Biztos, hogy a 3 vallás istene ugyanaz?

"Nagyobb valószínűséggel vették Isteni csodának a vizenjárást, mint, hogy cölöpök lettek volna a vízben."

Mert ismerték azt a vizet és előző nap még nem voltak benne cölöpök. Mikor, honnan kerültek volna oda? Mennyi munka lett volna cölöpöket verni a tó aljába, és hogy nem tűnt volna fel senkinek, hogy cölöpözés folyik? És a viharban hogy látta volna Jézus, hogy hova kell lépdelnie, hogy ne süllyedjen el? Stb.

A kérdésre hogy miért higyjünk az Újszövetségben egyesek a következő választ is adják:

Közel 6000 görög ÚSZi-kéziratot tártak föl (körülbelül 5778 példány). Ami kb 139 000 szót tesz ki. Egyesek azt állítják hogy az ÚSZ 95%-ban megbízható az Újszövetség eredeti kézirataihoz képest. És ez egy csodának felel meg, mondják.

Erre az én válaszom ez lenne:

Mostanra az Újszövetség (ÚSZ) közel 6000 görög kéziratát fedezték fel. Nem tudjuk, hány hiba van a fennmaradt példányaink között, de úgy tűnik, hogy azokban bizony körülbelül 400 000 hiba van! Összehasonlításként: sokkal több különbség/hiba van az ÚSZ-i kéziratokban, mint ahány szót az tartalmaz.

Persze ne feledjük, hogy ezeknek a hibáknak jóval több mint 90%-a csekély csúszások eredménye, és jelentéktelenek. Semmi többet nem mutatnak meg nekünk, minthogy az ősi írástudók nem tudtak jobban másolni, mint a legtöbb mai ember. A szövegkritikusok azt állítják, hogy e hibák több mint 90%-át képesek rekonstruálni. Ez valóban így is lehet. Hozzátenném, hogy soha nem mondhatjuk, hogy az, akkor így most már megfelelne az ÚSZ EREDETI könyveinek, mert SENKI NINCS birtokában az eredetieknek. Nincs fennmaradt eredeti kézirat.

Tehát azok a hibák nagy része, amelyeket felfedezünk, az írásmásolók tévedései. Amit még érdemes észrevenni, hogy a későbbi, középkori kéziratok sokkal bőségesebbek és egységesebbek, meg részletesebbek, mert képzett, kreatív, hivatásos írástudók másolták őket. Vagyis a legkorábbi kéziratokban van a legtöbb hiba. Egyben azok a legegyszerűbb, részletekben legszegényebb kéziratok is, mégis rengeteg bennünk a különbség/hiba.

A matematika kedvéért, az ÚSZ-i kéziratok ellentmondásainak 90%-a tehát nem fontos. Más szóval, az ÚSZ-ben található kéziratok 360 000 hibája lényegtelen. A 40 000 hiba azonban jelentős. De feltételezzük, hogy jön egy két nagyon nagyokos és megmagyaráz ebből 20 ezret. És ha így csökkentjük ezt a számot 50%-kal, akkor is marad még csekély 20 000 nagyon fontos hiba! 20 000 nagyon kritikus és jelentős teológiai hiba!

Emlékezzünk, hogy az egész ÚSZ-ben csak 139 000 szó van. A kérdésem az, hogy megengedné-e Elohim/Isten, hogy ilyesmit tegyenek az Újszövetséggel, ha ez az Ő szent/különválasztott könyve, amelyet Elohim/Isten meg akar őrizni minden eljövendő nemzedék számára? Miért nem védte meg Isten/Elohim az ÚSZ integritását, ha az valójában egy szent/különválasztott és örökkévaló könyv? Felmerülhet a kérdés, hogyan őrizheti meg Isten/Elohim a szöveget? Mint kiderült, Elohim pontosan ezt tette a Tórával, amely sokkal nagyobb és régebbi, mint az ÚSZ. Az összes Torah változat csaknem azonos! Mind a 304 805 betűt megőrizte Isten/Elohim!

Mennyire fontosak az ÚSZ-ben a szöveges eltérések 5-10%-a? Némelyikük óriási! Íme néhány példa:

1) Megtalálható-e a Szentháromság-tan az 1János 5:7-8-ban? Attól függ, melyik kéziratot olvasod.

2) Megjelent Jézus valamelyik követőjének a feltámadás után Márk könyvében? Attól függ, melyik kéziratot olvasod. A legkorábbi kéziratok egyikében sincs semmiféle megjelenése. Márk könyvének utolsó 12 versét (16:9-20) későbbi írástudók szúrták be, akik csalódottak voltak amiatt, hogy az apostolok nem találkoztak Jézussal a feltámadása után e beszámoló szerint.

3) Jézus a Gecsemáné kertben, hogy vért izzad? Attól függ, melyik kéziratot olvasod. Néhány későbbi írástudó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Jézus csekély szenvedélyt mutatott Lukács szenvedéstörténetében, ezért beiktattak a Kerti imába egy jelenetet, amelyben Jézus vért izzad. (Lk 22:43-44)

4) Lukács könyvében Jézus azt mondta Istennek, hogy a zsidóknak meg kell bocsátani? Jézus azt kérte: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lukács 23:34)? Attól függ, melyik kéziratot olvasod. A korai keresztények ezt úgy értelmezték, mint egy bocsánatkérő imát a zsidókért, akik nem tudták, mit tettek. Nem csoda, hogy egyes írástudók szándékosan törölték a verset a második és harmadik században, a keresztények miatt, hogy azt higyjék Isten semmiképpen sem bocsátott meg a zsidóknak.

5) Találkozott-e Jézus egy házasságtörő asszonnyal és vádlóival, amikor azt mondta nekik: „A bűntelen vessen rá először követ”, és amikor azt mondta neki, amikor az összes vádlója lelépett: „Én sem ítéllek el. Menj és ne vétkezz többé”? Attól függ, melyik János-kéziratot olvasod a 7-8. fejezetben! A legrégebbi kéziratokban ez nincs meg. Később lett hozzáadva.

6) Megértette-e Lukács, hogy Jézus halála engesztelés volt a bűnért? Attól függ, mit kezdesz a Lukács 22:19–20-zal. A szerző mindenhol másutt Lukácsban és ApCselben eltávolította a Márkra utaló referenciát. Ennek a tanításnak az egyetlen maradványa az úrvacsora néhány kéziratában található, ahol Jézus azt mondja, hogy a kenyér az ő teste, amelyet „értetek” kell megtörni, a pohár pedig az ő vére, amelyet „értetek” ömlött ki. De a legkorábbi kéziratokból ezek a szavak hiányoznak (a 19. vers nagy része és a 20. vers egésze). Az írástudók hozzáadták őket, hogy Lukács Jézus haláláról alkotott nézete megfeleljen Márk és Máté nézetének. Más szóval, Lukács nem értett egyet Márkkal és Mátéval a többi evangélium és Pál egyik legfontosabb teológiai állításában.

Ez a változat megkérdőjelezi, hogy Lukács (bárki is volt) hitte-e, hogy Jézus a bűnért való áldozatként hal meg. Nem arról van szó, hogy Lukács nem tartotta fontosnak Jézus halálát. De azt hitte, hogy ha Jézus halálára gondolsz, megbánod bűneidet. Így Lukács szerint maga a bűnbánat, és NEM Jézus áldozati halála az, ami engesztelte a bűnt. Ez azt jelenti, hogy a későbbi írástudók kiegészítései nélkül olvasva a Lukács és az Apostolok cselekedeteit, megérthetjük hogy szerzőjük nem hitte el, hogy Jézus engesztelő áldozatként halt meg a bűneidért!

Védekezésül persze a keresztények azt válaszolják, hogy ezek az eltérések rendkívül fontosak ahhoz, hogy tudjuk, milyen Jézusról szóló hagyományok voltak forgalomban a korai keresztények körében.

7) Feltámadása után Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy azok, akik elkezdtek hinni benne, képesek lesznek kígyókon taposni és halálos mérget inni anélkül, hogy kárt szenvednének? Attól függ, hogy Mark mely kéziratait olvasod.

8) Pál arra vonatkozó utasítása, hogy a nők „hallgassanak” a gyülekezetekben, és „rendeljék alá magukat” férjeiknek, eredetileg nem szerepelt az 1Korinthus 14:34–35-ben, hanem későbbi írástudók tették hozzá, hogy a nőket a helyükön tartsák. Ez jelentős hiba vagy sem?

Namost tudom hogy egyetlen hithű keresztény sem ért egyet azzal, amit írtam; és ezeket a hibákat számos tudományosan jegyzett keresztény Bibliában feljegyezték.

Én csak néhány hibát és eltérést soroltam fel itt az Újszövetségből, hogy saját szemeddel lásd, hogy a kéziratok sok hibájának következményei hatalmasak. Ha az idő engedné, több száz jelentős ÚSZi-variációt rögzíthetnék, de csak ízelítőt akartam adni abból a jelentős tévedésből, miközben sokan azt gondolják, hogy az ÚSZ „Isten szava”, és abban 90-95%-os egyetértés van. Ámde az Úsz-ben előforduló hibák 5-10%-a, bizony megváltoztat egy egész világnézetet!

Mint szív a szívhez mondom, álj meg egy kissé és gondolkozz el, tedd fel magadnak a következő kérdést: Elohim/Isten a gonoszság, a megtévesztés, az összevisszaság, az egyet nem értés, az ellentmondások, és a hazugság szerzője lenne?

Térj vissza az egyetlen igaz úthoz a Torához!

HalleluYah!

Isten az Ószövetségben sokszor csak a zsidó néphez szól.Az Újszövetség a világ többi népeinek szól, az iszlám a mohamedánoknak.

Az Újszövetség megkúlönböztet ember által kitalált szokásokat, amik beépültek a szokásrendazerbe és megkülönböztet amit próféták által egyenesen Istentől valók.

Az Újszövetség kritika alá veszi a szokásokat, amikkel a papok tulságosan megterhelés az embereket (János ev.)

Az hogy az emberek a hívők éppen mit esznek ez kontinensfüggő, földrajzilag is különböző lehet, bár a te példád éppen nem az.

Nem az emberi szokások határozzák meg Istent, hanem Isten bizonyos dolgokat kér az emberektől

Van amir a világ összes néptől és van amit egyes népektől kér.

Nem mondhatjuk azt, hogy az a nép amely kizárólag csak halat tud enni, annak értelmes lenne a tej hús viszony, mert egy isten van egyet akar, de különböző népeknek külön feladatot oszt, ettől más a hitrendszer.

"Nem tudjuk, hány hiba van a fennmaradt példányaink között, de úgy tűnik, hogy azokban bizony körülbelül 400 000 hiba van!"

Most akkor tudjuk vagy nem tudjuk?...

#25 Körülbelül tudni, tehát nem pontosan, annak alapján amit eddig találtak abban az anekdotában amit újszövetségnek neveznek.

Egyébként az egész úgy ahogy van egy rakás szemét.

21#

Szóval valószínűbb szerinted az isteni beavatkozás, minthogy előző este a haverok leverték a cölöpöket és Jézus többször is elgyakorolta a mutavànyt?

Akkor mostanában elég sok csodát kellene elismernie az egyháznak!!

"előző este a haverok leverték a cölöpöket és Jézus többször is elgyakorolta a mutavànyt?"

Akkori technológiával előző este úgy, hogy senki se lássa, tehát amikor már töksötét volt? És többször is elgyakorolta úgy, hogy többször is pont jött a vihar, pont akkor amikor már kész volt a cölöpözés, hogy azt ne zavarja, viszont Jézus viharban gyakorolhasson többször is, hogy majd a viharban sikerüljön neki a mutatvány? (Ehhez a cölöpözés után kezdődő egyetlen hosszabb vihar kevés, mert amikor még kezdő, nem látja a cölöpöket a viharban, tehát le kell állnia a viharnak, hogy lássa a cölöpöket, aztán újra vihar, hogy gyakorolhasson, stb., amíg profi szintre nem jut.) :)))

Igen, valószínűbb az isteni beavatkozás.

"Akkor mostanában elég sok csodát kellene elismernie az egyháznak!!"

Nem, ez szerintem rossz következtetés. Eleve nem dolga az egyháznak mindent isteni csodának elismerni, ami természettudományosan (egyelőre még) megmagyarázhatatlan. Ennyi még kevés ahhoz, hogy valamit csodának nevezzenek.

28#

Cölöpöt leverni nem opyan nehéz, ha van pár barátod és mondjuk ács is van köztük. Bár elhiszem, hogy neked

nehezedre esne bármilyen munkát elvégezni. Remélem Isten elvégzi helyetted a kőműves, eladói, ápolói, irodai....munkákat és hívhatod az egyházat, hogy téged is Istenné nyílvánítson.

" A cölöpös példát Hofi ötletéből merítettem, a gyengébbek kedvéért írtam. Természetesen egyéb (sokkal fumányosabb csalással is elérhette az erdményt).

"Cölöpöt leverni nem opyan nehéz"

Nem is a cölöpözés nehézsége miatt írtam, hogy valószínűbb az isteni beavatkozás...

"egyéb (sokkal fumányosabb csalással is elérhette az erdményt)"

Nyilván sok más lehetőséget is végiggondoltak azok, akik végül arra jutottak, hogy isteni beavatkozás volt.