Isten, hogyan követelhet meg ilyesmiket az emberektől?

A vallás szerint....melyik vallás szerint? Sem a Biblia olvasás sem a gyülekezetbe járás nem kitétel, és imádkozni sem azért "kell" mert Isten elvárja. Te el vagy tévedve egy kicsit.

Isten azt tudja magához venni, aki neki adja a szívét. Mert Isten a szeretet, tehát hiába mondogatod, hogy Istenem én a tied vagyok, ha nincs szeretet a szívedben, semmi vagy.

Isten hívei onnan ismerszenek meg, hogy "szeretik" a szeretetet és az igazságot, és ezeket nagy betűkkel is írhattam volna, mert mind a kettő maga Isten.

Imádkozni azért imádkozunk, mert ez egyfajta kapcsolat tartás Istennel. Ugyanígy a Biblia olvasása és a gyülekezetbe járás is, ahol az adakozást, szeretetet, megbocsátást stb remekül lehet gyakorolni, de nem kötelező ott, mert máshol is lehet!

"a vallás szerint Isten megtagadja a szeretetét,a mennybe jutást azoktól,akik nem az ő bizonyos elvárásai szerint élnek"

ezt félreérted, a biblia világosan kimondja, hogy Isten mindenkit szeret. Te is szereted a gyereked, de ha rosszul viselkedett a játszótéren, akkor nem kap fagyit.

Pont ma került elém ez a rész :)

Na most, ami "követelményekről" te írsz, azok a vallások követelményei. Eredetileg mind a imának, a Biblia olvasásának és a gyülekezetbe járásnak személyiségépítő célja volt, közösségformáló erő volt maga a gyüketezet is. Tehát, eredetileg ezek az emberek érdekeit szolgálták.

Ez a néhány vers, amiből idéztél, azt mutatja, hogy Isten célja az emberek közti kölcsönös szeretet kiépítése.

Hogy ki jut a mennybe és ki nem, senki nem tudja, így ebből nem lehet kiindulni. Abból viszont igen, hogy a szeretet és az igazságosság nem zárják ki egymást.

Amiket leírtál, azok a módjai az Istennel való közösség gyakorlásának. Aki nem akar közösségben lenni Istennel, az maga nem akar mennybe jutni.

Egyébként az előző nem jól mondta: Isten feltétlenül szeret. Csakhogy a bűnnel nem lehet közössége, ha igazságos. Ezért gondoskodott Jézusban a kegyelemről, hogy szabadon lehessünk közösségben vele. Aki pedig ragaszkodik a bűnhöz, tehát jónak mondja a bűneit, az szemben áll Istennel, hiszen maga a bűn ellenségeskedés Istennel. Ezért aki nem Istennek engedelmeskedik, nem tud üdvözülni.

Amúgy az engedelmesség nem feltétlenül jelent egyet a gyülekezet elvárásaival.

Isten végtelenül és feltétel nélkül szeret minden embert, a legutolsó elvetemült gazfickót is. Az egyetlen "elvárása", hogy próbáljuk meg mi is szeretni az embertársainkat és viszontszeretni őt.

Szerintem ez nem hangzik nagy kérésnek. De való igaz, hogy a gyakorlati megvalósítását egy életen át folyamatosan tanulni kell.

"Te is szereted a gyereked, de ha rosszul viselkedett a játszótéren, akkor nem kap fagyit."

De nem is ölöm meg vagy nem zárom étlen-szomjan a pincébe, legyen bármennyire is rossz.