A katolikus egyház elüldözte Hodász Andrást a soraiból, vagy csak ő csinál maga körül felhajtást azzal, hogy lemond a papságról?

Többet vártam tőle, ismerve több korábbi videóját, nyilatkozatát. Most épp "expap"-ként utal magára. Még teológiát nem végzettként is tudom - és neki is tudnia kell - hogy mindörökké pap marad, mert a papság eltörölhetetlen jegy. A klerikusi állapotából kérheti a felmentését, amit majd az egyházmegye eldönt, hogy megadja-e.

Egyébként ismerve a korábbi videóit, prédikációit: ő pont, hogy az Egyház kevésbé progresszív irányvonalát képviselte. Amit a Magyar Katolikus Egyház is. Nála sokkal progresszívebb "reform"-papok vannak, akár Magyarországon is, külföldön aztán meg pláne. Szóval ez nem hitbeli ellentét. Nem gondolkodott ő annyira másképp.

Lehet, hogy nem leszek népszerű: szerintem nem választott jó eszközöket és túlságosan exhibicionista fajta, aminek most issza a levét. Ez az egész probléma rá és a megyéspüspökére tartozik. Már ha tényleg szereti az Egyházat... Nekünk is volt konfliktusa a plébánosunknak a püspökkel. Még a bíborosig ment a történet és a bíboros segített rendezni a dolgot. Médianyilvánosság nélkül, mert az aztán többet árt, mint használ.

Nem kirakták, hanem sorsára hagyták, ami valahol még rosszabb. Hodásznak nem az volt a "bűne", hogy eltért volna a katolikus tanítástól, mivel azt következtesen képviselte, még akkor is, amikor a média baloldaláról zúdult rá az össztűz a konzervatív nézetei miatt. A baj az volt, hogy a katolikus tanítást képviselve volt képe kritizálni a regnáló hatalom narratíváját, és megkérdőjelezni a propagandagépezet állításait. Ekkor zúdult rá a jobbos média össztűz, és mivel a Magyar Katolikus Egyház – mondjuk ki őszintén – a vastagbélig nyalta magát Orbán Viktor seggébe, ahhoz sem volt elég gernicük már, hogy kiálljanak a saját papjuk a doktrínával teljes összhangban lévő evangelizációs tevékenysége mellett. Ez pedig egy egyébként extrovertált, az emberekhez és a nyájához szorosan kötődő lelkipásztor nem feltétlenül bírja ki, hogy akiket testvéreinek és családjának gondolt, így elhagyják őt.

Ezek után már csak az a kérdésem volna az egyházhoz, hogy mondjuk egy, a Fidesszel egyet nem értő embernek van-e bármi különösebb oka az egyházhoz tartozni, hogyha az semmiféle közösséget nem hajlandó vállalni vele, amikor politikai alapon előveszik, ha egyszer a saját papjukat sem voltak képesek megvédeni.

Nem tudjuk, hogy mi játszódott le a fejében, lehet akkor és ott ezt egy jó döntésnek tartotta, lehet pár év múlva másként látja majd.

Azt nem gondolom, hogy elüldözték volna (ha csak nem közönnyel, bár erre sincs rálátásunk), plusz igyekeztek diszkréten kezelni.

Azt se gondolom, hogy politikai nézete miatt, mivel Beer Miklós püspök is sokszor bírálta a regnáló autoriter vezetést. S pár véresszájú jobboldali megmondó ember pampogásán kívül nem lett más visszhangja.

Sajnálom őt. Nem vagyok katolikus, de reménykedtem benne, hogy nem lép ki végül. Úgy látszik túl jó volt ő oda...

Nehéz lehetett neki, hogy ellehetetlenítik, kiforgatják a szavait és a saját paptársai és hívei kritizálják, mert próbál valamit tenni. Hallottam papokat és katolikus híveket beszélni róla és visszataszító volt. (Az ide írt első komment is milyen már...) Megértem, hogy átgondolta a dolgokat és úgy érzi, hogy ezt nem folytatja így. Megnéztem a 777 oldalán lévő interjút vele. Egyértelmű, hogy voltaképpen annyit szekálták és annyira nem támogatta az egyház, hogy besokallt, úgyhogy inkább elvonul és él nyugiban. Mindent összevetve azért ő is csak egy ember, ráadásul érzékeny lelkivilágú, az alapján amit összességében láttam az évek során. Szóval nem csodálkozom. Amiket mond, hogy pl. elhányta magát ebéd közben, meg légszomja volt stb., mind arra utal, hogy teljesen kikészült.

Szegényebb lesz nélküle a Katolikus Egyház és kár, hogy ezt nem ismerték fel és nem számított nekik eléggé. Majd évek múlva, talán észbe kapnak, hogy "Hoppá! Ezt elszúrtuk. András atya, azért hasznos volt...".

Én remélem, hogyha nem is papként, de mint keresztény hívő, azért még belefog majd valami hasznos tevékenységbe és hallunk még felőle.

A jó pap is holtig tanul.

De a rossz pap csupán addig tanul, amíg ki nem keveredik a papneveldéből.

Aki tanul, annak elkerülhetetlen, hogy változzon a szemlélete.

Ha a világról való dolgokat tanulja az ember, akkor igazodik a világhoz.

Ha olyantól tanú az ember fia, aki nem e világból való, akkor megerősödik a hite.

Viszont fejlődni csak és kizárólag a komfortzónán kívül lehet.

Aki pedig fejlődik és tanul a világról attól aki nem e világról való az fejlődésre törekszik, ami csak és kizárólag a komfortzónán kívül megvalósítható.

Az a helyzet, hogy ez a tag rájött arra, hogy több embert tud az Úrhoz elvezetni, ha úgy jár el, ahogy azt a Mester tanította. Sehol semmondta Jézus, hogy legyetek papok, azt mondta Máté 11-ben hogy:

"Abban az időben Jézus ezeket mondta: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad. Igen, Atyám, így tetszett neked. Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú kinyilatkoztatja. Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

Na ez a tag átlát az íráson. Tudja, mit jelent a ne tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb. Tudja, hogy mikből áll össze az ő keresztje és elkezdte végre cipelni azt. És így válik szabaddá, miközben végre önként vonul Isten rabságába, ahol Krisztus könnyű terhe és édes igája várja.

Mert Isten országában nem a béresek a kitüntetettek, hanem a bértelenek, a leghissebbek.

Isten országában a kétkezi munkából megélő Krisztusban hívő és az evangéliumot terjesztő bizony, bizony nagyobb a szentatyáknál is.

A kérdés csupán annyi, hogy vajon Hodász az egész keresztjét cipeli e vagy csak a könnyebbik végét. Én remélem, hogy az egészet.