Keresztények! Miért nincs egyetlen történelmi megemlékezés sem Mózes koráról?
Mielőtt bárki félreértené, nem támadó szándékkal teszem fel a kérdést, de mivel közel egy évtizede foglalkozom vallástudományokkal, szeretek új és új nézőpontokat megismerni, főleg, ha olyan kérdése merül fel, amelyre nem tudom a választ.
Nos: a jelenlegi tudás szerint egyetlen korabeli feljegyzés sem emlékszik meg Mózesről és a társairól (pl. Illés vagy Dávid), sem az Ószövetségben emlegetett csodákról.
A bibliai kronológia alapján a történetek valamikor i.e. 1300 körül kezdődtek, ekkor adta Isten a törvényeket Mózesnek és az egyiptomi menekülés is ekkortájra koordinálható ( ezt nem csak úgy hasra ütésre számították ki, hosszú évtizedek munkája során alakult ki a dátumozás).
Mikor mindez megesett, az egyiptomi királyság már több mint kétezer éve létezett - de sehol nincs egyetlen szó sem az Ószövetségben történtekről. Még a szomszédos országok sem írtak semmit erről, pedig többezer héber elvándorlása azért az említendő eseményekhez tartozna.
Szintúgy pl. a Tíz csapás - mennyi esélye van, hogy mindenről írnak, csak épp arról nem, hogy napokig sötétség volt?
Persze, tudjuk, hogy az Ószövetség szövegei írott formájukban nem keletkezhetek a 9.századnál hamarabb... na de mégis, ha minden megtörtént, miért nincs még egy nyomorult kis sor sem, se közel, s messze?
válasza: válasza:Tudnék ajánlani neked egy könyvet:
- Magnus Magnusson - Ásóval a Biblia nyomában
Pont ilyen kérdésekről szól a könyv.
Én javaslom, hogy inkább azt olvasd el, mert abban tudományos választ fogsz kapni, ellentétben ezzel az oldallal, ahová bárki beírkálhat bármekkora hülyeséget.
válasza: válasza:Szia!
Hát ha rossz helyen keresel, akkor biztosan nem találsz semmit. Először is a Biblia szerint Mózes ie. 1525-ben született, amikor IV. Szobekhotep Hanoferré uralkodott. Ennek a fáraónak az uralkodása kezdetén született meg az a hírhedt rendelet, mely szerint végezni kell az egyre növekvő ázsiai közösségben minden fiú újszülöttel. Az osztrák régészek Avariszban megtalálták a mészárlás áldozatainek kicsinyke sírjait. Elképesztő: 65% volt a gyereksírok aránya! A tragédia másik régészeti bizonyítéka a feltárt izraelita sírok felnőtt lakosságának aránya: a régészek minden öt felnőtt nő maradványait tartalmazó sír mellett csak három felnőtt férfi maradványait tartalmazó sírra leltek. A régészeti bizonyítékok itt is alátámasztják a bibliai hagyományt.
Hanoferré király első felesége Paentjenú legidősebb lánya Merit találta meg Mózest, és mivel maga is félig-meddig ázsiai volt úgy határozott, hogy örökbe fogadja és a Hapimoszesz (az áradás gyermeke) nevet adta neki. Ebből alakult ki a Moszesz becézett alak, a tisztán egyiptomi nevet Mose-ként írták át héberre, ami annyit tesz a vízből kihúzott.
Mózes a XIII. dinasztia két nagy királyi palotájában nőtt fel. Hanoferré nem sokkal azután, hogy Mózes a Sínai félszigetre menekült meghalt. Két rövid ideig uralkodó király után a trónt V. Szobekhotep Hahotepré szerezte meg (ie. 1504-1500), akit Iaib követett (ie. 1500-1490), Utánuk 24 évig Aj Mernoferré uralkodott (ie. 1490-1467). Mikor a fáraót Avariszban nyugalomra helyezték Mózes már 40 éve élt a Midianiták táborában. Gyors egymásutánban a XIII. dinasztia kilenc fáraója követte egymást, mielőtt ie. 1450-ben Dudimosze Dzsednoferrét koronázták meg Amon karnaki templomában. Ő volt a kivonulás fáraója. Egyiptom lakosságát ebben az időben hárommillió főre becsülik, mellette kb. 600.000 rabszolgával akik az állam állandó építkezésein dolgoztak.
A bibliai 10 csapás igencsak felforgatta a Nílus völgyi civilizációt, ajánlom figyelmedbe Ipuwer siralmait, ezt a szöveget ma "Egy egyiptomi bölcs intelmei" néven ismerik és gyönyörűen bemutatja a 10 csapást, amit a Bibliából is ismerünk! (Ipuwer-papirusz, Leiden I. 344)
Manethón az egyiptomi pap is visszamelékszik erre a fájdalmas eseménysorozatra Josephus Flavius Contra apionem című művében.
"Ha elfogadjuk hogy a kánaáni hódítások a bibliai kronológia szerint a középső bronzkor utolsó szakaszában kb 1440-1353 zajlottak le, akkor a régészeti leletek azt mutatják, hogy a Józsué hadjáratában érintett városok elpusztultak ebben a korszakban, ugyanis Józsué támadása nem a késői bronzkorban történt - ahogyan hitték - a régészeti bizonyítékok egyértelműek" (David Rohl egyiptológus)
Üdv. Péter
válasza:Azt gondolom, hogy az egyiptomi fáraóra akkora istenkultusz épült, hogy az továbbra is fenn maradhasson a tíz csapás után , mindent megtettek, hogy emlékezete se maradjon az eseménynek.
Ez a lépés a leglogikusabb, hogy megpróbálták törölni még a történelmükből is !?
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!