Miért kapok pánikrohamot, ha Isten létezését kétségbevonó kritikát hallok, vagy olvasok?

Mert nem vagy biztos a hitedben?

Kétségeid vannak, csak még magadnak sem mered bevallani?

Két utat választhatsz:

vagy semmilyen a hiteddel ellentétes dolgot sem veszel figyelembe, még akkor sem, ha az nyilvánvalóan igaz (vakhitű fanatikus leszel)

vagy elfogadod, hogy a keresztény hit nem ellentmondás mentes és elismered a nyilvánvaló tényeket. (ettől még lehetsz nyugodtan hívő, csak éppen a józanul gondolkodó fajta, de lehetsz akár ateista is)

Isten létét kizáró tényt még nem sikerült találni eddig, így abban nyugodtan hihetsz. (trükkös az állítás, mert a mondat első szavát nagybetűvel kell írni, így nem derül ki valójában én Istenre vagy istenre gondolok...)

Elárulom (isten/istenek) a megfejtés.

A bibliabeli Isten létezése ellen azért lehet hathatós érveket találni.)

Persze azt is megjegyzem, a létezését sem bizonyítja semmi, így nyugodtan el is lehet utasítani a létezésében való hitet (nem a létezését magát!).

Azért, mert a hit önmagában sohasem biztos.

Ezt minden okos hívő tudja.

"azért hiszünk, mert amit hiszünk az igaz"

-nak gondolod. Ezt azért tedd hozzá.

Említhetnél néhány ilyen meredek témát, amire találtál jó választ.

Kérdezö: "Miért kapok pánikrohamot, ha Isten létezését kétségbevonó kritikát hallok, vagy olvasok?"

Jó lenne egy kis több támpont, mert így elég nehéz pontosan és kielégítően válaszolni.

Az biztos, hogy a hitedben nem vagy még meggyőződéses hívő, mert akkor nem volna benned félelem kétség vagy kétely, mert Jézus megbocsátása által üdvbizonyságod lenne.

Ha jó a kritika, és gyenge a hited, akkor ez előfordulhat.

A hitednek kőszikla szilárdságúnak kell lennie!