A vallásos hit fontosabb a tudmományos tényeknél?

A kérdésekre légyszi: "Hány láncszemnél lennél elégedett? Miért pont annyinál? Ismerve a természet folyamatait, szerinted reális a 'kérésed'? Mi az, hogy "hirtelen" megjelenés? Miért logikus, hogy elárasszanak?"

Úgy is kérdezhetném az elsőt, hogy hány millió év legyen két tetszőleges fosszília között? 1? 2? 0.5? 10? Mennyi? Szerinted mennyi a logikus?

Ennek a kérdésnek a szőrszálhasogató kötözködésen kívül semmi értelme sincs.

Az előző válaszomban leírtam a lényeget. Amit látunk, azok a főbb fajok évmilliós lenyomatai, a maiakhoz képpest változatlan formában, de azokat látjuk! Ellenben feltűnő módon, a feltételezett millió és millió "láncszemet" NEM LÁTNI. Pedig azokból kellett volna lenni a sokkal többnek.

Ez megint csak a teremtést (nem feltétlenül a 24 órás napokkal, mert nem erről ír a Biblia) igazolja.

Erre találták ki az evolucionisták, hogy biztos akkor szakaszosan, hirtelen nagyobb ugrásokkal alakultak ki a fajok. A meseszövés bajnokai.

"Ennek a kérdésnek a szőrszálhasogató kötözködésen kívül semmi értelme sincs."

Már hogyne lenne. A te kérdéseidre vonatkozó peremfeltételekre kérdez rá. Mintha azt kérdeznéd, hogy van-e kenyér a boltban, erre visszakérdeznék, hogy melyik boltban. Te meg azt mondanád, hogy ne szőrszálhasogassak...

"Az előző válaszomban leírtam a lényeget."

Hibás is.

"Amit látunk, azok a főbb fajok évmilliós lenyomatai, a maiakhoz képpest változatlan formában, de azokat látjuk!"

Nem éppen. Számtalan átmenetet látni. Mi az, hogy "főbb faj"? Már csak azért, mert kijelentéseket teszel, amik fogalmait nem értelmezed. Ezért kérdeztem, mi az, hogy ritka? Miért van bajod az évmilliós lenyomatokkal? Milyen időköz lenne, vagy átmeneti részletesség számodra elegendő?

"Ellenben feltűnő módon, a feltételezett millió és millió "láncszemet" NEM LÁTNI."

Feltűnő módon nem látod a Föld lakosságának minden tagját. Akkor ők nincsenek? Ha berakod a kocsit a garázsba és megkérdezem, hogy ott van-e. Megmutatod. 5 perc múlva is. Akkor szerinted jogos-e a következtetés, mi szerint a két időpontban nem volt a garázsban az autó? Jó, megmutatod legközelebb minden percben. Akkor én azt mondom, hogy szerintem nem bizonyítottad, mert a percek között nincs ott. Másodpercenként? Sebaj. A másodpercek belsejében nincs ott. Hol állsz meg? Miért ott? Továbbá is kérdés és nem válaszoltál: miért nincs tele a természet a valaha élt összes állat tetemével? Ha nem válaszolsz erre, akkor kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy nem tudod a választ. Az meg nagy baj.

Mind eközben a teremtésnek 0, azaz nulla, zéró bizonyítékát mutattad eddig fel. Azzal foglalkozol, hogy miért nem evolúció, de nem azzal, hogy miért teremtés. Miért nem látunk a semmiből anyagot teremteni senkit? Miért nem teremtődnek új fajok ma is? (Mi közben látjuk, hogy létrejönnek, evolválódnak új fajok.) Miért nem demonstrálod egész univerzumok semmiből keletkezését?

"Erre találták ki az evolucionisták, hogy biztos akkor szakaszosan, hirtelen nagyobb ugrásokkal alakultak ki a fajok."

Miért kellene egy ilyen folyamatnak teljesen egyenletesnek lennie? Ez utóbbi igényelne igazából magyarázatot, ezért nem is csoda, hogy nem is így van.

Te is az egyik bizonyítéka vagy a teremtésnek, akkor is, ha nem hiszed és egy fantázia-szülte rögeszmével magyarázod magadat.

Milyen átmeneti fajokról beszélsz, melyek ma élő leszármazottai nem elkülönült "fajok", mint azelőtt mindig? Már a fajfogalom is egy nehezen azonosítható fogalom.

Az a gond, hogy azt nem ismered be, hogy az állítólagos "bizonyítékokat", ha hitelesek és el is fogadjuk bizonyítéknak, teljesen korrektül lehet a teremtéssel is magyarázni, sőt összességében csak azzal lehet pontos képet kapni, hiszen számtalan olyan kérdés van a materialista oldalon, melyekre sohasem lesz képes a saját eszközeivel válaszolni.

"Te is az egyik bizonyítéka vagy a teremtésnek, akkor is, ha nem hiszed és egy fantázia-szülte rögeszmével magyarázod magadat."

Miért vagyok bizonyítéka?

"Milyen átmeneti fajokról beszélsz, melyek ma élő leszármazottai nem elkülönült "fajok", mint azelőtt mindig? Már a fajfogalom is egy nehezen azonosítható fogalom."

Ha nehezen azonosítható, akkor miért érvelsz vele?

"Az a gond, hogy azt nem ismered be, hogy az állítólagos "bizonyítékokat", ha hitelesek és el is fogadjuk bizonyítéknak, teljesen korrektül lehet a teremtéssel is magyarázni, sőt összességében csak azzal lehet pontos képet kapni, hiszen számtalan olyan kérdés van a materialista oldalon, melyekre sohasem lesz képes a saját eszközeivel válaszolni."

Adsz már végre a teremtés melletti, pozitív bizonyítékokat, vagy még mindig azzal akarsz foglalkozni, hogy (szerinted) miért nem működik/működött az evolúció?

A (konkrét) kérdéseimre miért nem válaszolsz?

vajon mi hozta létre a helyes aminosav-sorrendet, amely meghatározza a fehérjék alakját, és lehetővé teszi a működésüket?

Az 1950-es, 60-as években ez volt a fehérjeszerkezettel kapcsolatos legnagyobb biológiai rejtély. Dean Kenyon úgy

gondolta, képes lesz rájönni erre.

Biokémiai predesztináció című könyvükben Kenyon és szerzőtársa, Gary Steinman egy izgalmas elmélettel álltak elő.

Kenyon ezt írta: „Elképzelhető, hogy a kémiai összetevők – különösen a fehérjék aminosavai – között működő vonzóerők biokémiailag eleve elrendelték, hogy az élet kialakuljon.”

Kenyon úgy vélte, hogy az aminosavak kémiai tulajdonságai okozzák azt, hogy az aminosavak vonzzák egymást, és hosszú láncokat alkotva hozták létre az első fehérjéket, a sejt legfontosabb alkotóelemeit. Ez azt jelentené, hogy az élet megjelenése gyakorlatilag elkerülhetetlen volt. A kémia rendelte így, semmi más.

Kenyon elképzeléseit akkoriban számos tudós elfogadta. Az elkövetkező húsz évben a Biokémiai predesztináció a kémiai evolúció elméletének sikerkönyve lett.

Ám öt évvel a könyv megjelenését követően Kenyon csendesen kételkedni kezdett saját elméletének igazában.

Egy tanítványa azt kérdezte, miként állhattak volna össze az első fehérjék a genetikai útmutatás segítsége nélkül. A mai sejtekben ugyanis az aminosavakat nem az alkotóelemek közötti vonzóerő kapcsolja össze egymással

(ahogy azt Kenyon feltételezte az első fehérjék létrejöttéről). A fehérjék aminosav-sorrendjét meghatározó információkat valójában a sejt egy másik nagy molekulája tárolja, amelyet DNS-nek hívnak.

Kenyon eleinte azt hitte, hogy fehérjék közvetlenül is létrejöhettek az aminosavakból, a DNS összeszerelési

parancsai nélkül. Éppen emiatt lelkesedett annyi tudós az elméletéért. De minél többet tudott meg az aminosavakról és a fehérjékről, annál jobban kételkedett benne, hogy a fehérjék képesek lennének összeszerelni magukat a DNS nélkül.

Kenyon az élet eredetét kutató más tudósokhoz hasonlóan felismerte, hogy két lehetőség közül választhat.

Vagy azt magyarázza meg, honnan származnak a genetikai összeszerelési parancsok, vagy pedig azt, hogyan jöttek létre fehérjék közvetlenül az aminosavakból, DNS nélkül. Felismerte, hogy egyiket sem tudja megmondani.

Dean Kenyon: Minél többet kutattam – többek között a NASA egyik kutatóközpontjában –, annál nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy a kémiai evolúciós elképzelés számtalan hiányossággal küzd.

A további kísérletek rámutattak, hogy az aminosavakból hiányzik az a képesség, amellyel önmagukat biológiailag értelmes szekvenciákká tudnák szervezni.

Akik az élet eredetét kutatták, nem hittek benne, hogy az élet csak a véletlen miatt jelent meg. Ehelyett úgy képzelték, hogy a természetes kiválasztódás válogatott a véletlenül létrejött vegyületek közül, hogy létrehozza az életet. De ezzel a javaslattal is gond volt.

Az első sejt megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk. DNS-sel rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak.

DNS nélkül nincs osztódás. Osztódás nélkül pedig nincs természetes kiválasztódás. Vagyis ha valaki a kiválasztódással akarja magyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni...

Sem a véletlen, sem a kiválasztódás, sem saját önszerveződési elmélete nem magyarázata meg Kenyonnak

a genetikai információ eredetét. Egyetlen lehetőség maradt...

Paul Nelson: Amikor a molekuláris gépeket vagy a komplikált sejtosztódási folyamatot látom, kénytelen vagyok megkérdezni: „Elképzelhető, hogy ezek mögött a dolgok mögött egy értelem rejtőzik? Vajon van oka és célja ezeknek a rendszereknek?

A tudománynak az a célja, hogy kiderítse az igazságot a világ dolgairól. Nem dönthetjük el előre, hogy mi lesz az

igazság. Nem mondhatjuk azt: „Nem szeretem ezt a magyarázat, inkább félretolom”. Ha valamit nem értünk a természetben, akkor inkább minden lehetséges okot számba kell vennünk, amivel megoldhatjuk a rejtélyt. Az evolúcióelmélettel az az egyik bajom, hogy elutasít egy lehetséges okot, még mielőtt a bizonyítékok önmagukért beszélhetnének. Indokolatlanul kizárja az intelligenciát a lehetséges okok közül.

Darwin idejét követően, a 19. század végétől kezdve (részben A fajok eredetében írottak miatt) a tudósok

a tudomány olyan meghatározását fogadták el, amely kizárja a tervezettséget a tudományos magyarázatok közül.

Ennek a felfogásnak még nevet is adtak: „módszertani naturalizmus”. Ez azt jelenti, hogy ha valaki „tudományos”

szeretne lenni, akkor korlátoznia kell a magyarázatait, és kizárólag természeti okokra hivatkozhat. Intelligens okokat nem szabad segítségül hívni a magyarázatokhoz.

Érdekes azonban, hogy gyakran következtetünk egy intelligencia hatására. Az értelem befolyásának felfedezése része a mindennapi érvelésünknek.

Nézzük meg például ezeket az egyiptomi műemlékek romjaira vésett hieroglifikus üzeneteket. E szimbólumok formáját és elrendezését senki nem tekinti természeti hatások, homokvihar vagy erózió eredményének. Ehelyett ókori írástudók, intelligens emberi lények munkájának tekintjük őket.

Hasonló logika alapján ismerjük fel azt is, hogy a Húsvét-szigetek partjainál található titokzatos kőalakzatokat nem a szél és a víz hosszú idő alatt végzett munkája alakította ki.

Magától értetődően vonunk le ilyen következtetéseket, és tudjuk, hogy helyesen járunk el. Ám a kérdés az: mire alapozzuk a következtetésünket? Milyen jellegzetességek teszik lehetővé az intelligencia felismerését?

William Dembski kritériumai a tervezettség észlelésére – az alacsony valószínűség és a specifikusság – lényegében

az információ fogalmának felelnek meg. Információt pedig nem csak képek, számsorok és szövegek hordoznak, hanem a számítógépes programokba és a rádiójelekbe is bele van kódolva.

Az elektromágneses jelátvitelben ki lehet mutatni az információt. Ez teszi lehetővé az idegen intelligenciák

utáni kutatást.

A SETI program keretében a csillagászok több mint három évtizede kutatnak Földön kívüli értelem után. Az űrből

érkező elektromágneses hullámokat figyelik, hátha információt hordozó szabályszerűségre figyelnek fel.

Általában a rádióteleszkópok vagy csak véletlenszerű zajt, vagy egyszerű, ismétlődő jeleket érzékelnek, amelyeket a csillagok, galaxisok és más égi objektumok keltenek. Ha csillagászoknak sikerülne valamilyen információtartalommal rendelkező jelet beazonosítaniuk, az egy Földön kívüli intelligens élet létét bizonyítaná.

Többen azt feltételezik, hogy egy Földön kívüli civilizáció talán úgy próbál kommunikálni, hogy a matematika univerzális nyelvén közvetít üzeneteket, például olyan felismerhető szabályszerűségek révén, mint a prímszámok sorozata.

Ilyesmit nem tapasztalhatnánk véletlenül. Ez komplexitást, vagyis valószínűtlenséget jelentene: soksok

prímszám egymás után, a megfelelő sorrendben. Ez nem olyasmi, amit bele lehet magyarázni, hanem egy olyan

minta, ami kétségtelenül ott van.

De vajon mit kezdünk azzal a ténnyel, hogy az élet is információt hordoz? Ez az élő szervezetek minden egyes sejtjére igaz. Ez a legalapvetőbb rejtély. Vajon honnan származik ez az információ?

Stephen Meyer: A tudásanyagunk része, hogy az intelligens cselekvők képesek információgazdag rendszereket létrehozni. Éppen ezért ez az érvelés nem azon alapul, amit még nem tudunk, hanem azon, amit már tudunk a világ ok-okozati rendjéről.

Ma már tudjuk, hogy nincs naturalista magyarázat, nincs olyan természeti ok, ami információt tudna létrehozni. Sem a természetes szelekció, sem az önszervező folyamatok, sem a tiszta véletlen. De ismerünk egy okot, ami képes információt létrehozni, ez pedig az intelligencia.

Ha valaki az információ jelenlétéből a DNS tervezettségére következtet, akkor azt a módszert követi, amit a történeti tudományok “a legjobb magyarázatra való következtetés”-nek neveznek. Ezért amikor egy információgazdag rendszert találunk a sejtben, konkrétan a DNS-molekulában, akkor arra következtethetünk,

hogy a létrejöttében valamiféle értelem játszott szerepet, még akkor is, ha keletkezésének pillanatában nem

voltunk jelen.

"Kenyon eleinte azt hitte, hogy fehérjék közvetlenül is létrejöhettek az aminosavakból, a DNS összeszerelési

parancsai nélkül."

Rosszul hitte. Minek olyasvalakire hivatkozni, akkor rosszul gondolt valamit?

"Az első sejt megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk. DNS-sel rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak."

Ez nem igaz és mélyén rossz. Természetes szelekció nagyon sok helyen történhet. Még a társadalomban is fellelhető. Órarendek készülnek így.

"Az evolúcióelmélettel az az egyik bajom, hogy elutasít egy lehetséges okot, még mielőtt a bizonyítékok önmagukért beszélhetnének. Indokolatlanul kizárja az intelligenciát a lehetséges okok közül."

Nem zárja ki - nincs szüksége rá.

"Nézzük meg például ezeket az egyiptomi műemlékek romjaira vésett hieroglifikus üzeneteket."

Ez írtózatos csúsztatás, a szerző először a természettudományokról beszélt, majd áttér a történelemtudományra. Aztán úgy próbál érvelni, hogy ha a történelemtudomány emberekkel dolgozik, akik terveznek, akkor a természettudományok tárgya, a természeti törvények is tervezettek. Mélyen hibás érvelés.

"az alacsony valószínűség és a specifikusság – lényegében az információ fogalmának felelnek meg"

Elég rossz definíció.

"Ma már tudjuk, hogy nincs naturalista magyarázat, nincs olyan természeti ok, ami információt tudna létrehozni. Sem a természetes szelekció, sem az önszervező folyamatok, sem a tiszta véletlen."

Ez egy hibás állítás. Nem kell az információt fetisizálni. Na szóval: a Mona Lisa festménye, vagy egy fejér zaj pillanatképe tartalmaz több információt?