Létezik-e, világnézetileg semleges oktatás? /a materialista vagy csak ateista nézeteken alapuló oktatás ugyanis nem az. /

Kedves Nagy Ötödik! (az V. dalai láma ragadványneve)

Véleményem szerint a hasonlat téves, ugyanis manapság egy jobb szakácskönyv bizony a táplálkozásról, a helyes életmódról, a hagyományokról, az ütköző álláspontokról is komolyan értekezik, tehát véletlenül sem a főzés technikájára redukálódik, hanem a gasztronómia kultúrájáról beszél, az meg véletlenül sem egységes. Értem, hogy te azt mondod, kizárólag ezen világnézet alapján lehetséges eredményesnek lenni. Lent Feyerabendtől idézek majd egy példát ami ennek ellentmond, de az arab vagy európai alkimisták (akik nem ám aranycsinálók voltak, ahogyan azt a rissz-rossz kémia tankönyvekben elintézik, hanem filozófusok)példája is bizonyítja. Rendkívül sok mindenre képesek voltak, egészen más világnézeti alapon. Itt most ne a hatékonyság fokán lovagoljunk, hiszen nem az volt a cél, a keletkezett termékek (ha már kémia) melléktermékek voltak.

Már maga a tárgyalt világnézeti alapvetés is megkerüli az objektum és szubjektum problematikáját, és az előbbi ontológiájából indul ki. Ezen eljárására nem tud érvet hozni, csak az (objektív) eredményességet és a szubjektum totális csődjét.

Feyerabend fizikusként kezdte és határozottan tehetséges volt, azonban a tudományos világkép fent említett filozófiai probléma megkerülése, illetve az értelmezés monopóliumára való törekvése, vezette arra, hogy a (tudomány)filozófiával, mélyebben foglalkozzon, így lett provokatív filozófus, aki természettudományos képzettsége dacára, a racionalitásnak és az empirizmusnak a szerepét mérhetetlenül eltúlzottnak és kifejezetten irracionálisnak látta. Ő sem tartotta védhetőnek azt az álláspontot, amely a célracionalitást az értékracionalitás elé helyezi. Ez az emberi egzisztencia és az emberi értelem szempontjából rendkívüli veszélyt jelent. Természetesen dönthetsz úgy, hogy félresöpröd az alapvető filozófiai kérdést, illetve Descartes és Bacon útján az analitikus racionalitás, illetve az empirizmus útján haladsz. Ettől még a kérdés kérlelhetetlenül ott marad, és nem lesz megoldása. Ez a momentum akár tetszik neked, akár nem, akár módszertani, akár nem, mindenképpen világnézet választása. Magát a tudományt és világnézetét tekintheted puszta eszköznek, és ez helyes is (!) de akkor erről tessék már azokat, akik a tudományra mint az igazság kizárólagos letéteményesére, a tudósokra mint az igazság felkentjeire tekintenek, közölni, és oktatásukba bevezetni a más világnézetek ismertetését, első kézből és nem tudományos ""leírásból"" kiindulva /az eleve történetietlen lenne, meg antropológiai szempontból is elfogadhatatlan.

Feyerabend üdvözli például a hagyományos kínai orvoslás egyetemi oktatását a materialista ideológiát valló Kínában. Egy olyan orvoslásét amely hatékony, mi több a krónikus betegségek tekintetében nagyon is hatékony, és amely egyértelműen a kínai univerzalizmus, azon belül is a taoizmus világnézetén alapszik. Egyre több nyugati orvosi egyetem is teret ad a klasszikus kínai gyógyászatnak.

Üdv.

Köszönöm a választ!