A Mennyországban nem fogunk megvakulni ha minden tiszta végtelenül vakító fehér lesz minden?

I.Kor.15-

50.

Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.

51.

Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.

52.

Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.

53.

Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.

54.

Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra

Orczámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.

2Mózes 33-

11.

Az Úr pedig beszéle Mózessel színről színre, a mint szokott ember szólani barátjával; és mikor Mózes a táborba visszatére, az ő szolgája az ifjú Józsué, Núnnak fia, nem távozék el a sátorból.

12.

És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te azt mondod nékem, vidd el ezt a népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig azt mondtad nékem: név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim előtt.

13.

Most azért ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.

14.

És monda: Az én orczám menjen-é veletek, hogy megnyugtassalak?

15.

Monda néki Mózes: Ha a te orczád nem jár velünk, ne vígy ki minket innen.

16.

Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-é, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, a mely e földnek színén van.

17.

Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is a mit kívántál; mert kedvet találtál szemeim előtt, és név szerint ismerlek téged.

18.

És mondá Mózes: Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.

19.

És monda az Úr: Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orczád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét: És könyörülök, a kin könyörülök, kegyelmezek, a kinek kegyelmezek.

20.

Orczámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.

Nem lesz minden vakítóan fehér ott minden, mert akkor nem tudna megvalósulni a színek öröme.

Lesz testünk, mert testben támadunk fel; lehet majd sportolni, de szexuális vágy nem lesz.

1 Kor. 15,12

Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül [Csel. 17,18.] feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?

1 Kor. 15,13

Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.

1 Kor. 15,14

Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, [Róm. 4,25.] de hiábavaló a ti hitetek is.

1 Kor. 15,15

Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot [Csel. 2,24. 32. 3,15.] tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.

1 Kor. 15,16

Mert ha a halottak [Róm. 8,11.] fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.

1 Kor. 15,17

Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, [vers 14.] hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.

1 Kor. 15,18

A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek [Dán. 12,2.] tehát.

1 Kor. 15,19

Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.

1 Kor. 15,20

Ámde Krisztus feltámadott a halottak [Csel. 26,23. Kol. 1,18. Jel. 1,5.] közül, zsengéjök [Mát. 28,1-6.] lőn azoknak, kik elaludtak.

1 Kor. 15,21

Miután ugyanis ember által [1 Móz. 3,19. 2,17. Róm. 5,12. 18.] van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.

1 Kor. 15,35

De mondhatná valaki: Mi módon [Ezék. 37,3-10. Mát. 22,29.] támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?

1 Kor. 15,36

Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha [Ján. 12,24.] megrothadánd.

1 Kor. 15,37

És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.

1 Kor. 15,38

Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő [1 Móz. 1,11.] saját testét.

1 Kor. 15,39

Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.

1 Kor. 15,40

És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.

1 Kor. 15,41

Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.

1 Kor. 15,42

Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;

1 Kor. 15,43

Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; [Fil. 3,20. 21.] elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben.

1 Kor. 15,44

Elvettetik érzéki test, feltámasztatik [rész 6,13.] lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.