Mit csinált 12-ik Pius pápa a 2-ik vh. alatt?

"Erre adj választ te nagyon okos"

Jehova Hamis és Hazug Tanúi a rágalmazáson a katolikusok mocskolásán, antikrisztusi gyülölködésen kivül máshoz nem értenek.

Jehova Hamis és Hülye Tanújának a kedvéért ideirom az ERDETI KÉRDÉST és a válaszomat

"Mit csinált 12-ik Pius pápa a 2-ik vh. alatt?"

"XII. Piusznak a zsidók érdekében kifejtett humanitárius tevékenysége kiterjedt és állandó volt. A római kolostorokban és a Vatikánban több mint 5000 zsidónak biztosított menedéket. 1941 után a zsidók deportálása a pápa egyik legfőbb aggodalma lett. Ennek megakadályozása vagy legalábbis korlátozása, kiterjedésének megszabása a pápai segélyprogramok kiemelkedő pontjait képezték már akkor is, amikor még nem voltak hírek a haláltáborokban folyó szervezett gyilkosságról. A Szentszék tettei hozzájárultak ahhoz is, hogy az olaszok zsidópolitikája az egész háború alatt pozitívan eltért a németekétől: Mussolini egészen bukásáig nem engedélyezte egyetlen zsidó elhurcolását sem az SS haláltáboraiba, és ezt az elvi irányt változatlanul megtartotta 1943 után is az Olasz Szociális Köztársaságban (salói köztársaság), amíg az ügy tőle függött. A Katolikus Egyház elkötelezettségét a zsidók érdekében a megmenekültek száma is mutatja. A túlélők 90%-ának élete a katolikus intézkedéseknek volt köszönhető.15"

Jehova Hamis és Hülye Tanúja! Erre válaszolj/ feltéve ha van kedved és időd az antikrisztusi köpködésed fröcsögésed mellett. Miért nem az EREDETI KÉRDÉSRE válaszolsz Jehova Hamis és Hülye Tanúja?

Pacelli egész pontifikátusa alatt tudatában volt annak, hogy a nemzeti szocializmusnak és rémtetteinek nyílt elítélése Hitler bosszúját vonná maga után, és a Katolikus Egyháznak még erőteljesebb üldözéssel kellene szembenéznie. Amikor a pápa megkérdezte a lengyel püspököket, hogy nyilvános nyilatkozatban ítélje-e el a náci rezsimet, a főpapok határozottan lebeszélték tervéről. Adam Sapieha bíboros, krakkói érsek ezt írta levelében:19

„Tolmácsolja köszönetemet a pápának. Senki sem lehet hálásabb érdeklődéséért, mint mi, lengyelek. De ha valaha is nyilvánosságra hoznám ezeket a papírokat, vagy ha megtalálnák nálam, az összes lengyel feje sem lenne elég ahhoz a megtorláshoz, amit a nácik művelnének. Nemcsak zsidókról lenne szó, mindannyiunkat lemészárolnának. Mi haszna lenne elmondani azt, amit mindenki tud? Természetes, hogy a pápa velünk van. De semmi szükség arra, hogy közhírré tegyük a pápa elítélő nyilatkozatát, ha ez súlyosbítaná bajainkat.”

Pasqualina nővér beszámol egy olyan eseményről is, amit ma azok nem akarnak tudomásul venni, akik XII. Piuszt gyávasággal vádolják és szemére vetik, hogy hallgatott, holott tudott a nácik rémtetteiről. A pápa saját kezüleg égette el az általa olasz nyelven írt, tízezrek koncentrációs táborba való elhurcolása ellen tiltakozó négyoldalas levelét, amikor fülébe jutott, hogy a holland püspökök egy hasonló bíráló hangú pásztorlevelének nyilvánosságra hozatala után a németek negyvenezer embert, mindenekelőtt zsidó származású katolikust letartóztattak, és különböző táborokba hurcoltak. Közöttük volt a katolikus hitre áttért Edith Stein karmelita nővér is.

Pasqualina Lehnert szó szerint ezt mondta: „A holland püspökök tiltakozásának borzalmas következményei megrendítették a pápát. ő is épp egy ilyen tiltakozó nyilatkozaton dolgozott, amikor egyik nap belépett hozzám a konyhába, és miután közölte velem, mi a szándéka, megkért arra, gyújtsak tüzet, hogy elégethesse a nyilatkozatot.”

Amikor Pasqualina nővér aggályának adott hangot, a pápa azt felelte: „Ezt a tiltakozó jegyzéket tulajdonképpen ma délután akartam megjelentetni az „Osservatore Romano”-ban, de aztán arra gondoltam, ha a holland püspökök tiltakozása nyomán negyvenezer ártatlan embert hurcoltak el táborokba, akkor Hitler a pápa szavai hallatán legalább kétszázezer embert fog internálni. Ezt nem engedhetem meg.”20

EZEK TÉNYEK Jehova Hamis és Hazug Tanúja. Ezekre válaszolj ahelyett, hogy embertársaidat mocskolod antikrisztusi módon!A Mocskolódás NEM VÁLASZ! Legfeljebb Jehova Hamis Tanúi fognak tapsolni neked.

Vajon miért mentegeted még mindig ilyen elszántan az emberedet? Pedig mondtam, hogy nem nekünk kell megitélni (még szerencse!).

Vajon miért hagytad teljesen figyelmen kívül a 11:00-kor írt válaszom? Kényelmetlen lenne azokra válaszolni?

Én nem tagadtam, hogy a vérengzések áldozataihoz képest elenyésző számban ugyan, de menekültek meg emberek az egyház egyes emberi erőfeszítései kapcsán.

Erre mondtam, 'halottnak a csók'! Persze, aki pont ezen intézkedéseknek köszönheti az életét, az nagyon hálás lehet nekik, de a túlnyomó többség ugyanennek a szervezetnek, valamint a világ egyéb, magát kereszténynek valló szervezeteinek áldatlan tevékenysége miatt kellett, hogy meghaljon! Ezt mondják meghasonlásnak.

A pápát lehet azzal mentegetni, hogy nem engedett mindenkit kivégeztetni, amikor egy tökéletes gyilkológépet tartott a kezében?! Vagy mégsem a pápa irányította a katolikus katonák millióit? Ha egy katolikus katona lesz, azon ország zászlaja alatt, ahol él, akkor is a pápa a (földi) főnök, nem? Nos akkor hogy is történt ez a 2-ik vh-ban? De mondhatnám az összes háborút, amiben részt vettek. A pápa semmi ilyesmiért nem vállal felelősséget???

A pápa nem helyeselte azt, amit tettek? Ehhez képest nagyon egységesek voltak abban, hogy minél több szerintük "ellenséget" gyilkoljanak meg! Ennyire tökéletesen félreértették volna egymást? Szegény pápa, aki zzidókat ment meg, de a hívei viszont azokat (is) gyilkolják!

Nem értették meg egymást, talán megölték a tolmácsot?

De komolyra fordítva a szót, minek, vagy kinek az oltárán kellett azt a sok embert feláldozni, akiket a "keresztény" katonák őltek meg??? Egy politikai ideológia oltárán, vagy a nacionalizmus oltárán? Azért kérdezem, mert egyik sem Bibliai tanítás, nem Jézus tana, amire rá lehetne fogni, hogy: 'kérem, mi csak Őt követtük!'.

Esetleg Sátán oltárán áldozták fel a világ "keresztényei" azt a sok, jobb sorsra érdemes embert?!

Te egyetlen egy fontos kérdésre sem válaszoltál (nem csodálom), csak hajtod a magadét, hogy valójában a 2-ik vh. pápája milyen "nagyszerű hős" volt, de az egyház(ak) valódi arca nagyban hozzájárult ahhoz, hogy európa és a világ mindeddig a legszörnyűbb pusztítást, és szenvedést élje át! Ebben a nem kis felelősségüket már sokan elismerték, de ehhez alázat szükséges, ezért ez a lépés nem túl népszerű.

Jehova Tanúinak is van egy vezető testülete, mely nem egy személyből áll, mint a katolikus hierarchia csúcsán a pápa, de ők is léteztek a háború alatt is. Nekik nem kell píronkodniuk és felelniük az utókor előtt az miatt, hogy mit tettek a vezetésük alatt lévő egyház tagjai.

Mert megismertették velük a Biblia szavát, amivel ők el tudják dönteni, mi helyes, mi helytelen. Ezért van többek között a Biblia!

Ezért álszent kifogás arra hivatkozni, hogy az egyén tetteiért nem lehet felelős szerencsétlen pápa. Tudod, ha van egy sereg munkásom, akiknek a munkavédelmi képzésére nem fordítok nagy gondot, és ezért ők sorozatban, nagy számban sérülnek, halnak meg, akkor valószínűleg engem is felelősségre vonnak!

Mert emlékezz: "a gyümölcseikről ismerik meg az emberek..."

Jehova Hamis és Hülye Tanúinak figyelmét felhivom a következökre

1.Ne OFFolj! Azaz ne írj olyat a válaszba, aminek nincs köze a kérdéshez!

2 Az eredeti kérdés"Mit csinált 12-ik Pius pápa a 2-ik vh. alatt?"

3Ha kérdésed van, ne a válaszba írd, hanem írj ki új kérdést!

4. Ne a válaszokra válaszolj, hanem a kérdésre! Mások válaszáról a véleményed a lefelé és felfelé mutató nyilak segítségével (azaz a válasz értékelésével) közölheted!

5 A gyűlöletkeltésért, mások sértegeséért, provokálásért, közízlés megsértéséért kitiltás jár, így ilyen válaszokat ne írj!

VÁLASZ AZ EREDETI KÉRDÉSRE!

(Ezt talán még Jehova Hamis és Hülye Tanúi is megértik)

Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. … Nem nagyobb a szolga uránál. Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. …” (Jn 15, 18-20). Úgy gondolom, hogy ez a szentírási idézet híven kifejezi azt a hamis rágalmakon és féligazságokon alapuló szenvedést és igazságtalanságot, amelyet az Anyaszentegyháznak az utóbbi évtizedekben el kellett tűrnie.

A Katolikus Egyházat sokan támadták és támadják. Negyven éve, a hatvanas évek elejétől az európai és amerikai liberális sajtónak közkedvelt témája lett az Egyház második világháborús szerepének boncolgatása. Sok mindennel vádolják az Egyház vezetőit, de talán a legsúlyosabb vád az, hogy a háború alatt a Vatikán szemet hunyt az európai zsidók kiirtása fölött, mert az akkori pápát, XII. Piuszt mély, baráti szálak fűzték a náci Németországhoz és annak akkori vezetőjéhez, Adolf Hitlerhez.

Minden jóhiszemű keresztény, sőt nem-keresztény ember számára is világos, hogy ez az állítás nem igaz, rágalom, de sajnos olyan világban élünk, ahol nem a jóhiszeműek alkotják a többséget, és ahol a sajtóban egy hír annál szenzációsabb, minél komolyabb intézményt vagy személyiséget támad meg és próbál lejáratni.

A zsidóság megmentésében a II. világháború borzalmai alatt kulcsszerep jutott a Katolikus Egyháznak.

XIII. Leó pápa mondta, hogy az embernek csak úgy érdemes a történelemmel foglalkoznia, ha az igazságot mondja el és írja le. XII. Piusz pápának jelmondata is tartalmazza az igazságot, az igazságosságot: „Opus iustitiae pax” (a béke az igazságosság gyümölcse). Csak úgy lesz végre béke az emberi szívekben, csak úgy tudjuk félretenni előítéleteinket, ha igazságosak vagyunk, ha ismerjük és vállaljuk az igazságot

XII.Pius augusztus 19-én és 24-én rádióbeszédet intézett a világhoz. Ekkor hangzott el a pápa ajkáról egy örökérvényű igazság: „A békével nem veszett el még semmi, a háborúval azonban minden elveszhet.”

Mérvadó történészek szerint a pápa nemzetközi méretű közbelépésének hatására halasztotta el Hitler egy teljes héttel Lengyelország lerohanását.

A diplomáciai működés – ahogyan XV. Benedek esetében is – teljesen meddőnek bizonyult, ezzel szemben a XII. Piusz által kifejtett humanitárius tevékenység a rettenetes háború alatt és után bőséges gyümölcsöt hozott, csillapítva az emberiséget sújtó ezernyi szenvedést. Hubert Jedin így jellemzi ezt a kort: „A második világháború kegyetlenségei, mivel nem korlátozódtak csak a katonai szempontokra, erősen és formájukban is összehasonlíthatatlanul fölülmúlták az 1914–18-as háborúét. A pápa az ügyet olyan kihívásnak tekintette, amely elől nem lehetett kitérni. Nem az volt a kérdés, hogy szükség van-e segítségre, hanem hogy ezt hogyan tegyék. És ezen a téren, mint ahogy XV. Benedek alatt is, nem volt szerepe a szenvedők vallási, etnikai vagy nemzeti hovatartozásának, és a Vatikán a segélynyújtás intézkedéseinek megszervezésekor természetesen jól alkalmazhatta első világháborúban szerzett tapasztalatait. Mindazonáltal óriási méretű, teljesen új formájú és új típusú segítségigény merült fel, amelyet nem lehetett volna az addig használatos eszközökkel kielégíteni. Új és más utak keresésére volt szükség, hogy elérjenek valamit. Természetesen nem hiányzott a segítőkészség. De a szándék és a lehetőség közötti aggasztó különbség megmaradt e kor történelmi tapasztalataként. Ekkor merült fel mint új probléma a világ számára a politikai és faji üldözöttek köteles megsegítése, és erre vonatkozóan a nemzetközi jogban nem volt semmilyen rendszabály, nem volt semmiféle modell, amire támaszkodni lehetett volna.”7

"Pedig csak olyan, a kérdéssel kapcsolatos általános állításokra kellett volna válaszolni"

Jehova Hamis Tanúja hazudik.

"Ne a válaszokra válaszolj, hanem a kérdésre"

Itt EZ A REND! Ez a fórum nem a jehovista propaganda és az ócska katolikusellenes támadások szintere!

A kérdés;

"Mit csinált 12-ik Pius pápa a 2-ik vh. alatt?"

A válasz;

"Tragikus példának említhetjük, amikor Utrecht érsekét figyelmeztették, hogy ne tiltakozzon a holland zsidók deportálása ellen. Ő ennek ellenére felemelte a hangját, és ezért megtorlásul a holland katolikus zsidókat küldték a halálba. Egyikük volt a karmelita filozófusnő, Edith Stein."

A közszereplésektől való tartózkodást éppen azok az emberek kérték, akiknek XII. Piusz segített. Egy zsidó pár Berlinből, akiket egy koncentrációs táborban tartottak fogva, de XII. Piusz segítségével Spanyolországba szöktek, ezt állították:

"Közülünk senki sem akarta, hogy a pápa nyílt álláspontra álljon. Mi mindannyian menekültek voltunk, és a menekültek nem akarják, hogy célba vegyék őket. A Gestapo sokkal idegesebb lett volna, és csak fokozták volna vizsgálataikat. Ha a pápa tiltakozott volna, akkor Róma a figyelem középpontjába került volna. Sokkal jobb volt, hogy a pápa nem mondott semmit. Mi mindannyian ezen a véleményen voltunk akkoriban, és még ma is ez a meggyőződésünk."

Tehát hallgatva menteni, segíteni, bújtatni, vagy nyíltan ellenállva közvetetten még több ember halálát okozni? Ez nem kis dilemma. Akik XII. Piusz segítségével életben maradtak, egyértelműen a hallgatás mellett voksoltak.

A "mi lett volna ha" nem történelmi kérdés. Mi lett volna? Lehet, hogy még több ember hal meg az igazság kemény kimondásával. Jézus se volt meggondolatlan. Őt is ugyanígy provokálták (Jn 7,3-10):

"Testvérei ekkor azt mondták neki: 'Menj el innen, eredj Júdeába, hogy tanítványaid is lássák tetteidet, amelyeket művelsz! Hiszen senki sem cselekszik titokban, aki nyilvánosságra akar jutni. Ha ezeket teszed, mutasd meg magad a világnak!' Mert még testvérei sem hittek benne. Jézus azt felelte nekik: 'Az én időm még nincs itt, de számotokra az idő mindenkor alkalmas. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én tanúskodom arról, hogy a tettei gonoszak. Ti csak menjetek fel az ünnepre, én nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem telt be.' Ezeket mondta, és ő maga Galileában maradt.

Amikor azonban testvérei felmentek az ünnepre, ő is felment, de nem nyilvánosan, hanem mintegy titokban."

Tehát mindennek meg van az ideje, van, amikor titokban kell cselekedni, mint az ebben az esetben is történt, hogy megelőzzenek egy még nagyobb tömegmészárlást.

A hallgatás pedig nem hazugság

A pápa ravatalánál tisztelegve – sok más méltató beszéd között – a következő szavak is elhangzottak:

„Tanúsítom, hogy a 9000 római zsidóból 8000-et a Vatikán mentett meg” (Nicolaus Kunkel, a Rómát megszálló német parancsnokság tisztje);

„Nagy ember volt és jó ember, és én szerettem őt.” (Montgomery tábornok);

„Minden dolgot olyan látószögből ítélt meg, amely túlmutat az embereken, az emberek vállalkozásain és civakodásain” (De Gaulle);25

„A hétköznapi konfliktusok zűrzavara fölött álló erkölcsi igazságot hirdette” (Golda Meir, Izrael állam külügyminisztere).26

Ha te Golda Meir tanúságtételét nem fogadod el,magadat minösited Jehova Hazug Tanúja.

"Ne a válaszokra válaszolj, hanem a kérdésre! "

"Ezen látszik mennyire szemtelen a katolikus egyház"

„Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. … Nem nagyobb a szolga uránál. Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. …” (Jn 15, 18-20).

Mindazonáltal a második világháború alatt a Vatikán diplomáciai tevékenységének nagyon jelentős része – a napi sikertelenségek ellenére – szünet és ingadozás nélkül az érdekektől mentes humanitárius- és szeretetszolgálati erőfeszítésekre összpontosult. XII. Piusz a háború első napjától kezdve létrehozott egy hadifoglyokkal és eltűntekkel foglalkozó kereső és híradó szolgálatot. Ez az intézmény a háború lezárása után még néhány évig tovább folytatta működését, és több mint 11 millió beadványra sikerült válaszolnia. Az államtitkárság második osztálya keretén belül 1941 novemberében létesült egy segélybizottság Monsignore Montini (a későbbi VI. Pál pápa) felelős vezetése alatt.8

Ezeknek a segélykezdeményezéseknek rendelkezésére bocsátották a pápai udvar, és főleg az államtitkárság egész gépezetét. A háború után egy különleges pápai bizottságnak sikerült anyagi javakat eljuttatni a különböző európai országokba, így járultak hozzá a pusztítás okozta károk felszámolásához. Pasqualina nővérnél jobban senki sem tudta, mennyit segített Pacelli a rászorulókon Olaszországban és Európa számos más országában. Pasqualina Lehnert nővér összesen negyvenegy évig vezette Eugenio Pacelli, majd XII. Piusz háztartását, tehát a Szentatya egész pontifikátusa alatt is. ő volt a pápai magánraktár vezetője, és több ezer vagonnyi élelmiszert, ruhát, cipőt, alsóneműt és gyógyszert juttatott el a rászorulóknak.9

A háború végén a pápa megtagadta a németek kollektív bűnösségének gondolatát, megerősítve azt, hogy az igazságosság és a jog a legyőzöttekre is vonatkozik. De a nácizmus borzalmaira a győztes hatalmak a nácikéhoz hasonló erőszakos cselekedetekkel válaszoltak, így például több millió németet elűztek a hazájából, embertelenül bántak a háborús foglyok százezreivel. Ebben a helyzetben a pápa a helyes keresztény magatartás és a kiegyezési szándék példáját adta, Németországba apostoli vizitátort küldött az amerikai Muench érsek személyében.10

A háború alatt és után XII. Piusz ellen vezetett befeketítő hadjárat háborús uszítónak akarta őt feltüntetni. Ez az Egyházat támadók, a szabadkőművesek, a fasiszták, a kommu-nisták által időnként mesterségesen szított kampány rettenetesen elkeserítette a pápát, aki mindig, mindenhol és minden eszközzel a béke ügyéért küzdött, és a háború lerövidítését és a béke előkészítését kívánta.11

"az Egyházat támadók, a szabadkőművesek, a fasiszták, a kommunisták" és hozzáteszem Jehova Hamis Tanúi is csatlakoztak, akik mindig együtt üvöltenek a farkasokkal!

"Ha kérdésed van, ne a válaszba írd, hanem írj ki új kérdést!"

Gondolom kisegítő iskolába jártál, azért vagy annyira debil, hogy még egy ilyen egyszerü szabályt sem birsz felfogni. Szomorú.

"Ne a válaszokra válaszolj, hanem a kérdésre!"

Tanitottam kisegítő iskolába is, ott könnyebb dolgom volt. De ha többször elolvasod talán rájössz te is, hogy ez nem az ócska katolikusellenes provokációk szintere.

A kérdés;

Mit csinált 12-ik Pius pápa a 2-ik vh. alatt?

VÁLASZ;

XII. Piusznak a zsidók érdekében kifejtett humanitárius tevékenysége kiterjedt és állandó volt. A római kolostorokban és a Vatikánban több mint 5000 zsidónak biztosított menedéket. 1941 után a zsidók deportálása a pápa egyik legfőbb aggodalma lett. Ennek megakadályozása vagy legalábbis korlátozása, kiterjedésének megszabása a pápai segélyprogramok kiemelkedő pontjait képezték már akkor is, amikor még nem voltak hírek a haláltáborokban folyó szervezett gyilkosságról.

A Katolikus Egyház elkötelezettségét a zsidók érdekében a megmenekültek száma is mutatja. A túlélők 90%-ának élete a katolikus intézkedéseknek volt köszönhető.

A pápa mindent megtett a zsidókért, amit csak diplomáciai, gazdasági és erkölcsi értelemben lehetett. Ezért érvényes továbbra is Robert Leiber véleménye: „Az Egyház a brutális erőszaknak, a gyűlöletnek és gyilkosságnak ebben a korában tekintélyével, bizalmával és hathatós cselekedeteivel győzött.” Maguk a zsidók több alkalommal kifejezték XII. Piusz pápának elismerésüket mindazért, amit a holokauszt idején értük tett. Már 1942-ben érkeztek a Szentszékhez köszönő táviratok a bolíviai, Costa Rica-i, dél-afrikai, chilei zsidó közösségektől, az amerikai és kanadai Orthodox Rabbik Egyesületétől, a zágrábi főrabbitól.

EZEK TÉNYEK!

Ezeket tessék cáfolni!

Ez a fórum erröl szól, Jehova Hamis Tanúi!