A katolikus egyház dogmái mennyire számítanak örök érvényűnek? Nyilvánvaló, hogy a tudományos fejlődés jó néhány felett rég eljárt. Ezek tagadása már hitetlenségnek és bűnnek számít?

18

Isten népe nem megalakult szekta.

Az igeidőket pedig a történelem eseményei igazolják, az utolsó napokra vonatkozóan.

Amikor Jézus elmondta, hogy a templomot lerombolják, nem adott időpontot.

Amikor megtörtént az esemény abból lehetett tudni, hogy megtörtént egy prófécia.

Nem időpontot ad, hanem eseményekről beszél.

Amikor ez megtörténik, abból lehet tudni, hogy holtartunk.

Az első világháború jelezte a pogányok idejének végét, és Sátán földre való levettetésének idejét.

Ebből lehetett tudni, hogy Isten elkezdi helyreállítja a tiszta imádatot, és fokozatosan tisztitott meg magának meg egy népet, akikben látta a készséget, hajlandóságot, hogy változtassanak.

E közben a vallások továbbra is a világ része maradtak, továbbra is belefolytak a háborúkban, politikailag sem maradtak semlegesek, emebri uralmakat támogattak, illetve továbbra sem hagytak fel azokkal a tanításokkal, elemekkel, aminek nincs Bibliai alapja.

Vagy is semmilyen változáson nem mentek keresztül, Isten nem őket "tisztította, tisztítja" meg. A nyáj tagjai paráznaságban, házasságtörésben, a világ részeként élnek, Biblia ellenes pogány ünnepekből átt vett szokásokat gyakorolva.

Isten szava azonosítja egységes, minden nemzetből való népét, akiknek az a megtiszteltetést adja, hogy viselhetik a nevét. Jézus azt mondta, hogy a tagjai közöt önfeláldozó szeretet van, vállalva akár a halált is, de nem fog emberi vér tapadni a kezükhöz, és Isten királyságának jó hírét hírdetik kedvező és kedvezőtlen időben. Nem különböző vallás tagjaiból tevődnek össze, mert az egy nyáj egységes a Biblia tanításai, Jézus parancsaival, nem megosztott.

Ezek csak néhány információk, amikről Isten népét, Jézus tanítványait fellehet ismerni.

"Isten népe nem megalakult szekta."

Isten népe nem, de itt a jehovásokról volt szó.

"Amikor Jézus elmondta, hogy a templomot lerombolják, nem adott időpontot."

Azért elég jól behatárolta, a keresztények így meg is menekültek.

"Az első világháború jelezte a pogányok idejének végét, és Sátán földre való levettetésének idejét."

Semmi ilyet nem jelzett, a jehovások hamisan jósoltak világvégét, mivel nem következett be, ezért utólag módosították és kitalálták ezt a hülyeséget.

"Ebből lehetett tudni, hogy Isten elkezdi helyreállítja a tiszta imádatot, és fokozatosan tisztitott meg magának meg egy népet, akikben látta a készséget, hajlandóságot, hogy változtassanak."

Akkor biztos Jézus és az apostolok is hamisságban voltak, ha csak most egy évszázada kezdte ezt a munkát.

"A nyáj tagjai paráznaságban, házasságtörésben, a világ részeként élnek"

Mint a jehovások, ahol ugyanúgy előfordulnak hasonló esetek, még ha próbálják is szőnyeg alá sepreni a hamis vének?

"Isten szava azonosítja egységes, minden nemzetből való népét, akiknek az a megtiszteltetést adja, hogy viselhetik a nevét."

Akkor kezdetben miért bibliakutatók/tanulmányozók volt a nevük? A mostani nevet csak sokkal később vették fel önkényesen.

> 2*Sü téged amúgy katolikusnak neveltek? :)

Mondom, ez az, ami teljesen mindegy. Filozófiai természetű érdeklődésem mentén valamennyire beleástam magam – nagyrészt autodidakta módon – a különböző vallások tanulmányozásába, a vallásfilozófiába, vallástörténetbe. A többi vallás esetén – zsidó vallás, buddhizmus, hinduizmus, taoizmus, iszlám, egyiptomi, görög-római vallás, zoroasztrizmus, azték vallás, babilóniai és asszír vallás, germán mitológia – vázlatosabban, a keresztény vallás – katolicizmus, ortodoxia, protestantizmus, mint református, lutheránus, anglikán, baptista irányzatok, illetve még a gnoszticizmus, nesztoriánusok stb. – esetén egy picivel mélyrehatóbban, annyira igen, hogy tudom mik ezeknek a fő nézetei, hol van közöttük a különbség, adott esetben a konfliktus.

Ezen ismereteim mentén ismerek a katolikus vallást, a dogmákat, azok sajátosságait, a többi keresztény irányzat hozzájuk való viszonyát. Ennek tükrében írtam a választ. (Nem olyan részletességgel ismerem persze a témakört, mintha hivatásos teológus, vallásfilozófus, vallástörténész lennék, de határozottan jobban, mint egy átlagos hívő, akik közül nem kevés olyannal találkoztam, aki a saját vallási irányzatának a fő tanításait sem ismeri igazán jól).

Ehhez képest az teljesen lényegtelen, hogy apám „papíron” református volt, anyám katolikus, de egyikük sem gyakorolta a vallását. Édesanyám az, aki talán agnosztikusnak mondható, apám gyerekkoromban elhunyt, így cizelláltabb tudásom nincs a világképéről, de templomba bizonyosan nem járt. De mindegy, mert a katolikus vallási irányzat nézetei adottak, a kérdező kérdésére vallási meggyőződéstől és/vagy vallási irányzattól függetlenül ugyanaz a válasz.

MÁRIA SZŰZ A SZÜLÉS ELŐTT, A SZÜLÉSBEN ÉS A SZÜLÉS UTÁN. !!!

-A Bibliában olvashatod, hogy, hivatást töltünk be, Isten kijelöl, alkalmasnak tervez és kegyelmi segitséget ad, azaz predesztinál (Egy 1,4-5;9-11;3,9.11; Róm 8,28-30;1Pt 1,20)

-A (Gál 4,4) alapján a Szűz, öröktől fogva az Isteni Ige megtestesüléséhez kapcsolt eleve elrendelt Istenanya.

- Isten erre a szerepre tervezte Máriát.

- a Szűzanya az áteredő bűn szennyétől mentes volt, Isten egyedül őt mentette fel, ezt a felmentést kizárólag Krisztus megelőlegezett érdemei miatt kapta. (Praeredemptio). Így Mária a megváltottak körébe tartozik. Lásd Angyali üdvözlet: kegyelemmel teljes, illetve legáldottabb az asszonyok között és még ellenpéldaként az áteredő bűn az asszonyra kivetett büntetés(Ter 3,15), melyből Mária felmentetett.

Ezek teremtettek alapot a további következtetésekre.

Talán a szüziességét fogantatásakor el tudod fogadni remélem.

A szülés közbeni dogma, az ugyan nem tesz hozzá hitünkhöz, azonban a teremtés büntetése az asszony felé a fájdalmak közötti szülés. Ettől is mentesnek kellett lennie Máriának és az egyház elfogadja azt az érvelést, hogy nem a szűzhártya épségéről van szó, hanem férfi hozzájárulás nélküli szüzességről, de az egyház ezt nem tartja ennyire fontosnak részletezni, hiszen Istennél minden lehetséges.

2*Sü Értem, köszi a választ.

"Filozófiai természetű érdeklődésem mentén valamennyire beleástam magam"

Ha már filozófiai természetű érdeklődés, engedj meg még egy kérdést.

Olvastad vagy esetleg bele ástad-e magad a nagy keresztény filozófusok műveit mint Alvin Plantinga, William Lane Craig, C.S. Lewis, Richard Swinburne, vagy esetleg John Lennox?

> Olvastad vagy esetleg bele ástad-e magad a nagy keresztény filozófusok műveit mint Alvin Plantinga, William Lane Craig, C.S. Lewis, Richard Swinburne, vagy esetleg John Lennox?

Nem, annyira azért nem vagyok filozófus. Plantingáról többször hallottam már, vallási tematikájú eszmefuttatások, viták, előadások során többször belefutottam a nevébe, meg néhány idézetébe, gondolataiba, de konkrétan olvasni nem olvastam az írásait. Lewist inkább a Narnia krónikáinak írójaként tartom számon, és rémlik, hogy vannak vallási témájú írásai, de nem ismerem ezek tartalmát. Craig neve is ismerősen cseng, de puskázás nélkül nem tudnám hova kötni. (Puskázás után meg úgy rémlik, hogy a Kalám-érv hosszasabb boncolgatása során futhattam össze a nevével, de mintha nem csak ott.) Swinburne és Lennox neve nem ismerős.

Hiába no, nem vagyok sem filozófus, sem teológus, csak filozófiai érdeklődésű műkedvelő. Filozófia terén a klasszikusok fognak meg inkább – ókori, középkori gondolkodó –, az újabb kori filozófia már kevésbé (talán a tudományfilozófia, ismeretelmélet néhány képviselője kivétel csak). Meg nem akarok filozófus lenni, nem célom, hogy minél teljesebb legyen a tudásom, vannak filozófusok, akik világnézetét azért ismerni vélem, de nem célom, hogy tényegesen elolvassam a műveit. Annyi van csak bennem, hogy érdekelnek olyan filozófiai természetű témák, amelyek mentén óhatatlanul meg-megismerem a filozófiatörténet egy-egy mozaikdarabját. Ha van célom ezzel, akkor az maximum annyi, hogy legyen egy viszonylag hiteles összképem a filozófiáról általában.

#10

Jégszív, bevallom, tőled többet vártam. Te is beállsz azok sorába, akik azért írna ki kérdést, hogy oszthassák az észt…

Ezek közül egyik sem olyan dogma, amely fölött „a tudományos felődés rég, jól eljárt.” Hiszen a természetfelettit képtelenség tudományos eszközökkel vizsgálni. És én megértem, hogy te ezekben nem hiszel.

"Az emberi lélek közvetlenül és egész mivoltánál fogva az emberi test formája. EZ LOGIKAI KÉPZAVAR!"

Teremtés könyve 2:7: "És formálta az Úr Isten az embert a föld porából, és lehelte az orrába az élet leheletét; így lett az ember élő lélekké." Ez a vers azt sugallja, hogy a lélek az, ami életet ad a testnek.

Máté 10:28: "És ne féljetek azoktól, a kik a testet megölik, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában." Ez a vers különbséget tesz a test és a lélek között, de azt is sugallja, hogy a lélek valamilyen módon kapcsolatban van a testtel.

1 Korinthus 7:34: "...az asszony, a ki férjhez ment, a világiakra visel gondot, hogy a férjének tessék; a hajadon pedig a az Úr dolgaira visel gondot, hogy az Úrnak tessék, mind testében, mind lélekben." Ez a vers azt mutatja, hogy a test és a lélek egyaránt fontosak az ember életében.

Ez a teológiai állítás, az emberi természet dualisztikus, mégis egységes voltát hangsúlyozza. Nézzük meg, mit is jelent ez pontosan:

1. Az emberi lélek: Az emberi lélek a katolikus teológia szerint az ember szellemi, halhatatlan része, amely megkülönbözteti az embert az állatoktól. A lélek az, ami képessé teszi az embert az értelemre, az akaratra és az önismeretre.

2. Közvetlenül és egész mivoltánál fogva: Ez azt jelenti, hogy a lélek nem csak egy része az embernek, hanem az egész emberi létezés alapja és formálója. A lélek nem valami, ami hozzáadódik a testhez, hanem az, ami a testet emberi testté teszi.

3. Az emberi test formája: A "forma" itt nem egyszerűen a test külső megjelenését jelenti, hanem a test belső rendezőelvét, azt, ami a testet élő, működő szervezetté teszi. A lélek az, ami a testnek értelmet és célt ad, és ami lehetővé teszi számára, hogy emberi módon működjön.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez a dogma több fontos dolgot is jelent a katolikus tanításban:

Az emberi élet szentsége: Mivel a lélek az emberi test formája, az emberi élet már a fogantatás pillanatától kezdve szent és sérthetetlen. Az abortusz és az eutanázia ezért a katolikus egyház tanítása szerint súlyos bűnök.

A test és a lélek egysége: Az ember nem csak egy test vagy csak egy lélek, hanem egy egységes egész. A test és a lélek szorosan összetartoznak, és egymást kiegészítik. Az aszkézis és a böjt nem a test megvetését jelenti, hanem a test uralmának megszilárdítását a lélek felett.

A feltámadás reménye: A katolikusok hisznek a test feltámadásában. Mivel a lélek halhatatlan, a halál nem a végső pusztulást jelenti, hanem egy átmenetet egy új, dicsőségesebb állapotba.

A dogmatika több éves anyag a teológián. Szükséges hozzá filozófiai alaptudás. Ez olyan, minthogy a kvantumelméletet sem lehet megérteni középiskolai fizikával, mert nincsenek meg azok a fogalmak, amik alapján ez érthető. Ez egyébként minden tudományterületre jellemző, hogy a megértéséhez kell egy közös fogalmi rendszer, amit a tudomány képviselői ismernek és közösen elfogadva használnak. Csak míg pl. a molekuláris biológia olyan fogalmakkal dolgozik, amik a köznyelvben kevésbé használtak, addig a humántudományok fogalmait teljesen átvette a köznyelv és szinte mindenki használja így vagy úgy, ki mit ért alatta. Eklatáns példa ma is köznyelvben használt feudalizmus fogalma. Szerintem 10-ből 8 ember nem olyan értelemben használja, mint a történelemtudomány.

Ugyanez a filozófia is. Itt javasolnám előbb alap filozófiai művek (nem feltétlenül keresztény, hanem pl Platón, Aristoteles) elolvasását a fogalmi tisztázás végett, mint pl létezés, lélek, Isten, semmi, szubsztancia, stb.

A dogmákkal kapcsolatban azt mondja ki az Egyház, hogy hitbeli együttműködéssel kell fogadni. Nem azt jelenti, hogy haptákban kell állni és birka módon bólogatni, hanem a képessegeinkhez mértem minél jobban meg kell próbálni megérteni. Juli néni 8 elemivel nyilván nem olyan mélységig fogja megérteni, mint egy dogmatikaprofesszor, aki 30 évig ezzel foglalkozik. De a lényeg a törekvés a megértésre.