Az egyházak szerint a szexualitás fő értelme az élet továbbadása, emiatt ítélik el a homoszexualitást is. Mi a helyzet a meddő házaspárokkal, és mi a helyzet azokkal a "macsókkal", akik minden héten más csajt fektetnek meg, és ezzel ők a valakik?

Bocsánat, kicsit pontatlan voltál. A Katolikus Egyház NEM állítja azt, hogy a szexualitásnak CSAK az utódnemzés lenne a célja. Célja az IS, de nem >csak< az. Ezzel együtt célja továbbá a házastársak közti örömszerzés, a kölcsönös testi-lelki önátadás IS.

A meddő házaspárok így természetesen nem bűnösek az Egyház szerint. A hedonista életmódot folytató "macsók" pedig igen. Például sokan azt hiszik, hogy az Egyház elnézi a kicsapongókat, ha férfiakról van szó, de ezt sem igaz. Az Egyház ugyanúgy bűnnek tekinti ha férfiról, ha nőről van szó.

A homoszexualitásról itt olvashatsz: [link]

Görög katolikus pap a gyönyörszerzésről

A szexuális gyönyörszerzés, a homoszexualitás, az óvszerhasználat, a mesterséges megtermékenyítés vitatott kérdéseivel foglalkozik az alábbi interjúban Papp Miklós, pomázi görög katolikus pap, akinek a morálteológia a szakterülete. Nős, három kislánya van.

hvg.hu: A görög katolikusok sajátos helyzetben vannak az egyházon belül.

Papp Miklós: Valóban, elődeinknek köszönhetően a „híd” szerepét játsszuk a keleti, ortodox világ és a latin világ között.

Azzal a feltétellel csatlakoztunk Rómához a 17.században, hogy megtartjuk ősi, keleti hagyományainkat, a jog és a liturgia mellett azt is, hogy felszentelés előtt házasodhatunk.

hvg.hu: Terjedelmes könyvet írt a szexuális etika kérdésköréről, amely megjelenés előtt áll.

P.M.: Könyvem mintegy négyszáz oldalas, „Katolikus szexuáletika” a címe. Teológusként és férjként, erkölcsteológusként és gyóntató atyaként elméleti és gyakorlati problémákkal egyaránt foglalkozom benne. Egyelőre a könyvem lektoroknál van, pszichológusok, biológusok, teológusok írnak róla véleményt. .

hvg.hu: A férfi-nő kapcsolat, annak morális megítélése minden vallásban központi szerepet játszik. A kereszténység az, mely a leginkább elutasító a szexualitással, annak gyönyöreivel kapcsolatban. Vajon miért?

P.M.: Nem fogadom el, hogy az egyház álláspontja elutasító lenne. Jézus nem tekintette bűnnek a szexualitást. Ő azért nem nősült meg, mert tudta, mi az ő útja, a hivatása. Megtévesztő rá hivatkozva érvelni a kereszténység szexualitás-ellenességére. A Hegyi Beszédben csupán magasabb normát állított az emberiség elé, mégpedig két területen. Amikor például azt állította, hogy „aki bűnös kívánsággal nőre néz, az szívében paráználkodott vele”, magasra tette a mércét az erkölcs tekintetében. Azt akarta ezzel mondani: nem elég, hogy ténylegesen nem vagyunk házasságtörők, de belül is, a szívünkben, az érzületvilágunkban is tisztának kell lennünk.

Figyelemreméltó az is, amikor megkérdezik Jézustól, hogy lehet-e váló-levelet kiadni, ugyanis Mózes ezt megengedte a zsidóknak. Ő erre azt mondja, kezdetben Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, a két nemet pedig örökre összekötötte. Ezt kell megtartani a házastársaknak is. A kezdetre, az eredeti rendre hivatkozik, szemben a történelmileg-kulturálisan kialakult gyakorlattal, mert ebben lehet gyöngeség, eltévedés, és bűn is.

hvg.hu: Ez tehát a teológiai alapja annak, hogy a katolikusok ellenzik a válást, melyet más keresztény felekezetek indokolt esetben megengednek. Ám a katolikus hívek egy része számára is nehezen fogadható el a válás tilalma.

P.M.: Abból indulunk ki, hogy senki sem köteles megházasodni, a házasság örömmel és önként vállalt kötelesség. Az egyház az erkölcsi igényességet képviseli, mert azt valljuk: csak az lehet boldog, aki vállalja az igényes normákat. Olcsó életvitellel csak olcsón lehet boldognak lenni, aki szeretné a házasságban a teljes boldogságot megélni, az ne a könnyebb utat keresse, hanem az igényesebbet. Az Egyház nem valami ellen szól, hanem valamiért: a nagyobb boldogságért. Ez érvényes a házasságra és a szexualitásra is. Tudjuk, a mi elvárásainkat nehéz teljesíteni, de senki sem ígérte, hogy könnyű lesz.

hvg.hu: Vegyük akkor a fogamzásgátlás problémáját. XVI. Benedek pápa kijelentése, mely arra vonatkozott, hogy bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartja a gumióvszer használatát, előrelépést jelent-e ezen a téren?

P.M.: A pápa nem arról beszélt, hogy az óvszer használatát családtervezés céljából el lehetne fogadni. Könyvében azt fejtegette az őt kérdező újságírónak, hogy az első lépés a felelősség vállalása felé, ha nem adjuk tovább az AIDS vírusát. Vagyis ha az óvszert az élet védelmére használják, elfogadható. De hozzátette: nem ezzel a módszerrel fogják megoldani az AIDS problémáját, és óriási hiba a fejlett világ részéről, ha azt hiszi, hogy Afrikában óvszert osztogatva eredményesen fel tud lépni a kór terjedése ellen. Ami a családtervezés illeti, az egyház abban hisz, hogy természetes módszerekkel is pontosan, szépen meg lehet tervezni, hogy mikor akarunk gyermeket a világra hozni. Amit az egyház határozottan és egyértelműen elutasít, azok az abortív módszerek, amikor a már létrejött életet ölik meg.

hvg.hu.: A Vatikán ellenzi a lombikbébi programokat, az a mesterséges megtermékenyítést és az embrió-beültetést is.

P.M.: Ez nagyon kényes terület. Hogy egy teológust idézzek: olyan, mint hétfejű sárkány, ha levágjuk egy-két fejét, azaz megoldunk egy-két morális problémát, máris újabbak nőnek. Például, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy csak a férjektől származó ivarsejtekkel, és a feleségüktől származó petesejtekkel szabad ezt az eljárást alkalmazni, szembesülünk azzal a problémával, hogy mi van akkor, ha a megtermékenyített sejteket lefagyasztják? Mi történjen az így konzervált embriókkal? És mi történjen, ha beültetik a megtermékenyített sejteket az anyaméhbe, de kiderül, hogy a magzat beteg? Sorozatosan határkérdésekbe ütközünk. Az egyház megalapozottan nagyon óvatos ezen a területen, s erkölcsi normákat sürget a jó cél és a jó eszközök megtalálásához.

hvg.hu: Ön is osztja azt a nézetet, hogy a szexualitás nem lehet az örömszerzés eszköze, csak az utódnemzésnél lehet szerepe?

P.M.: Mi ezt nem állítjuk. Szerintünk a szexualitásnak két természetes célja van: az egyik az, hogy erősítse a házassági köteléket. Ez azt jelenti, hogy egymásnak örömet szerzünk és örömet élünk át. Adunk és átélünk. A második célja az, hogy gyermekeknek adjunk életet. Ahol a szexualitásnak ez a két fő szempontja sérül vagy hiányzik, ott van baj vagy bűn.

hvg.hu: Európában és Amerikában teljesen általánossá vált, hogy a fiatalok nemi életet élnek a házasság előtt. Miért tartják ezt bűnnek, miért nem veszik ezt tudomásul?

P.M.: Ez valóban így van, de ugyanakkor ez az oka annak is, hogy a házasságok olyan gyakran végződnek válással, és egyre kevesebb házasságot kötnek. Fiatal házasoknál sokszor azt látjuk, hogy van bizonyos vonzódás, sőt érzelmi kötődés is egymás iránt, és amikor elkezdik a szexuális életet, azt hiszik, hogy összeillenek. Néhány év alatt azonban kiderül, hogy gondolatviláguk, értékrendjük különbözik, és a konfliktusok váláshoz vezetnek. A korai szexualitás olyan harmóniát sugall, amely a valóságban nem létezik. . Fontosabb lenne egymás hitét, értékrendjét, lelkivilágát megismerni, mert a házasság egy közös út, sok-sok döntéssel. A házasság előtti szexualitásban mindig benne van a rizikó, a nem kívánt gyermek. Ővele mi lesz? Abortusz, kényszerházasság, egyedül marad az anya, örökbe adják? A kukába dobott gyerekek nem az égből pottyannak, hanem a felelőtlen szexuális életből.

hvg.hu.: Mi a véleménye a cölibátusról?

P.M.: A cölibátus önként vállalt szolgálat. Ahogy nem kötelező házasságot kötni, úgy a nőtlenség sem kötelező. A lényeg az igényesség, az összhang Istennel. Mindkét úton lehet boldognak lenni.

hvg.hu: Ehhez képest a katolikus egyházat valósággal megrázták a kirobbant pedofil botrányok, melyek miatt XVI. Benedek is bocsánatot kért a hívektől…

P.M.: Az egyház valóban bocsánatot kért a tagjai által elkövetett súlyos bűnökért, és amennyire lehet, igyekszik gyógyítani a sebeket. Egyetért azzal, hogy a bűncselekmények elkövetőit fel kell kutatni, és büntetőjogilag felelősségre kell vonni. Ezek bűncselekmények, semmi közük sincs a szexuál- etikához,.

hvg.hu: Tekintettel arra, hogy a házasság intézménye és funkciója az idők folyamán állandóan változott, nem kellene mindehhez alkalmazkodnia a katolikus egyháznak is?

P.M.: Ma is Isten eredeti szándékát képviseljük. Azt, hogy egy férfi és egy nő egy életen át együtt maradjon, jóban-rosszban, holtomiglan-holtodiglan. Ez a természetes erkölcsi törvény, mely erősebb a korszellemnél. A keresztények már a legrégebbi időben is három fő bűnt ismertek: a házasságtörést, a szándékos gyilkosságot és a hittagadást. Tehát már az első időktől kezdve a keresztények ragaszkodtak a monogám, felbonthatatlan házassághoz.

hvg.hu: Nem hiszem, hogy ezek azonos súlyú bűnök lennének... Egyébként ön – úgy tudom – hivatásszerűen foglalkozik a melegekkel...

P.M.: A katolikus egyháznak kiérlelt véleménye van a homoszexualitásról. Ennek kialakításában sokat segítettek a hozzánk forduló, homoszexuális hajlamú férfiak és nők. Különbséget teszünk a homoszexuális hajlam és az aktus között. Arról senki sem tehet, milyen hajlammal születik, illetve milyen hajlama alakul ki gyermek- és serdülőkorban. Ma egyetlen egyetemen sem tanítják, hogy a homoszexualitás genetikus lenne, az szerzett hajlam. A hajlam nem bűn, ezért senkit nem szabad megvetni, elítélni, diszkriminálni. Más kérdés, hogy mit kezdenek ezek az emberek a hajlamukkal. A homoszexualitás kiélése boldogtalanná teszi őket.

hvg.hu: Ezzel nehéz egyetérteni.

P.M.: Pedig higgye el, sem testileg, sem lelkileg nem tudják megélni azt, amit a házas férfiak és nők. Ezért azt tanácsoljuk nekik: éljenek együtt a hajlamaikkal, de ne vállalják fel az aktust, a homoszexuális gyakorlatot. Rendszeresen felkeresnek ezzel a problémával küzdő fiúk és fiatal férfiak, akiknek négyszemközt adok tanácsokat. Az a jó, ha abban az időszakban fordulnak hozzám, amit „átmeneti homoszexualitásnak” lehet nevezni, amikor még van lehetőség változtatni rajta. A legfontosabbnak azt tartom, hogy minél kevesebb homoszexuális élményt szerezzenek, mert akkor a hajlamuk még korrigálható. Ilyenkor azt tanácsolom nekik, hogy messziről kerüljék el a többi, hasonló hajlamú ember társaságát, az anonim internetes felvilágosítást, és munkával, s különösen a művészetek gyakorlásával éljék meg érzékenységüket.

hvg.hu: Elég félelmetes ez a megközelítés. Aligha „leküzdendő” hajlamról van itt szó, amit szégyellni kellene. Ezek szerint ellenzi a Meleg Büszkeség napi felvonulásokat is?

P.P. Ezt soha nem titkoltam. Véleményem szerint káros hatása lehet azokra a fiatalokra, akiknek a nemi identitása még nem alakult ki, bizonytalanok a hajlamaikban.

Most vonatkoztassunk el az iménti katolikus véleménytől, vagyis nem az a lényeg ki mondja, hiszen maga a Biblia tiltja a homoszexualitást. Mert azt venni gyakran észre, hogy egy ilyen "őskövületnek" tartott egyház (mellyel egyébként is annyi baj van a múltja és a botrányai miatt) véleménye nem nagy tekintély már, pedig - ebben a témában legalábbis - nagyos pontos az álláspontja!

Nagyon is szeretik az emberek félremagyarázni a valóságot és "elkerülhetetlenségről", "végzetszerűségről" papolnak, a kérdező is azt hiszi, hogy "nem tehetnek róla".

Ugyan kérem! Én magam is az egyik példa vagyok arra, hogy ez nem igaz. Ez senkivel sem születik vele megváltoztathatatlanul, ez nem igaz.

A probléma ott van, hogy sokan a ma divatos liberalizmus engedékenységével nyilatkoznak erről, méghozzá úgy, hogy a legtöbbjüknek sok fogalma nincs erről a kérdésről, vagy ha van, pontatlan. Az érintettek pedig természetszerűleg keresnek maguknak mentséget pl. a "szerelem irányában", mely szerintük "természetszerűleg" a saját nemük irányába mutat.

Csakhogy a valódi szerelemről és általában a szeretetről nekik sincs több fogalmuk, mint az emberek többi részének, tehát nem állítanám az ilyen indokot hitelesnek.

Igen, képes az ember erős érzelmeket kifejleszteni a saját neme irányába is, mely a heterokhoz hasonlóan változó erősségű és hosszúságú. De ez még nem teszi természetessé, elfogadhatóvá, legfőképpen nem Isten szemében.

Tehát nem kéne a homokosokat úgy beállítani, mint amely állapot ellen nem tehetnek semmit. A legtöbb véleményalkotónak fogalma sincs milyen szellemiségről beszél a Biblia, melynek birtokában valóban leküzdhető ez a természetellenes vágy, sőt hatásosan megelőzhető az, hogy kialakuljon egyáltalán!

Ter 2,18 – „Nem jó, hogy az ember egyedül van.”

Ter 2,18 – „Alkossunk hozzá illő segítőt is!”

Ter 1,27 – „Férfinak és nőnek teremtette őket”.

Ter 1,28 – „azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok”

Ter 2,24 – „Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik.”

Lev 18,22 – „Férfival ne hálj asszonnyal való hálás módjára: undokság az!”.

Lev 20,13 – „Ha valaki férfival hál együtt, úgy, ahogy asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, amelyben mindketten részesek”

Róm 1,27 – A homoszexualitás ocsmányság, eltévelyedés, és természetellenes.

1Kor 6,9 – „férfiakkal paráználkodó férfiak… nem részesülnek Isten országában”.

19:46

Ez hogy függ össze? Neked ősellenséged a logika? Egy pap bárgyú mosolya nem egyenlő az egyház véleményével.

"Pedig a melegségről aztán nem tehet senki. Nekem egy gyerekkori barátom pl. öngyilkos lett emiatt, mert nem tudta feldolgozni, hogy meleg."

Az indoklásod nem bizonyítja, hogy nem tehet róla!

Az más kérdés, hogy nem tudja, mit is tehetne...

Sajnos sokan lesznek öngyilkosok olyan dolgok miatt, amit "nem tudnak feldolgozni", de ez nem jelenti azt, hogy nem is lehetne megoldani, hogy nincs semmi lehetőség.

Még a heterók között is sok a reménytelen "szerelem" (vagy a beteges rajongás), beteljesületlen vágy, vagy a lelki, fizikai egészség rovására menő kapcsolat. Nincs ez másként a saját nemükhöz vonzódóknál sem.

Attól, hogy képes az ember a természeteshez hasonló érzelmeket érezni a saját neme irányába is, még nem teszi helyessé ezt.

Pál apostol mondta: "minden szabad nekem, de nem minden használ..."

Tisztelt 07:14

Az egyik dolog az amiről írsz, a másik, pedig a praxis, vagyis az ami megvalósul. Azt, hogy az utódnemzés mellett az örömszerzés is megengedett a házastársak részére, azoknak az elkötelezett katolikus házaspároknak magyarázd el, akik egy életet leéltek úgy, hogy az örömszerzés a bűn kategóriájába tartozott, mivel ezt tanították nekik. Biztosan nagyon fogják értékelni a friss információt.

Ez az egyik probléma a katolikus egyházzal, hogy sok esetben évtizedeket v. évszázadokat lehúznak egy rossz tannal és az abból származó hitgyakorlattal, aztán rájönnek, hogy a tévedtek, mert a föld mégsem lapos és pikk-pakk becsempésznek egy újabb zsinati rendeletet, mintha mi sem történt volna és rögtön minden el van intézve. Mától szerelemből is szex-szelhettek, báránykáim.... csak közben jó néhány sors megreccsen!