Miért ilyen egyenlőtlen és igazságtalan a szenvedések mértéke az embereknél, talán ez szól a leginkább amellett, hogy Isten vagy nem létezik vagy nem mindenható vagy nem jóságos?
A szenvedésre talán van egy magyarázat hogy a szenvedés azért szüksége mert így tudjuk csak igazán értékelni az üdvösséget, hogy megtapasztaljuk a rosszat, tehát Isten azért okozza a szenvedést hogy még jobban érezd magad mennyországban ami az örökké tart majd.
Ezt azért meg lehet magyarázni de ez is ezer sebből vérzik és sok problémát vet fel, de ami számomra igazán problémás az az hogy a szenvedések nagysága miért ennyire logikátlan aránytalan, tehát miért van az hogy egy jóságos, Istenhívő ember sokkal sokkal többet szenved mint egy rossz ateista ember vagy két egyformán hívő jó ember, teljesen különböző mértékben adja isten rá a szenvedését.
Miért van az hogy egy ártatlan gyerek már ötévesen hihetetlen szenvedéseken megy keresztül, valakinek meg semmi...
Az sem egy nagy cucc.
Közvetlenül nem Isten okozza azt a bizonyos aránytalan szenvedést.
Ugye Isten megátkozta az emberiséget, ennek következménye már önműködős rendszer, ami random dobálja hogy kinek milyen sorsa lesz.
Nem Isten alakítja mindenkinek, hanem a rendszer amiben élünk.
Gondolom erre az lesz a válasz, hogy jó akkor miért hagyja Isten?
De ha ebbe az irányba elmegyünk, akkor már csakugyan a rosszból vett érvnél lyukadunk ki megint.
--------------------------------------------------------------------------
Nem elég jó az érvem?
Az ateisták 100% feletti magas elvárásait (érvelés terén), sajnos senki nem tudja meg ugrani. De ha meg is ugranánk akkor 120% felettit követelnének.
Ez van. Én már rég elengedtem, az ateistákkal való vitázást, azért mert ez így csalás, és az ateisták bizony így szeretnek játszani.
Na tessék, ezért kérdeztél, és kellett annyira válaszom? Hogy lepontozhass?
Ebből is látszik, hogy mennyire nem éri meg ateistákkal foglalkozni.
Kár válaszolni nekik.
11-es voltam.
"Isten közvetlenül nem tud rosszat okozni."
Ez nem stimmel az írásodban.
A Bibliában pontosan le van írva, hogy a szenvedést, a bűnt az isten hozta be a világba. Ő teremtette meg a bűnt, a bűnre való hajlamot és a bűnöst is.
Méghozzá úgy, hogy ezt előre tudta is, és bármikor tudott volna változtatni rajta.
TEHÁT ez volt az akarata!
Ne haragudj, nem fogok könyveket elolvasni ezért.
Írd le röviden, de úgy, hogy tételesen cáfold meg az állításaimat. Nem fog menni, mert amit mondtam, benne van a Bibliában is. Az ugye magasabb rendű.
Vajon miért azok teszik fel ezt a kérdést, akik maguk nem szenvednek? Akik valóban szenvednek jelentős részben nem szokták a miérteket kutatni.
Mert egy szenvedő ateista például nem teszi fel ezt a kérdést. Hiszen Istent nem hibáztathatná a szenvedéséért, mert elveti a létezését. A keresztények sem Isten okolják , hanem inkább az ördögöt, sátánt. Esetleg más embereket is szoktak a szenvedéseikért okolni.
Vannak szörnyű emberi tragédiák a világban. Ezt nem is vitatom, de Istent okolni más emberek vagy a saját magunk hibájáért nem a legbölcsebb dolog.
Én hálás vagyok, hogy nem szenvedek. Mert szenvedtem én is. Kívül is, belűl is. A belső szenvedésnél jobban érdekelt, hogy miért hagyta ezt Isten, de csak amíg rá nem jö9ttem arra, hogy valójában én kurtam el a dolgaimat mivel nem volt felettem Isten. Persze én és gyanítom, hogy a legtöbb keresztény másként teszi fel a kérdést és általában választ is talál, ha keres.
"Akik az ÚRhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az ÚR." (Zsoltárok 34:18-20)
Ez számomra beteljesült ígéret. Tudom, mert átéltem. Ezért tudom, hogy mások szenvedésére a miérteket főleg azok keresik, akik maguk nem szenvednek. A szenvedő nem teszi fel másnak a kérdést, hogy Isten miért hagyja ezt, ha keresztény. Istennek teszi fel a kérdést. Az ateistának pedig mivel nem is hisz Istenben a kérdése alapból kamu kérdés.
Ennyit tudok hozzáfűzni még az egészhez.
"A keresztények sem Isten okolják , hanem inkább "
Mert annyi agyuk nincs, hogy felfogják a dolgokat.
Az ateisták pedig valóban nem az istent okolják - hanem megmutatják, hogy HA az isten létezne, AKKOR ő lenne az oka ennek.
Ami amúgy természetes is.
18!
Szuperül látod a dolgokat.
Kivéve, hogy a keresztények közt akik felfogják a "dolgokat", ők már soha az életben nem lesznek egyedül.
A keresztényeket nem gyötri Isten léte. Azokat gyötri Isten léte, akik nem képesek hinni. Azok lázadoznak, akik nem hisznek, csak a saját szemüknek.
De mond csak utolsó! Ha Isten nem létezne, akkor kit lehetséges okolni a szenvedésekért?
Ugyanazt, akinek az ateista mindent köszönhet: Önmagát, más embereket, szüleit.
Én úgy látom, a szenvedéses történetben nem túl előnyös az ateizmus.
Amikor az élet próbára teszi az embert, akkor az ateizmus viszi el a szenvedés felé, a hit pedig szenvedésen át viszi el az embert a szabadság felé.
Mert az ateistáknak van agyuk, de lelkük ugyebár nem lehetséges. (Mivel abban sem hisznek)
Én végtelenül igazságosnak látom azt, ahogy a megváltás elhatárolódik az ateista életviteltől. Szomorú, tragikus, de végtelenül igazságos.
De miért is kellene a magamfajta keresztényeknek agy? Itt vannak az ateisták, azok majd gondolkodnak helyettünk és terheik nyomása alatt teljesítenek. Mi pedig keresztény emberek, élvezhetjük ugyanúgy az ateizmus gyümölcseit, ha Isten is úgy akarja. Mi szorgoskodunk az ateizmus világában mert terhünk nincsen, hiszen Krisztus megkönnyített. Az anyagiak pedig hála Istennek megoldódnak.
Én örülök az ateistáknak, hiszen engem szórakoztatnak. Megtéríteni pedig úgysem lehetséges senkit, aki azt nem akarja.
Az ateistákat pedig szavakkal, Isten létének koncepciójával lehet gyötörni. Fáj, hogy ők szenvednek belül amiatt, hogy emberek olyanban hisznek, amelyben ők nem akarnak hinni. De ugyanakkor szórakoztat is, hogy bár nem hisznek Istenben mégis csak szenvednek tőle.
Ironikus. Akik pedig nem hisznek az ateizmusban mégis csak élvezhetik áldásos gyümölcseit, mert hisznek az istenben. Igazságos.
De azért én egyik válasznál sem ítélkezem. Azt is megteszik az ateisták.
"Azokat gyötri Isten léte, akik nem képesek hinni."
Téged gyötör a Homokember vagy a Fogtündér léte??? Gondolom nem hiszel bennük...
"Ha Isten nem létezne, akkor kit lehetséges okolni a szenvedésekért?"
1, Az okozót vagy ha ilyen nincs, akkor a körülményeket, melyek kedvezőtlenül alakultak, esetleg a saját helytelen döntéseinket, esetfüggő.
2, Te Istent okolod a szenvedésekért??? Hmmm, milyen vallású vagy?
"Amikor az élet próbára teszi az embert, akkor az ateizmus viszi el a szenvedés felé, a hit pedig szenvedésen át viszi el az embert a szabadság felé."
A hívő Istenhez fohászkodik az ateista meg lehetőséget keres a helyzet megoldására.
Melyik a célravezetőbb?
Mondjuk ha megbetegszik a gyerek, te imádkozol vagy orvoshoz viszed????
"De miért is kellene a magamfajta keresztényeknek agy?"
Talán, hogy gondolkodj, és ne írj ennyi butaságot....
"Az ateistákat pedig szavakkal, Isten létének koncepciójával lehet gyötörni. "
Brávó, igazán keresztényi hozzáállás... jó vastag a bőr a képeden, de hát miért is csodálkozok, a trollok már csak ilyenek, fajtajelleg.
(Bár csendben megjegyzem: csak szánalmas vagy a frusztrációiddal és kisebbségi komplexusoddal amit így akarsz ellensúlyozni...)
Gyötörni meg legfeljebb magadat gyötröd, én röhögök a nevetséges erőlködéseden...
Ez nem ítélet, csupán magán vélemény.
Ítélkezni majd Isten fog (ha létezik) feletted, de nem szívesen lennék a helyedben, mert az biztos, hogy azzal amit csinálsz, nem értene egyet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!