Miért ünnepel mindenki Vasárnapot, mikor a bibliában 143-helyt emliti a Szombatot, és egyetlen egy helyt sem emliti meg a Vasárnapot?

Ahetedik nap a teremtés emléknapja, a teremtés után szentelte meg az Úr, mikor még szó nem volt semmilyen zsidó népről. Beletette a tízparancsolat közepébe, a leghosszabb parancsolat. Nem a mi posztunk felülbírálni. A bizonyság ládája hol is van? "És megnyilatkozék az Isten temploma a mennyben, és megláttaték az ő szövetségének ládája az ő templomában"

És mi volt a ládában? A kőtáblák. Isten tízparancsolata örök érvényű, melynek egyik pontja a szombati nyugalom napjának megtartása.

Üdv: L

Ahogy L már jóval előbb megírta, az írás sabbatot ír, amit szombatnak fordítunk. Ez hetedik nap, hetedik év is lehet. Nem a szombati nap neve. A teremtés hetedik napja. A hét hetedik napja, ami hat munkanap után a pihenés napja. A szombatot tardsd meg. És szombatja legyen az igavonó marhának is. Legyen szombatja a földnek.

A moszlimok péntekje is valójában sabbath. Hat munkás nap után a hetedik pihenő, imádkozó nap. Hogy miért épen pénteki napon annak oka van de az más téma. A zsidók hogy nevezik a hét többi napját?

A legendában a rabbi szombaton pénzt talál, de nem emelheti fel. Megkéri istent, tegyen csodát és mindenhol szombat van, csak a pénz körüli 1 méteren van péntek, így a rabbi elteheti a pénzt.

A vasárnap ahogy a magyar neve mondja vásár nap és a hét első napja, mert szombat napján nem volt szabad vásárt sem tartani, árut elasdni, kereskedni, pénzt keresni, sőt pénzt érinteni. De akkor hogy adott volna a hívő adományt a templomban? Mikor minden hét falunak volt egy temploma, csak pihenő napon tudott és volt köteles a nép az úr házába járulni. De vásárt tartani szombaton nem lehetett, viszont munkanapon nem mehetett vásárra gyalog egész napi útra. Vásár tartási joga csak nagyobb településeknek volt. Azoknak volt temploma is. Ezért a heti misét vásár napra tették, amikor ott volt a nép a vásár miat. A hucut nép ugyanis inkább törödött testi szükségleteivel mint a lelkivel. De ha egy helyen volt a kettő, és olyankor amikor pénze is volt, könnyebb és hasznosabb volt az egyháznak őt templomába csalogatni mint máskor.

Szia!

A szombat a hét hetedik napja, a vasárnap a hét első napja.

A szombat a Teremtés emlékünnepe. Egyedül a világmindenség Teremtője méltó az imádatra.

Egyetlen ember vagy angyal sem tarthat erre igényt.

Maga a Teremtő tesz bizonyságot arról, hogy kit kell nekünk imádni. Ez az üzenet napjainkban nagyon időszerűvé vált. Amikor az emberek mindent és mindenkit készek imádni. Amikor saját tudományos bölcsességük mámorában már elfeledkeztek a Teremtőről. Imádságban és vallásosságban ma sincs hiány. Isten azonban nem leli tetszését benne, mert idegen isteneket imádnak az emberek. A maguk készítette isteneket imádják.

Ezért hangzik Jelenések könyvében az angyal üzenete ebben a korban így:

"Imádjátok azt" - és ne mást - "aki teremtette a mennyet és a földet".

A Tízparancsolat egyértelműen fogalmaz:

"Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.

Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;

De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belül van;

Mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott Azért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelé azt."

Csak az államegyházzá lett kereszténység tette át a szombatot vasárnapra Krisztus feltámadására való hivatkozással, de a valós ok az volt, hogy Nagy Konstantin napimádó császár volt, és a vasárnap a Nap napja.

Üdv. Péter

Kedves 28-as válaszoló!

A Krisztus feltámadásának ünnepe NEM a vasárnap, erről sehol nem beszél az Írás, nincs semmilyen parancsolat erre nézve. A feltámadást a Kovásztalan kenyerek ünnepe során a zsenge kéve meglengetésének napja képviseli, mivel Jézus első zsengéje, első példája volt minden ezután következő, örök életre szóló feltámadásnak.

A szombat a teremtésre emlékező nap, vagyis magára a Teremtőre, a Mindenható Istenre mutat. Ily módon semmi köze a zsidókhoz. A szombat az Úré, aki megadta azt az Ő mindenkori népének, hogy javukra legyen, hogy örvendezzenek abban.

Oké, lehet vallani, hogy csak a szombat megtartása üdvös, de akkor vegyük figyelembe, hogy ezt ebben a formában lehetetlen megtartani. Ugyanis halvány fogalmunk sincs arról, hogy mikor van szombat. Vagyis pontosan fogalmazva, akkor van szombat, amikor mi emberek azt mondjuk, hogy az van.

A naptárrendszer, a hét napjainak elnevezése emberi találmány. Nincs lefektetve a Bibliában, hogy mikor van szombat. Ha most én, katolikus révén, aki a vasárnapot tartja, mostantól a vasárnapot következetesen szombatnak nevezném, és átírogatnám a naptáramat, akkor most már nekem akkor jó? Ennyin múlna az üdvösség? Ugyan kérem...

Kedves Titus Pullo!

Először is, az üdvösség avagy megmenekülés nem múlik semmiféle emberi erőfeszítésen, ez Isten ingyenes ajándéka.

Ami a heti szombat időpontját illeti: az Írások tanúsága szerint Jézus mindig megtartotta az Isten rendelt ünnepeit, köztük a szombatot, és sohasem jelezte, hogy rosszkor lenne. Az azóta eltelt idők során pedig az ortodox zsidóság féltve őrizte hagyományait, amelyek közül elég jelentős a szombatünneplés, és az ő sabbath-juk ma is egyezik a mi heti szombatunkkal. Vagyis minden valószínűség szerint az általunk szombatként ismert nap valóban a megszentelt hetedik nap.

Az évszázadok folyamán sokszor volt naptárreform, dátumok átváltása erre-arra, de olyan sosem fordult elő, hogy hétfő után csütörtök jött volna. Ez a ciklus állandó a mi korunkig.