A teista istenérvek végtelen regresszushoz vezetnek?

Sokféle érv van.

Egy részük simán csak nem igaz, és vannak ilyenek is.

EZ egy "buta" istenérv.

Ugyanis simán lehet olyan is, hogy az első létező nem isten volt, hanem bármi más.

Vagy pedig nem volt első létező, hanem a dolgok ciklikusan váltják egymást (mire az előző elpusztul, már létrejön a következő).

Amúgy az sincs bizonyítva, hogy mindennek kell ok.

Nem buta, csak öt sorba van tömörítve, meg kicsit összemosódott a kalám-érvvel, ami nem pont az, amiről Aquinói Tamás beszélt.

Egyrészt az érv nem állítja, hogy mindennek kell ok, hanem azt, hogy minden kontingens létezőnek kell ok (ezért nem lesz végtelen regresszió, mivel az első okról nem állítja, hogy kontingens volna).

Másrészt az, hogy az első ok Isten volna, már egy szintetikus ítélet, és nem az érvből következik. Igazából úgy fogalmazható meg, hogy kell, hogy legyen egy nem kontingens létesítő ok, és ha létezik Isten, akkor az vele azonos. Maga az érv csak azt vezeti le, hogy kell, hogy létezzen valami, ami nem létesült.

Harmadrészt pedig a ciklusos magyarázat logikailag helytelen, mivel körkörös érvelést eredményez.

Egyébként a létesítő első ok érve nem zárja ki, hogy az univerzum akár végtelen ideje létezhessen.