A Steiner-féle waldorf-oktatás elvileg önként lemond a büntetésről a tanításban. Akkor a karmával miért nem így működik?

A karma nem olyan felszínes, mint egy ember. A karma úgy tanít, ahogy a végtelen teremtő. Megmutatja neked, ki vagy. Az emberek nem tanítanak, csak szavakba öntenek valamit, ami bennük van. Illetve akarják. Ami bennük van 95%ban elvész, amikor azt megragadják. Az az 5%, 95%ban elvész, amikor szavakba öntöd. A szavak mögötti értelem 95-99%ban elvész, amikor azt egy másik ember szemléli a szavaid által. Nos a karma nem ezt a minőséget képviseli, hanem azt, ahol a tanítás 100%a beléd ivódik.

Nem tudom milyen büntetésről beszélsz. Én még nem tapasztaltam se magamnál, se más életéből olyat.

Amit szeretetnek nevezel, egy gondoskodási, foglalkozási forma. Ennek van egy spektruma. Pl már túl lent van a "pofán verem a gyereket, hogy ne szökjön el, és akkor nem rabolják el", pedig ez is az. Ugyanígy túl fent van a "hagyom, hogy rossz egyetemre menjen, hisz nem lehet vele beszélni, és tudatalan is meg akarja tapasztalni, hogy ez nem az ő útja". Lehet nem, nem ez a lényeg, hanem, hogy egy spektrumból nézel, ami normális, hisz fejlettebb vagy rengeteg dolognál, de ne feledd, hogy fejletlenebb még többnél. Amit te itt szeretetnek, abból való foglalkozásnak nevezel, hogy hogyan bánjon valami valamivel, amit szeret, az a te spekturmod, nem a végtelen bölcsesség és tudás mércéje. Az egy végtelen teremtő a tökéletességnél nem ad lejjebb. Lehet ez számodra nem tűnik jónak, de ez a fenomenália az emberek közt is meg van. Van olyan, aki rossznak ítél meg valamit, ami egyértelműen jobb. Pl a szigortanya, ahol a gyereknek "igen anya/apa" a neve, lenézi azokat, akik mindent megengednek a gyereküknek. Persze azt se tudja, mit jelent ez, és nem tudja hogy néz ki, de abból, amit lát, azt mondja rossz. Te is hasonlóan kezeled most azt, amit karmának nevezel meg. Valami, amiről hallottál, de nem tudod mi az, csak azt tudod, hogy amit tapasztalsz, rossz a te tudásodból. De nem a dolog a kicsi, hanem a tudásod róla.

A karma gyakorlatilag csak a büntetésről szól.

Úgy lehetetlen végigélni egy életet, hogy mindig minden csak jó felé vigyen - akkor viszont a következő életedben minden egyes dologért megkapod a méltó büntetésed.

Senkit nem érdekel, hogy milyen jót csináltál még közben.

"miért így működik a karma?"

Szerintem fordítva ülsz a lovon.

Ami tény: az élet. Ez olyan, amilyen.

A karma egy lehetséges magyarázat erre, de szerintem igencsak gyenge, és még ráadásul rossz felé is tudja vinni az életed. De ugye erre telt sok ezer évvel ezelőtt az akkori embereknek. Ma már eléggé idejétmúlt.