Milyen érvetek van a reinkarnáció ellen? Íme 10 érv ellene
1. Hitünk alapja az, hogy az ember egy testet kap, és egyszer él a földön, majd ezután a lélek visszatér az Istenhez. A reinkarnáció viszont azt állítja, hogy az emberi lélek többször reinkarnálódik, ami ellentmond a keresztény tanításoknak.
2. A Biblia számos alkalommal említi az örök életet az üdvözültek számára, vagyis a lelkek örökkévaló boldogságát vagy büntetését a mennyben vagy a pokolban. A reinkarnáció nem tartalmaz ilyen ígéreteket.
3. A reinkarnációban nincs helye a bűnbocsánatnak és a megtérésnek. A kereszténység alapja a bűnök megbocsátása és az újjászületés lehetősége Jézus Krisztus által. Ha az ember többször reinkarnálódik, akkor ez a lehetőség elveszne.
4. A reinkarnáció szerint az emberi sorsot a múltbeli cselekedetek határozzák meg. Ez ellentétben áll a keresztény tanításokkal, amelyek szerint Isten terve és kegyelme irányítja az emberi életet.
5. Az emberi test Isten képmására teremtetett a kereszténység szerint, és értelme, szabadsága és önazonossága van. A reinkarnáció viszont azt mondja, hogy az emberi lélek csak egy ideiglenes létformában él, és folyamatosan reinkarnálódik más testekben.
6. A reinkarnációban nincs helye a halál utáni feltámadásnak. A keresztény tanítások szerint Jézus Krisztus feltámadása segít elhinni, hogy az üdvözültek is feltámadnak a halálból az örök életre.
7. A reinkarnációban nincs helye az igazságszolgáltatásnak. A kereszténység szerint Istent hívjuk számotartásra az életünk végén. A reinkarnáció szerint a múltbeli cselekedetek határozzák meg az új életünket, de senki sem felelős ezekért a cselekedetekért.
8. A reinkarnációban a lélek újjászületése folyamatosan történik, amíg elérik a tökéletességet vagy a nirvánát. A kereszténység szerint az emberi lélek megtérhet és megbocsátható bűneiért, és így üdvösséget nyerhet.
9. A reinkarnációban nincs helye a szabad akaratnak. A kereszténység kimondja, hogy az ember a saját döntéseinek következményeit viseli. A reinkarnáció viszont azt sugallja, hogy a múltbeli cselekedeteink határozzák meg az új életünket, így nem marad hely a szabad választásnak.
10. A reinkarnáció más vallásokhoz, mint például a hinduizmushoz vagy a buddhizmushoz köthető. A kereszténység egyedülálló tanításai között nincs helye a reinkarnációnak.
válasza:"Valóban. De a tudomány csak az agyban levő lélekkel foglalkozik."
Ezt honnan vetted? Idéznéd a forrást?
"Vagy például feltámadás, vagy testen kívüli lélek."
Hittudományi szakokon igencsak felmerül ez a téma.
válasza:A hittudomány egy érdekes dolog.
Az a része, amelyik a különféle hiteket kutatja - tudomány.
Az a része pedig amelyik a külső lelket, istent, teremtést, stb. próbálja magyarázni - NEM tudomány.
De ezt gondolom, te is tudod. Nem is tudom, miért hoztad ezt most ide, hiszen pont ellened szól.
válasza: válasza:Ja, amit küldtél, az hamis.
A hittudomány nem tesz különbséget a vallások között. Nem minősíti és nem támogatja egyiket sem. Ha igen, akkor az már nem tudomány.
Amit a #12-ben írtam, az pedig igaz. Más kérdés, hogy például a keresztények minden erejükkel össze akarják mosni a kettőt, mert abban reménykednek, hogy akkor valaki a hitet is tudománynak nézi majd.
De e helyett inkább a fordítottja lesz belőle: felületes szemlélőnek az egész "tudományuk" hiteltelen lesz, hiába lenne egy része igaz és jó.
válasza: válasza: válasza:"A kettő nem egyforma"
Ezzel mi a probléma?
Ha csak a nézőpont különbözik, az természetes.
Ha a saját vallását védi, a tények ellenére is, akkor meg nem tudomány.
válasza:Kedves kérdező!
Egyik érved sem a reinakrnáció valószínűsége hanem a kerszrténységgel való öszszeegyeztethetősége ellen szól.
válasza: válasza:Ezek nem érvek. Amit leírtál az pusztán tíz állítás, ami mellé odaírtad, hogy ezzel szemben te miben hiszel és a kettő miben különbözik. Olyan, mintha valaki ilyeneket írt volna, hogy:
1. Hitem szerint az ember lelke a halála után új testben éled újra. A kereszténység viszont azt állítja, hogy az ember egy testet kap, egyszer él a földön, ami ellentmond Buddha tanításának.
Ezek nem érvek. Az érv az valamilyen tényt, körülményt használ egy adott állítás alátámasztására vagy megkérdőjelezésére, valamilyen kiinduló állításból vezet le valamiféle következtetést, konklúziót. (Akkor igazán hatásos egy érv, ha a kiinduló állítást, körülményt, tényt, és a következtetés módját a másik is elfogadja.)
Tegyük fel valaki azt mondja, hogy a Római Birodalomnak soha nem jutottak el a Dunántúlra. Ez egy állítás, egy vélemény.
Ha azt mondom, hogy de, a Római Birodalomnak része volt a Dunántúl, amit ők Pannóniának neveztek, az nem ellenérv, hanem eddig csak egy ellenvélemény, hiszen az égadta világon semmivel nem támasztottam alá azt, hogy az állításom igaz, vagy valószínűbb lenne, és nem cáfoltam, nem is kérdőjeleztem meg a másik állításának a tarthatóságát.
Ha viszont azt mondom, hogy a Dunántúlon számos régészeti feltáráson találtak olyan településmaradványokat, amiknek az elrendezése a római városokra jellemző, viszont a környező népek építészetére nem, ebből következően – hiszen egy várost felépíteni nem egy hét – valószínűleg huzamosabb ideig volt ez a terület a Római Birodalom fennhatósága alatt, az ellenérv, mert van benne egy tény, egy objektív állítás, és van benne egy ebből levont logikus következtetés. Vagy ha azt mondom, hogy számos egymástól független korabeli történelemíró írja le azt, hogy a Római Birodalomnak volt egy Pannónia nevű provinciája, aminek a leírása félreérthetetlenül a mai Dunántúl területét jelenti, az is egy ellenérv, mert az ellenvetésem nem a levegőbe lóg, hanem valamilyen tényre, körülményre alapoztam azt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!