Lehetséges, hogy az eddigi 26-ból egy hasznos válasz sem volt az alábbi kérdésnél? Miért nem lehet korrekt választ adni?

A kérdező olyanokon kér számon olyan dokumentumokat, amikkel nem rendelkezik egy átlagember, mert ezeknek a hivatalos dokumentációk nem magánembereknél vannak elhelyezve, illetve olyan dolgokon lovagol, amiken nincs túl sok értelme. El kellene szépen mennie oda, ahol ezek a dokumentációk találhatók, kikérni (ha egyáltalán kiadhatnak ilyeneket olvasásra), és átböngészni töviről hegyire. Ezt megteszik azok is, akik hiteles könyvet-filmet akarnak csinálni a témából, amellett, hogy felkeresnek még élő túlélőket. Ha valamit tudni akarok, akkor oda megyek, ahol a választ találhatom. Nem az az okos ember, aki "mindent tud", mert mindent senki nem tud, hanem az, aki tudja, hol keresse a választ. De nekem úgy tűnik, hogy a kérdező nem hajlandó venni a fáradságot és felállni a gép mellől.

Tudod, ha a lustaság fájna...

Szerintem azzal van a gond, hogy a kérdésnek nem nagyon van értelme.

Történelmi eseményeket nem törvényszéki szempont szerint szokás vizsgálni, hanem források alapján. Szinte semmiféle történelmi forrás nem tekinthető törvényszéki bizonyítékként. Én is feltehetem a kérdést: milyen törvényszéki bizonyíték van a mohácsi vereségre?

Ilyen események szerintem túl nagy volumenűek ahhoz, hogy a törvényszéki eljárás szerint lehessen vizsgálni, mert ez utóbbi viszont az egyszeri, viszonylag lokalizálható és egyszerű események bizonyítására való.

Mondok egy másik példát: tegyük fel, hogy mondjuk a kecskeméti airshow-n (mondhatnék bármilyen nagy volumenű rendezvényt, ahol százezrek vannak) én a nyílt színen, egy emelvényen kitöröm valakinek a nyakát. Persze egy csomó ember látja (mondjuk olyan 20-30 ezer), de a a kamerák közül az esemény pont nem látszik, mert épp mindegyik a repülőket nézte. Legfeljebb egy két homályos felvétel.

Kérdés: milyen törvényszéki bizonyítékok vannak a bűnösségemet illetően, és mi alapján ítélnek el?

- konkrét felvétel az eseményről nincs

- van egy holttest

- vagyok én, aki épp ott volt

- van több tízezer, egymást egyáltalán nem ismerő ember, akik ugyanazt állítják

- van indítékom (tegyük fel, hogy tényleg volt, és nem tartottam titokban)

Normális esetben ez még nem lenne elég egy ítélethez. De normális esetben nincs ennyi szemtanú. De egy bírónak sincs semmi alapja feltételezni, hogy emberek tízezrei kollektív hazudozásba kezdenének, így minden rendes törvényszék elítélne ezért.

A holokauszt esete hasonló:

- volt rá indíték, és ezt nem tartották titokban

- vannak holttestek, eltűnt személyek, akik sosem kerültek meg

- vannak, akiket szinte a holttest mellett találták meg, noha felvétel nincs, ahogy éppen a gyi9lkosságot elkövetik

- van rengeteg sok egymástól független tanú, akik mind ugyanazt állítják

- háború volt, az emberek az eset közben azzal voltak elfoglalva, hogy túléljék, és harcoljanak, vagyis nem volt az eset a figyelem középpontjában.

Hát kit mi háborít fel! Az gondolom, még nem vita tárgya, hogy voltak gettók, és a zsidó lakosságot előbb oda vitték, majd elhurcolták őket, megfosztva minden vagyonuktól. Ez nem háborít fel? Hogy ezt ki és milyen jogon merte megtenni? Ha a törvény az, hogy a holokausztot nem szabad tagadni, elég, ha nem hangoztatod nyilvánosan az ellenvéleményedet. De ha a törvény az, hogy a zsidóknak gettóban a helyük, hogy lehet nem zsidónak lenni, ha egyszer annak születtél? Érted a lényegi különbséget?

A Jézusba vetett hit reményt ad.