Katolikusok, mit szólnátok ahhoz, ha megtudnátok, hogy például II. János Pál pápa a pokolban van?

Én nem gyakorlom a vallásomat, nem is hiszek, de gyerekkoromban még hittem és hittant is tanultam, ezért úgy gondolom a kérdés egy elég hülye kérdés.

Kezdjük azzal, hogy még Adolf Hitlerről sem tudjuk biztosan hová került, mert Isten mindenkinek fenntartja a bűnbánat lehetőségét, azt meg nem tudhatjuk, hogy esetleg utolsó pillanatban megbánta-e. II. János Pál életvitelét meg a katolikusok nagy többsége nem is ismerhette, csak mint közszereplőt, az Egyházban meg emberek vannak, nem tévedhetetlen, ezért nem gondolom hogy bárkiben egy világ omlana össze, ha megtudná, a kedvenc pápája pokolra jutott.

Természetesen ezt csak úgy mondom, hogy én nem hívő vagyok, nem hiszek a pokolban sem, de ebben a válaszomban feltételeztem, hogy van Isten meg pokol.

Semmit. Mit szólnék? Nem ismertem, mint embert. Az, hogy hova került Isten dolga, ne az enyém.

Vagy most mégis mit vártál? Miért írtad ki a kérdést? Azt gondoltad, hogy majd azt írjuk: "Ó, Istenem, elhagyom rögtön a vallásomat!", vagy mégis mit?

Értelmetlen kérdés, a pokol mint földrajzi hely nem létezik, de létezik olyasmi amit a tudat minőségének nevezhetnénk, melynek két szélsőséges állapota illetékesen a pokol és a mennyország.

A halandó ember tudata folyton e két szélsőséges állapot között ingadozik, ...

gondolom te is megnézted azt a videót :) én nem tudom, de nagyon nem vártam volnam, h a volt pápa ilyensmiket rejtegetett. azért gondolom sok kisértést is kapott, mert pápa volt.

mikor megnéztem, akkor előszőr meglepődtem, mert ilyensmire nem számítottam. egyébként nem vagyok katolikus.

Légy szíves lemaradt, és tényleg érdekelne

17:48 :)

"nem tévedhetetlen"

Az I. Vatikáni Zsinat által kihirdetett dogma szövege:

„A pápa, amikor ex cathedra szól, azaz az összes keresztény legfőbb pásztoraként és tanítójaként legfőbb apostoli hatalmával hit és erkölcs területén egy tanítást úgy határoz meg, hogy azt az egyetemes Egyháznak el kell fogadnia, a Péternek ígért isteni segítség által azzal a tévedhetetlenséggel bír, mellyel az isteni Megváltó Egyházát a hit és erkölcs dolgában ellátni akarta. Ezért a római pápa ex cathedra meghatározásai önmaguktól és nem az Egyház beleegyezéséből fakadóan megváltoztathatatlanok.”