Mi a Katolikus Egyház tanításainak eredete?

"És magában a Bibliában sehol nincs benne, hogy csak az a keresztény hit alapja."

"A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen."

2 Tim 3:16,17

A teljes Írás a BIBLIA hiánytalanul felkészít teljesen,az életben minden jó cselekedetekre...mivel ez így van, mi szükség lenne hogy azon kívül bármi máshoz is fordulni kelljen egy kereszténynek? Tehát csak és kizárólagosan a keresztény hit alapja a Biblia.

Nem látom, hogy ez a passzus hol tartalmazza azt, hogy CSAK a Biblia a hit alapja? Azt mondja, hogy az Írás Istentől ihletett és alkalmas a keresztény életre neveléshez. Ennek nem mond ellen a Katolikus Egyház sem.

"érvénytelenné tettétek Isten szavát a hagyományaitok által"

ezt pedig a farizeusoknak mondta Jézus, akik a mózesi törvények betű szerinti megtartást fontosabbnak tartották az irgalmasság cselekedeteinél is.

Az említett rész:

Iz 11.1

"Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből."

Ez szerintem egyáltalán nem egyezik ezzel:

"Názáretinek fogják hívni."

Máté idézett a próféciából és nem valami furcsa logika szerint értelmezett.

Ráadásul TÖBB prófétára hivatkozik. Nem egyre. Főleg nem Izaiásra.

És te két különböző héber szó között tettél egyenlőséget.

És hogy Pál se maradjon ki:

Az 1Kor 10,4-ben Pál egy sziklára utal, amelyet a zsidók "követtek" a Sinai pusztaságban. Az Ószövetség nem mond semmit erről a csodálatos vonulásról a kapcsolódó részekben, ahol Mózes ráüt egy sziklára, hogy vizet fakasszon (Kiv 17,1-7; Szám 20,2-13), viszont a rabbinikus hagyomány beszél róla.

"Az említett rész:

Iz 11.1

"Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből."

Ez szerintem egyáltalán nem egyezik ezzel:

"Názáretinek fogják hívni."

Máté idézett a próféciából és nem valami furcsa logika szerint értelmezett.

Ráadásul TÖBB prófétára hivatkozik. Nem egyre. Főleg nem Izaiásra.

És te két különböző héber szó között tettél egyenlőséget.

És hogy Pál se maradjon ki:

Az 1Kor 10,4-ben Pál egy sziklára utal, amelyet a zsidók "követtek" a Sinai pusztaságban. Az Ószövetség nem mond semmit erről a csodálatos vonulásról a kapcsolódó részekben, ahol Mózes ráüt egy sziklára, hogy vizet fakasszon (Kiv 17,1-7; Szám 20,2-13), viszont a rabbinikus hagyomány beszél róla."

A két szó, ami összefüggésben van valószínűleg a názáreti szóval, csak a te fülednek idegen, és két különböző szó a magyar nyelvnek. Az anyanyelvén beszélőnek viszont nem az. Az igazság szava furcsa logikát szülhet annak, aki nem hallotta még az igazságot. Más bibliai próféta is utal Jézusra, én csak egyet említettem meg.

Ézsaiás 11:1,53:2, Jeremiás 23:5,Zakariás 3:8- ezek a versek, amelyek kereszt utalásai a Máté 2:23-nak.

1 Kor 10:4,5:

..."és mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták. Mert abból a szellemi sziklából ittak, amely követte őket, és ez a szikla a Krisztust jelentette.  Mindazonáltal a legtöbbjüket nem helyeselte az Isten, hiszen leteríttettek a pusztában."

Az Isten Fia ahhoz a sziklához hasonlít, amelyből az izraeliták a pusztában csoda által vizet fakasztottak. „ez a szikla a Krisztust jelentette”, ahogy azt az ihletett Pál apostol leírta. Ez Isten Fiának jelképe vagy festői ábrázolása volt (1Korinthus 10:4).

A "szellemi szikla" Isten azon gondoskodásait foglalta magában, amelyet az Izraelitáknak nyújtott. Ez nem csupán a vízről, élelemről való gondoskodását jelentette. Mivel a szikla szellemi, magát a szellemi oktatást, Isten védelmét, gondoskodását foglalta magába. Pál ezt Jézusra alkalmazta, hiszen Ő bemutatta szolgálata alatt hogy képes, s kész olyan gondoskodást nyújtani, amely minden élő szükségletét kielégíti majd a Királyság uralma alatt, mely szellemi vezetést, fizikai gondoskodást, örök életet jelent majd a földön élők számára.

A szellemi szikla "követte őket", hiszen a Teremtő mindig oltalmazta őket,gondoskodott róluk.("Kőszikla, cselekedete tökéletes,

Hisz minden útja igazságosság.

A hűség Istene, kiben nincs igazságtalanság;

Igazságos és egyenes ő." 5Mózes 32:4) . Ez a gondoskodás az Izraeliták történelmén mindig látható volt, mikor hűségesek voltak Istenhez.

(2Mózes 17:6

Zsoltárok 78:15,16

Zsoltárok 105:41)

Pál Isten gondoskodásainak megnyilvánulásaként írta hogy "követte őket" a szellemi szikla Mózes könyvéből, vagy akár a fent említett Zsoltárokból is idézve.

Ez egy olyan "követés" volt, amit valóban érezhettek a hálás szívű Izraeliták mindennapi életükben.

Pál sosem idézett volna a szájhagyomány által továbbadott Talmudból. Ismerte Jézus kijelentését, amit Jézus a zsidó vallásvezetőknek mondott:"és ezzel érvénytelenné teszitek az Isten szavát a hagyományotok által, melyet továbbadtatok. És sok effélét tesztek." Márk 7:13 (ennek a szájhagyománynak lett például írásos nyoma a Talmud.)

"Ezután még ezt is mondta nekik: „Ügyesen félreteszitek az Isten parancsolatát, hogy megtartsátok a magatok hagyományát." Márk 7:9

Honnan tudhatjuk még hogy csak a Szent Írásból idézte a prófétákat? Ő maga ezt vallotta Isten Szaváról a Bibliáról: "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen." 2 Timótheusz 3:16,17

A versek rámutatnak, miért nincs szükség a hagyományra, csak Isten Szavára. Épp ezért NO COMMENT .

A fenti versekből kiderült, hogy a Biblia miért íratott.

A Bibliából az is kiderül, hogy a hitnek és az egyháznak is egyetlennek kell lennie, hiszen pl. a szakadásokra óvva int. Nem támogatja a rengeteg sokszor egymásnak ellentmondó felekezet létét!

Jézus az akkor uralkodó vallási irányzatokról mondta, amit már fent idéztek, vagyis a hagyományok semmissé tették Isten szavát. Van-e erre modernkori példa?!

Mely egyházakra (van amelyik nem is tagadja, büszke rá) jellemző ma, hogy a hagyományok fontosak, sokszor fontosabbak, mint a Biblia szava.

Régen is volt, ma is van ilyen.

Mindenféle bántás nélkül:

Kifejtenéd ezt a ne′cer (hajtás, sarj) és noc ri′ (názáreti) kapcsolatot? Az, hogy "úgy tűnik", meg "valószínű", nem elégséges magyarázat.

A Názáret jelentését még az őrizni jelentésű nácar szóból is származtatják.

Egyébként ismét figyelmen kívül hagytad azt a körülményt, hogy Máté IDÉZ, és nem értelmez:

(Mt 2,23): Így teljesedett a próféták jövendölése: "Názáretinek fogják hívni."

Pálnál szintén figyelmen kívül hagytad, hogy amiről beszél, az MEGTALÁLHATÓ a rabbinikus hagyományokban, amiről farizeus lévén ő is nagyon jól tudott.

"és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, ittak ugyanis az őket követő lelki sziklából: a szikla pedig Krisztus volt." (1Kor 10,4)

De ugyanígy beszél Janneszről és Jambreszről is, akikről szintén nem tesz említést a Biblia, de a zsidó hagyomány már igen: ők az a két egyiptomi varázsló, akik szemfényvesztéssel akarták ellensúlyozni Mózesnek a fáraó előtt művelt csodáit.

"Ahogy Jannesz és Jambresz ellene szegültek Mózesnek, úgy szegülnek ellene ezek is az igazságnak, mert bomlott elméjű, megbízhatatlan hitű emberek." (2Tim, 3,8)

Hol történt hiba?

Jézus azonosította a problémát, amikor Ésaiás próféta szavait idézte: „hiába tisztelnek engem [Istent], ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai” (Máté 15:9; Ésaiás 29:13).

Hasonló szellemi romlás következett be Jézus halála után is. Sokan, akik követőjének vallották magukat, a szóbeli hagyományhoz folyamodtak, mint ami új tanításokra feljogosító tekintély. A McClintock- és Strong-féle Cyclopedia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature szerint némely állítólagos keresztény úgy érezte, hogy az effajta hagyomány „az apostolok szájából származó, az első keresztény egyházak által kapott rendelkezés, melyet az apostoli kor hagyott örökül, és megmaradt tisztának az ő saját idejükig”.

A valóságban sok ilyen hagyomány tisztátalan, helytelen elképzelés volt. Amint a Cyclopedia magyarázza, ezek az új filozófiák „nemcsak hogy egyéb hagyományokkal álltak ellentétben, de még magukkal az apostolok írásaival is, amelyek kéznél voltak”. Ez nem történt teljesen váratlanul. Pál apostol korábban figyelmeztette a keresztényeket: „Meglássátok, hogy senki ne legyen, a ki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való” (Kolossé 2:8).

Ma is úgy van ez, hogy sok hagyományos hitnézet ellentétben áll magukkal az apostolok írásaival. A kereszténység számos démoni ihletésű elképzeléssel mérgezte meg az igazság vizeit; idetartozik például a Háromság, a pokoltűz, az emberi lélek halhatatlansága, a nacionalizmus és a bálványimádás (1Timótheus 4:1–3). A történelem bizonyságát adja annak a szellemi betegségnek, amely eluralkodott azokon az embereken, akik áldozatul estek a démoni tanításoknak, melyek a kereszténység hagyományos tanításaivá váltak. (Vö. Ésaiás 1:4–7.)

De feltehetjük a kérdést: mindig ellent kell hogy mondjon a hagyomány az igazságnak?

A HAGYOMÁNYOS hitnézetek sokszor ellentmondtak már a tényeknek, az igazságnak. Mi több, ártalmas dolgokba vihetik bele az embereket.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a hagyomány mindig ellentmond az igazságnak. Pál apostol valójában arra buzdította kora keresztényeit, hogy kitartóan kövessék azokat a hagyományokat, melyeket átadott nekik: „Dicsérlek titeket, hogy . . . úgy tartjátok meg a hagyományokat, ahogyan átadtam nektek” (1Korinthus 11:2, Újfordítású revideált Biblia; lásd még: 2Thessalonika 2:15; 3:6, Úf).

Mit értett Pál a „hagyományokon”? Az Insight on the Scriptures II. kötete a 1118. oldalon kimutatja, hogy a görög pa·ra′do·szisz szó, melyet Pál „hagyomány” értelemben használt, olyasvalamit jelent, amit „szóban vagy írásban adnak tovább”. Az angol megfelelője „olyan információt, tantételeket vagy gyakorlatokat” jelent, „melyeket szülők adnak át gyermekeknek, vagy amelyek elfogadott gondolkodás- vagy cselekvésmóddá váltak”. Mivel a Pál apostol átadta hagyományok jó forrásból származtak, a keresztények jól tették, ha ragaszkodtak hozzájuk.

Nyilvánvaló azonban, hogy egy hagyomány lehet igaz, és lehet hamis, jó avagy rossz. Bertrand Russell, a brit filozófus például dicsérően szól a XVI. században élt Kopernikuszhoz hasonló emberekről, akikben volt annyi becsületesség és bátorság, hogy megkérdőjelezzenek egyes hagyományos hitnézeteket. Az ilyenek eljutottak arra a „felismerésre, hogy amit ősidők óta hisznek az emberek, az hamis is lehet”. Vajon te is észreveszed, hogy bölcsen teszed, ha nem követed vakon a hagyományt? (Vö. Máté 15:1–9, 14.)