport, akik kiválóan teljesítenének és tudod miért? Mert ragaszkodnak a Biblia alapelveihez! Csak ennyi.
Így aztán elmondhatjuk, hogy demagóg szöveg azt állítani, hogy az "ateizmus nevében" nem gyilkoltak. A materializmus nagyfokú negatív hatását nagyon hosszú lenne felsorolni. Többek között ennek köszönhető a szociáldarwinizmus talaján kibontakozó fasizmus és nácizmus is.
Persze azzal vágnak vissza, hogy a vallásos világ csak ne bírálja őket, hiszen amit ott műveltek az idők során... Csakhogy amint az megállapítható, a vallásos oldalon csoportszinten is megfigyelhető olyan viselkedés, mely ellentmond annak az állításnak, amit a kérdező itt keresett. Miért ez az eltérés? Mert nem mindegy, hogy mit tanítanak - igazat vagy hamisat! Ez a titka. Alapvetően ez határozza meg azokat a "gyümölcsöket", amikről Jézus beszélt: a "jó gyümölcsöket" az igazság ismerete és gyakorlása a "rossz gyümölcsöket" a hazug eszmék vallása és cselekvése okozza.
Ám a materialista eszmerendszer nem megreformálható, az olyan, amilyen. A tulajdonságiból következik egy határozott álláspont, ami annyira azért messze nem színes vagy eltérő, mint a hívők vallásainak kuszasága (ez persze nem a gyakran mélyen ellentmondó és veszélyesen megosztott hitrendszerek dicsérete).
A nézetem szerint ennek ellenére a vallásos világban megtalálható az igazság is, ebben pedig elvitathatatlan előnye van a materializmussal szemben.
Végül még egyszer visszatérnék az (vallásos/tudományos) igazságra, melyet meg lehet találni - bárki, bármit mond is. És csakis az igazság ismerete okozhat jó gyümölcsöket (a hazug eszmék sok kárt okoztak már!!). Alapvetően két iskola vetekszik ebben egymással: az értelmes tervezés, teremtés és a materialista világnézet. Az már egy másik kérdés, hogy valójában melyik mögött vannak igaz érvek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!